Hasznos tudnivalók
Általános: a japán körte vagy más neveken ázsiai körte, vízikörte, koreai körte, almakörte, homokkörte hazánkban még kevéssé ismert és ültetett, pedig klímánk tökéletesen megfelel a termesztéséhez. A fagyokkal szemben ellenálló. Bár körte, alakjában, ízében, érési idejében is eltér az általunk megszokott fajtáktól. Gyümölcse kerekded, inkább almához hasonló, íze az ananászra, sárgadinnyére, birsre hasonlít, nem igényel utóérlelést, mivel már a fán beérik.
Származás: Kelet-Ázsiában őshonos. A ’Nijisseiki’ (jel.: 20. század) fajtát 1888-ban a 13 éves Kakunosuke Matsudo fedezte fel Yatsuhashira faluban (ma Ohashi) palántaként, ami rokonának a szemétdombján nőtt. Hazavitte és elültette családja körteültetvényébe, ahol gondosan ápolva felnevelte. 10 év után hozott először gyümölcsöt. Amikor megkóstolta édesnek és lédúsnak találta, ezért ’Shin Daihaku’-nak (új óriás fehér) nevezte el és elhatározta, hogy szélesebb körben is elérhetővé teszi. Évek múlva palántákat adott el, mezőgazdasági főiskolák szakértőinek pedig gyümölcsöket küldött. A körte híressé vált és számos tartományban telepíteni kezdték.
Az eredeti fát 1935-ben nemzeti műemlékké nyilvánították, ám 1944-ben a gyümölcsöst légitámadás érte, a 'Nijisseiki' is megégett, végül 1947-ben el is pusztult. Ma a helyszínen emlékmű áll és a körtefajtának szentelt különleges kiállítóterem, ahol a fa megszenesedett darabja látható.
Hajtásrendszer: fája középerős vagy gyenge növekedésű, koronája terebélyes.
Díszfaként is mutatós, tavasszal nagyon gazdagon nyíló, krémfehér, fürtökben álló, illatos virágai, nyár végén aranyló termései, ősszel pedig a tűzvörös levelek miatt.
Termőképesség: igen korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. A nashifajták között a legnagyobb termőképességű, olyannyira, hogy a fiatal fákon a virágok egy részét el kell távolítani, nehogy a vázágak letörjenek a gyümölcsök súlya alatt. Részben öntermékeny, de érdemes mellé pollenadót telepíteni, a biztosabb termékenyülés végett.
Porzói: ’Clapp kedveltje’, 'Hosui’, ’Kosui’, 'Shinseiki', ’Vilmos’.
Gyümölcs: augusztus végén érik, nagyméretű (200-250 g, de ha nem ritkítjuk, akkor csak 50-80 g), kerekded. Héja vékony, sima, kezdetben zöld, majd éretten aranysárga. Húsa nem olvadó, inkább az almáknál megfigyelhető roppanósság jellemzi, sárga, tömött, lédús, édes, aromás.
Friss fogyasztásra, konyhai feldolgozásra és tárolásra (4-5 hónapig) is kiválóan alkalmas.
Talajigény: jó víz- és levegőgazdálkodású, humuszban- és tápanyagban gazdag, mélyrétegű talaj ideális a számára.
Fény- és hőigény: nagy, árnyékolását kerülni kell. Hőigénye közepes. A kései fagyok károsíthatják a virágokat terméskiesést okozva.
Vízigény: nagy, az egyenlőtlen csapadékeloszlás miatt a nyári száraz időszakokban a hajtások növekedésének, a termés megfelelő méretének elérése érdekében rendszeres öntözést igényel. A pangó víztől viszont óvjuk.
Gondozás: fontos az ültetési hely jó megválasztása, ami lehetőleg hideg szelektől védett legyen. Telepítés előtt a talajt mélyen munkáljuk meg, juttassunk ki szerves anyagot, ha szükséges fadarálékot is használjunk.
A legtöbb gyümölcsfához hasonlóan 1-3 éves korban alakító metszést végezzünk, ezt követően a metszési munkája a tavaszi fenntartó metszésből áll - ennek ideje február – március -, mely a ritkítást és a fiatalítást foglalja magába. A korona, az ágak megfelelő, kellően szellős kialakítása fontos eleme a betegségekkel és kártevőkkel szembeni védekezésnek.
A metszés után a nagyobb felületű metszési éleket sebkezelővel védjük a fertőzésektől.
Téli lemosó permetezését rügyfakadás előtt, száraz időben január-februárban, esetleg március elején végezzük. Az őszi lemosó permetezés ideje lombhullás után, fagymentes időben.
A ’Nijisseiki’ fajta betegségekkel szemben igen ellenálló.
Amennyiben kártevő vagy kórokozó ütné fel a fejét, növényvédőszeres kezelés alkalmazható betegség specifikusan áprilistól-júliusig.
Ültetési idő: a szabadgyökerű gyümölcsfa március-áprilisban, valamint október-novemberben, a konténeres márciustól novemberig, ill. ha nem fagyott a talaj, akár télen is ültethető.
Alany: az Egervár I szelektált vadkörte alany, a ráoltott fa erős növekedésű, a klorózisra kevésbé érzékeny, jó a szárazságtűrése.
A vadkörte alanyra (Pyrus pyraster) oltott fa hosszabb életű, többnyire erős növekedésű, terebélyes koronát nevelő, törzse közepes méretű, a különböző talajadottságokhoz, éghajlati viszonyokhoz aránylag jól alkalmazkodó, klorózisra, téli fagyokra kevésbé érzékeny. Gyökérzete ritka és a magas talajvízszintet nem tolerálja.
Fontos tudni!
Kifejlett magasság: 2,5-3,5 m Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás, tárolás (4-5 hónapig)
Védett tartalom
A biztonságos és bőséges termés érdekében pollenadó szükséges. Kattintson ide, és válassza ki a fajtához illő porzót.
------------------------------------------ o ------------------------------------------
Az extra méretű koros, már termőre fordult gyümölcsfáim jellemzően 1,2 – 4,2 méteres magassággal és kifejlett szép koronával rendelkeznek fajtól, fajtától, törzskörmérettől függően. Az ilyen méretű gyümölcsfák esetében a kertészeti szakmában már nem a magasság a mérvadó, hanem a kor vagy a fejlettség, amit az ilyen extra méretű kifejlett fák törzskörméretével határozunk meg. Így ha ezeknek a gyümölcsfáknak valódi értékére kíváncsi, akkor a törzskörméretet vegye figyelembe, és ne a magasságot. Ez az oka annak, hogy kertészetemben mi sem a fa magassági adatát adjuk meg.
------------------------------------------ o ------------------------------------------
Jó, de mégis mekkorák ezek a földlabdás vagy konténeres extra méretű már termőre fordult gyümölcsfák? Kattintson ide.
Mit jelent a törzskörméret? Kattintson ide.
Sor- és tőtávolság: 5x6 m
Termésérés: augusztus vége
Fény- és hőigény: nagy és közepes
Vízigény: nagy
Paraméterek
| Érési idő: | VIII. hó – (Augusztus) |
| Magyarországon érés | augusztus vége |
