Blog

A szőlőültetvényeket évről évre komoly veszély fenyegeti egy kórokozó terjesztésére képes, alattomos kártevő, az amerikai szőlőkabóca miatt. Ez az apró rovar első pillantásra talán ártalmatlannak tűnik, ám komoly szerepet játszik a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegség  (Grapevine flavescence dorée, röviden: FD) terjesztésében. A kórokozót a kabóca terjeszti, miközben egyik növényről a másikra, de különösen a szőlőre vándorol, és ezzel akár teljes ültetvényeket is tönkretehet.

Tavasszal nemcsak a kórokozók terjedésének megfékezéséről, hanem a kártevők elleni védekezésről is gondoskodnunk kell. Virágzás idején a csonthéjasokat – ide értve a szilvát is –  fenyegető monília (Monilia laxa) mellett a szilvadarazsak is jelentős kárt tudnak okozni.

A lemosó permetezés célja a megelőzés, így még tél végén vagy tavasszal a kórokozók (pl.: gombák) és kártevők (pl.: levéltetvek, atkák) áttelelő alakjait gyéríthetjük. Ez esetben bő lémennyiséggel, áztatásszerűen kell végezni a permetezést, hogy a permetlé mindenhol lefedje a növényt, és bejusson még a kéregrepedésekbe is. Az örökzöldek közül, például a babérmeggy sövény lemosó permetezésével, még rügypattanást megelőzően eredményesen védekezhetünk, különösen a gombás betegségek ellen. A babérmeggy levelein olykor láthatunk kártevők okozta károsítást, berágást, de gombás megbetegedése jellemzőbb, így a kórokozók ellen célszerű védekeznünk.

A lombhullató díszfák, díszcserje félék és például a rózsák védelme érdekben nemcsak ősszel, tavasszal is érdemes lemosó permetezést alkalmazni. Különösen az enyhe telet átvészelő kártevők (pl. levéltetvek, atkák stb.) és kórokozó gombák (pl. lisztharmat, rozsda stb.) ellen érdemes védekeznünk. Alkalmazhatunk kombinált hatóanyagú lemosó készítményeket, melyek a kártevők ellen olajat, kórokozók ellen pedig kén vagy réz hatóanyagot, vagy esetleg mindkettőt tartalmaznak.

A növényvédőszerek vagy másnéven peszticidek, nagyon sokszor a sikeres növénytermesztés és a termésmaximalizálás elengedhetetlen kellékei. A mai fejlett mezőgazdaságban rengeteg növényvédőszer hatóanyagnak van engedélye, így nem csoda, ha nagyon sokan elvesznek ebben a hatalmas felhozatalban. Ebben az összefoglalóban szeretném bemutatni a kémiai növényvédelem jelenlegi helyzetét, alternatívákkal együtt. Továbbá növényvédőszerek jogi szabályozását is rávilágítani, a legfontosabb hatóanyag csoportokra és azokat mikor érdemes használni.

A márciusi emelkedő hőmérséklet kisebb esőzésekkel párosítva kedvező feltételeket biztosít a virágfertőző moníliának. A virágzó csonthéjasok, például a kajszi virágzásának idején még elvégezhető a tavaszi permetezés, hiszen a fehér virágokkal borított fák ekkor vannak leginkább kitéve a fertőzésnek. A megelőző védekezésként elvégzendő permetezést különösen most indokolt elvégezni, ha esetleg elmaradt a tavaszi lemosó permetezés.

Őszi lemosó permetezést különösen a gyümölcsfákra, gyümölcstermő cserjékre érdemes alkalmazni, de nem szabad megfeledkeznünk a lombhullató díszfákról, díszcserje-félékről, például a rózsákról sem. A tél levonultával és ahogy melegszik az idő elkezdődnek a tavaszi teendők.

A gombás betegségek közül már most indokolt például az almatermésűeket fenyegető varasodás elleni megelőző növényvédelmi védekezés.

A klímaváltozás negatív hatásai ellen a megfelelő fajtaválasztással, és az integrált növényvédelem segítségével védekezhetünk. Növényeink megfelelő támogatása, védelme minden Kertbarát és kertkedvelő érdeke. Kertészetem növényorvosa ebben segíti a Tőlem vásárlókat.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a növényegészségügy fontosságára a #PlantHealth4Life elnevezésű kampánnyal hívja fel a figyelmet. A kampány egyik célja, hogy mi magunk is megismerjük a növényegészségügyet, valamint tovább adjuk a következő generációk részére a megszerzett tudást és azt, hogy miért kell megőriznünk a növények egészségét.

