Kártevők a kertben
Mindenki kertjében megfordulnak, csak az nem mindegy, hogy mennyien vannak. Néhány pajor, lóbogár vagy fonálféreg aligha árthat a gondosan ápolt gyepnek, de több ezer vagy milliónyi példány már komoly pusztítást végez a zsenge gyökérzetben. Valljuk be, rengeteg gond van velük, s nagyon elszomorító érzés tud lenni, amikor óvjuk és védjük a növényeinket, a talajlakó kártevők pedig letarolják a növényeinket.
Lássunk egy pár olyan kártevőt, amit Ön is ismer és valószínűleg össze is találkoztak már a kertjében. Megmutatom, hogyan védekezhet ellenük, teljesen természetes módszerekkel.
Vakond
Alapvetően nehéz eldönteni, hogy a vakond a kártevők közé sorolandó-e, ugyanis számos pozitívuma és negatívuma is van annak, ha felbukkan egy kertben. Ugyanis ahol megjelenik, ott elpusztítja a talajban élő és károsító cserebogár pajorokat, csigákat, lótücsköket, drótférgeket és százlábúakat is. Ugyanakkor a hasznos földigiliszta is kedvelt csemegéje, nem beszélve arról, hogy egy rendezett pázsiton is igen komoly károkat tud okozni.
Ha szeretne megszabadulni a kertjébe tévedt vakondtól, mindenképpen vegye figyelembe azt, hogy védett állatról van szó, így semmiképpen ne alkalmazzon olyan eszközt, amivel kárt tehet benne. Egy remek házi praktika lehet az úgynevezett „sörösüveg” módszer, amelynek lényege, hogy hangok segítségével ijeszti el birtoka közeléből a föld alatt közlekedő állatot. Az üveget ássa be szinte egészen a pereméig a földbe, a többit pedig bízza a légáramlásra! Ugyanis az így keletkező hangokat nem viselik el a vakondok.
Szívesen olvasna még egy cikket a vakondról? Ha igen, KATTINTSON IDE és olvassa el!
Érdemes odafigyelni arra, hogy mindez csak akkor működik, ha az üveg üres, ha beleesik például az eső, a hangok elhalkulnak. Egy másik hatékony módszer lehet a kávézacc használata, amelynek az illatát nem kedveli a vakond, így ha beleönti az általa ásott lyukba a zaccot, minden bizonnyal hamar odébbáll majd.
Meztelencsiga
A csigáról általában valamelyik kedves mesealak jut eszünkbe, ám a valóságban már nem övezi nagy rajongás ezt az állatot, főleg a hobbikertészek részéről, hiszen a meztelen csiga a kert ádáz ellensége. A házatlan csiga elűzésére a legkézenfekvőbb módszer a széleskörűen hozzáférhető vegyszerek valamelyikét bevetni, de léteznek kiváló természetes, biokertészeti, ugyanakkor hatékony módszerek is.
A házatlan csiga legelső tulajdonsága, hogy megjelenése undort keltő, így már a puszta látványa is zavaró lehet sokaknak, ám ennél sokkal kellemetlenebb ez a csúszómászó. A meztelen csiga megrágja a növények leveleit, ráadásul nyálkával és csigaürülékkel borítja be az utat, ahol járt. Hazánkban 26 házatlan csigafaj ismert ezek közül tízet tartunk számon kártevőként. A meztelen csigák főleg a veteményeseket fenyegetik, kedvenceik az uborka, sárgarépa, káposzta, fejes saláta, burgonya, zeller levelei, de a gombákat, és a szamócát is támadják.
Különösen kedvelik a gyermekláncfüvet, ami egy gyom, és kevesen féltik, de a baj az, hogy nagyon elterjedt gyom, így ha a kertben van (netán eltűrjük) akkor csigamágnesként működik. A házatlan csigák szívesen időznek nedves, párás zugokban, kedvelik az elhanyagolt, burjánzó kerteket, kertrészleteket, ha ilyen van a szomszédban, számíthatunk az átjárásra. A meztelen csigák májustól őszig pusztítanak, napközben meghúzzák magukat nyirkos helyeken (kövek, kerti tárgyak alatt, vízaknák környékén), és éjjel indulnak lakmározni.
Az úgynevezett spanyol csupaszcsiga egy nagyon ádáz betolakodó a kertben. Annak idején először Nyugat-Európából érkezett Magyarországra és igencsak kedveznek számára a csapadékban gazdag időszakok. A meztelencsiga apró tojásokat rak körülbelül egy-két centiméteres mélységben a talajba, amikor számára megfelelően párás az időjárás. Így az olyan esős nyarakon, mint amilyen a mostani is, könnyedén elszaporodhat a kertekben.
Ha szeretne tőlük megszabadulni, mindenképpen fontos lépés, hogy ha van elhanyagolt, gazos terület a birtokán, mielőbb számolja azt fel, az ilyen helyeken ugyanis előszeretettel bújnak meg ezek a kártevők. Szintén jó megoldás a távoltartásukra, ha a kerítés mellett egy-két méteres földsávot alakít ki, így ugyanis megnehezíti számukra az átkelést. Ha már jelen vannak, a mészpor vagy a zúzott tojáshéj használata lehet ideális választás, ugyanis ha ezen átmászik, kiszárad és elpusztul a csiga.
A házatlan csiga hatékony elűzéséhez hasznos megismerni pár jellemzőjüket. Ezek a csigák nagyon kedvelik a nedves környezetet, a fényt ellenben nem szeretik, ezért mindig a sötét, párás, zegzugos helyeket keresik. Ebből adódóan gyakran fordulnak elő kiskertekben, ahol rendszerint találnak megfelelő életteret, főképpen, ha elhanyagolt területek, kövek, deszkák, egyéb búvóhelynek alkalmas tereptárgyak is vannak a birtokon.
Tehát minél bujább, zegzugosabb a kert, annál biztosabb a csigák megjelenése, de ahol sziklakert, kerti tó, ágyásszegély, járókő van, ott is jó eséllyel felbukkannak. A házatlan csiga nagyon falánk, elsősorban a nedvdús növényeket veszi célba (krumpli, káposzta, eper például), de bármilyen növényi levelet elfogyaszt, jellegzetes harapásnyomokat hagyva maga után. A csigák begyűjtése hatékony módszer, életmódjukat követve este kell akcióba lépni, az összeszedett állatokat pedig belátásunk szerint tüntethetjük el.
Beválnak a házi csigacsapdák is, melyeket pár perc alatt elkészíthetünk. Egy félbevágott műanyag üdítős palackot ássunk le a talajba, hogy a pereme alig álljon ki a talaj síkjából, majd töltsünk bele 2-3 deci sört, ami valamiért őrülten vonzó a csigák számára. A csapda reggelre garantáltan meg fog telni. Vannak növények, melyeket nem állhatnak a csigák, a paszternák, zsálya, zsázsa, fokhagyma, feketeribizli, majoránna vagy kakukkfű természetes védvonalat alkothatnak a veteményes körül, de a begóniát és a paradicsomot sem kedvelik például.
Szintén jó védvonal a veteményes köré arasznyi szélesen kiszórt fűrészpor vagy tojáshéj törmelék, ezeken nehezen mászik át a csiga. A csigáknak természetes ellenségeik is vannak, például a sün, a cickány, vagy a vakond, de hatékonyabban vethetők be a házi szárnyasok, a csirke, kacsa, pulyka szívesen felszedik a csigákat. Nem hagyható ki a sorból az indiai futókacsa, mely igazi csigapusztító, ráadásul ilyen madarat akár bérelni is lehet!
Bogarak
Cserebogár
A bogarak közül is számos olyan fajta létezik, amelyek igen sok bosszúságot okoznak a kertekben, de talán egy sem annyit, mint a cserebogár. A cserebogár egy különleges rovar, teljes kifejlődéséhez 3-5 év szükséges, az időtartamot nagyban befolyásolja az éghajlat, nálunk három éves ciklusokban támad, de például Dániában öt évente rohanja le a földeket, kerteket. Bonyolítja a helyzetet, hogy a cserebogarak huszonnyolc nemzetségbe sorolhatóak, melyből a Kárpát-Medencében a májusi cserebogár három nemzetsége található meg.
A különféle nemzetségbe tartozó cserebogarak természetesen nem egyszerre érik el a végső fejlődési szakaszt, így hiába a hároméves ciklus, az ország valamely területén minden évben várható kiterjedt cserebogártámadás. A mezőgazdasági szempontból a legártalmasabb a májusi cserebogár (Melolontha melolontha). A lárvák, pajorok a földben élnek, és fiatal korukban humusszal, idősödve pedig növényi gyökerekkel táplálkoznak, aztán mikor befejeződik a teljes átalakulás, a cserebogár felszáll, és innentől kezdve a fák leveleit rágja.
Megjelenésük az időjárás függvényében júliusig, akár augusztusig várható. A még a talajban lévő pajorok ellen a vegyszeres védekezés, a talajfertőtlenítés az egyik megoldás, ha egy négyzetméteren belül 4-5-nél több lárva található, indokolt lehet a kezelés. A korábban széleskörűen alkalmazott diazinon hatóanyagú szerek már nem kaphatóak, de gazdaboltokban találni más bevethető anyagot. Biokertészkedők és a vegyszereket nem nem kedvelők más, természetes módszereket is alkalmazhatnak.