2019. december 14-én életbe lépett az új növényegészségügyi rendszer, így számos változás következett be a növények, növényi termékek EU-n belüli forgalmazásának és szállításának követelményeiben. A 2019/2072-es EU rendelet (XIII. melléklet) felsorolja azon növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat, amelyek esetében az Unión belüli szállításukhoz növényútlevél szükséges. Ide tartozik számos lágyszárú és fás szárú dísznövény, számos erdészeti faj csemetéje, valamint a zöldségpalánták is.

Még a legféltőbb gondoskodás ellenére is megjelenhetnek károsítók a leanderen. Szerencsénkre a leander rovar kártevőivel viszonylag könnyű felvenni a kesztyűt. Azonban sajnos közel sem ennyire egyszerű védekezni a leander megbetegítő kórokozókkal szemben. Olvassa végig cikkemet, hogy miként lehet a leandert egészségesen tartani, vagy a már megbetegedett egyedet kezelni. Kattintson cikkemre.

A növények egészségét növényvédelmi beavatkozásokkal is megőrizhetjük, de célravezetőbb a preventív, vagyis a megelőző intézkedések elvégzése. Gondoljunk csak bele, hogy milyen sokat jelent egy jó fajta (esetleg egy toleráns vagy rezisztens fajta) kiválasztása akár terméshozam növelése akár a növényi károsítókkal szembeni ellenállósága szempontjából.

Az év legnagyobb részében a tavaszi vagy nyári programok után vágyódunk leginkább, hiszen időt kell fordítanunk egy kis kikapcsolódásra is ebben a rohanó világban. Amennyiben a pihenéshez egy külföldi utat választunk, úgy ahelyett, hogy magunkkal hoznánk különlegesebbnél különlegesebb, egzotikus tájakról származó növényeket és terméseket, inkább csodáljuk meg őket ott, ne hozzuk haza magunkkal.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a növényegészségügy és az élelmiszerbiztonság közötti szoros kapcsolatra egy uniós kampánnyal szeretné felhívni a lakosság és a gazdálkodók figyelmét. Hazánkkal együtt 22 ország érintett a #PlantHealth4Life elnevezésű kampányban, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet miért is érdemes megőriznünk a növények egészségét.

A közönséges dió latin neve tükörfordításban királyi diót jelent. A 15-25 méter magasra megnövő lombhullató fa akár 150 évig is élhet, generációkat megajándékozva magas tápanyagtartalmú gyümölcsével. A következőkben megismerheti a leggyakrabban előforduló betegségeket, melyek károsíthatják diófáját.

A hazánkban igen régi múltra visszatekintő és nagy népszerűségnek örvendő gyümölcsfaja a körte. Sok fajtáját ismerjük és szeretjük, de vajon ugyanilyen jól ismerjük a károsítóit is? Cikkemből megismerheti őket!

A moníliás betegség vagy röviden csak moníliának nevezett kórokozó gomba leginkább a csonthéjas kultúrákban, mint cseresznye, meggy, szilva, őszibarack, kajszi vagy mandula okoz nagy pusztítást, de az alma és körte fajok termésminőségét is képes tönkre tenni vagy a termés mennyiségét csökkenteni. Az almatermésűek moníliás gyümölcsrothadásáért első sorban a Monilinia fructigena a felelős, míg a csonthéjas gyümölcsfajok moníliás betegségét a Monilinia laxa okozza.

Először is fontos tisztázni a növényútlevél fogalmát, mi is az a növényútlevél? A növényútlevél egy olyan hatósági címke, amely bizonyos, jogszabályban meghatározott növények Európai Unión belüli szállításukhoz szükséges és igazolja a növények zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsítóktól való mentességét. 

A babérmeggy a Balkán-félszigetről származó, örökzöld, akár fává is megnövő növényfaj. A növény díszítő értéke kettős célú: örökzöld lombozatában egész évben gyönyörködhetünk, virágzáskor pedig a fürtökben nyíló, fehér virágait csodálhatjuk. Ismerkedjen meg a két legfontosabb betegségével, és azok kezelésével a cikkemre kattintva.

A mediterrán származású mandulával legtöbbször olajos magkeverékekben találkozunk, azonban jelentős a cukrászipari felhasználása is. Jelen cikkemből megismerheti a növény károsítóit és az ellenük való védekezési lehetőségeket is!

Aranyeső, aranycserje és aranyvessző, mely növényeket takarják ezek a nevek? Olvassa el írásomat, és tudjon meg mindent!