A csigák ellen is hatékony csirkéket cserebogár ellen is jó ötlet bevetni, a frissen felásott talajból nagyon szívesen csipegetik fel a pajorokat. Régi módszer a csalinövény, ami lehet szamóca, vagy zöldségpalánta (burgonya, saláta, sárgarépa). A csalinövényt a veteményes mellé kell telepíteni és jóval többet kell öntözni, mint a rendes állományt. Ha beválik a trükk, a pajorok megtámadják ezeket, amit a csali gyors leépülése jelez.
Egy alkalmas pillanatban, de mindenképp a csali elhalása előtt egy ásóval ki kell fordítani a földből a csalinövényt gyökérrel együtt, és máris összeszedhetőek a pajorokat. Segít a gyakori talajlazítás, kapálás is, ilyenkor a felszínre bukkannak a pajorok, valamint az őszi ásás, szántás is kiforgatja őket a felszínre, ahol aztán fagyhalált halnak. A májusi rajzási időszakban, egy borús, hűvös hajnalon kell a kertbe lopakodni, a cserebogarak ilyenkor ernyedten, röpképtelenül időznek a fákon.
Ekkor a faágak rázással lehet őket földre vinni, innentől egyértelmű a feladat. A jó hír az, hogy sokféle szárnyas és mászó kártevő távoltartására van természetes megoldás. Az egyik ilyen a bazsalikom vagy a körömvirág ültetése, amelyek igen komoly ellenséget jelentenek a bogarak számára, az előbbi pedig kitűnően párosítható például a paradicsommal. Ha nem szeretné a kertbe ültetni, cserepeket is használhat, ugyanis így a növények közé helyezve is hatékonyak.
Nem beszélve arról, hogy ízletes ételeket is főzhet a segítségével. A mentafélék szintén remekül elriasztják a különböző bogarakat a kertből, ráadásul ma már számos fajta közül válogathat. Ebben az esetben is igaz az, hogy ültetheti cserépbe is, különösen azért, mert a menta igen könnyen elszaporodik ott, ahol egyszer megveti a lábát. Kertészetem kínálatában nem csupán a már jól ismert menta alapfajt találja meg, hanem számos igen extravagáns változatot, melyek különböző aromákkal, ízekkel csábítják majd el Önt!
Látható tehát, hogy számos olyan természetes házi praktika létezik, amelyek segítenek távol tartani kertjétől a kártevőket és nem szükséges azonnal vegyszerekhez nyúlnia. Ugyanakkor azt is fontos hangsúlyozni, hogy egy kiegyensúlyozott, élettel teli kertnek részét képezik azok az élőlények is, melyek első látásra talán kártevőnek tűnnek. Habár bosszantó tud lenni egy-egy megrágott levél, vagy egy vakondtúrás, azonban azt javaslom, hogy amennyire csak lehet, igyekezzen minél inkább a valódi természetre hajazó kertet megtervezni.
Ha elkerüli azt, hogy egy "steril", egysíkú terület legyen, akkor a növények és állatok szimbiózisban tudnak élni, ön pedig egy élő, lélegző kis terület büszke tulajdonosa lehet.
Hangya
A hangya nem is kártevő, mondhatják sokan, és igaz is, hogy a hangya nem fogja bántani a veteményest, vagy a virágokat. Ugyanakkor a hangyák megjelenése a kertben azt jelzi, hogy a növények jó eséllyel tetvesek, a kis rovarok ugyanis a levéltetvek nedvét fogyasztják. A kertből aztán élelmet kutatva jutnak be a házba, és ha találnak valamit - mindig találnak - akkor megindul az offenzíva, és jönnek tömegesen. Ilyenkor pedig már valóban bosszantóvá válnak.
A hangya valójában egy gyűjtőnév, a család igen népes, városokban a fáraóhangya (Monomorium pharaonis) a gyakoribb, kertesházak környékén pedig inkább a házi hangya (Lasius emarginatus) és a kis fekete hangya (Lasius niger) található meg. Az apró, átlagosan 5-9 mm-es termetű rovarok roppant jól szervezett kolóniákban élnek, rétegzett társadalomban, melyben minden egyednek megvan a maga helye és feladata, mi elsősorban a begyűjtést végző fáradhatatlan dolgozókkal találkozunk.
Szívesen olvasna bővebben is a hangyákról?? Ha igen, KATTINTSON IDE és olvassa róluk!
A házba (lakásba) bejáró hangyákat többféle természetes riasztószerrel tarthatjuk távol. Ilyenek a fokhagyma, a szegfűszeg, a levendula(kivonat), a terpentin, az ecet, vagy a szegfűszeg, az élesztő, a sütőpor, és a fahéj. A kiválasztott anyagot egyszerűen helyezzük el a vonulási úton, és reménykedjünk a sikerben. Növényeket is hívhatunk segítségül, az ablakba, vagy az ablak alá telepített paradicsom, zsálya, levendula, izsóp is hagyományos hangyaűzők.
Keményebb módszer a sós, vagy timsós vízzel való alapos felmosás, mechanikai megoldásként pedig a porszívózás is szóba jöhet, utóbbi inkább csak tüneti kezelésként. Csapdákat is állíthatunk, a cukros vízzel átitatott szivacs bevált hangyamágnes, hasonló elven alapszik a sekély tálban kihelyezett cukros víz, vagy cukros sör.
Szintén jó hatásfokkal működnek a bolti hangyacsapdák, ebből a mérgező anyagot a dolgozók a bolyba hazaviszik, így az ott is pusztít. Fontos a megelőzés is, ne hagyjunk elöl morzsát, édes ételmaradékokat, gyakran porszívózzunk és mossunk fel a hangyaveszélyes területeken!
Egy nagyszerű megoldás a talajlakó kártevők ellen
Mostanáig csak vegyszer kijuttatással vagy kényes mikrobiológiai szerekkel védekezhettünk ellenük, de egy új magyar fejlesztésnek köszönhetően már természetes úton is távol tarthatjuk őket a kertünktől.
Évről évre nagyobb a rovarkártétel
Molnár Gábor Éva kertészmérnök, a kertfuvesites.hu alapítója arról beszélt, hogy a rovarkártétel évről évre nagyobb, mert természetes ellenségeik nincsenek, ráadásul a nagy esőzések után a hirtelen felmelegedéssel nagyszámú rovarmegjelenésre lehet számítani.
„A talajlakók elrágják a gyökereket, kitúrják a palántákat, a földfelszínen élők pedig a növények levelét teszik tönkre. A pajorok a termő gyümölcsfákat a táplálékforrástól és vízforgalomtól elvágják, így azok szenvedve pusztulnak ki. A lótetű mindent megrág a konyhakertben és a gyepet is feltúrja.
Ebből is látszik, hogy milyen horderejű problémáról van szó, amit érdemes időben kezelni” – fogalmazott a szakértő. A kártevők ellen védekezhetünk vegyszerekkel, de ha természetbarát módszert szeretnénk alkalmazni, akkor maradnak a bio alternatívák.
Ilyen levéltetű ellen a káliszappan, krumplibogár ellen a folyékony biológiai rovarölőszer. Új alternatíva a talajlakók vegyszermentes visszaszorítására Egységesen ezek egyike sem tudja kiirtani a talajlakókat, ezért Szabó István szakmérnök kifejlesztett egy technológiát, amely új alternatívát nyújt a talajban élő kártevők vegyszermentes visszaszorítására.
„A fejlesztés fő mozgatórugója a talaj biológiai egyensúly fenntartása és visszaállítása. Arra törekedtünk, hogy egyszerre legyen hatékony, mindenki számára elérhető, természetes és sokoldalú a termékskála. Az újdonság, hogy az Esstence olyan technológiai folyamatokat, elemeket tartalmaz a kiváló alapanyagokon túl, mely révén hazai és nemzetközi versenyeken is rangos díjakat érdemeltünk ki vele” – fogalmazott Szabó István, a STE Sprout Technologies Kft. cég vezetője, fejlesztő szakmérnöke.
István hozzátette, hogy a speciális gilisztahumusz kiválóságát sajátos természetes technológiai elemekkel, aromás növénykeverékekkel összesítve, a mikrofauna életalkotói a biológiai optimum felé tolja, és az Esstence Bug Stop használata a kártevők számára talajon belül igen kedvezőtlen feltételeket teremt. Korábbról jól ismert mikrobiológiai szerekkel ellentétben a tárolási és felhasználási megkötések nincsenek szorosan időkorlátba szorítva az Esstence Bug Stop használatában.
„A termékkörre alapozott kiskerti gazdálkodás és kertművelés újra sok felhőtlen örömöt adhat az emberek széles tömegeinek akár vidéken, akár a városi környezetben használva. Mindenképpen új irány, mely valós igényekre ad valós megoldásokat” – nyilatkozta Szabó István, majd hozzátette: jelenleg is számos újításon dolgozik, és tervei szerint még az idei évben piacra kerül az örökzöldek táplálására valamint a kerti tavak egyensúlyának kialakítására szolgáló terméke is, amit a Kertfuvesites.hu webáruház értékesít.
Azt gondolom, ebből a számos módszerből Ön is tud olyat találni, amelyet hatékonynak gondol a kártevők elleni védelem kapcsán!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
Ha más kertészeti témában is szívesen olvasna, további bejegyzéseimet itt találja!
