A díszfüvek sokrétűen felhasználható, jól társítható növények, melyek kecses lombjukkal és virágzataikkal egyaránt díszítenek, egyedi jelleget kölcsönözve ezzel az ágyásaink, összeállításainknak.
Habár díszfüveknek nevezzük őket, több rendszertani csoportból kerülnek ki az ebbe a kategóriába sorolt fajok és fajták, nem csak szigorúan véve perjefélék vagy pázsitfüvek közül (Poaceae) kerülnek ki, így például akadnak köztük sásfélék (Cyperaceae) és szittyófélék (Juncaceae), sőt a kígyószakáll a spárgafélék (Asparagaceae) közé tartozik! A díszfüvek népszerűségének titka nem csak megjelenésükben, hanem a talajigényeikben is keresendő, ugyanis talajra különösebben nem érzékenyek, így legtöbb hazai talajon jól fejlődnek.
Minden perje díszfű, de nem minden díszfű perje!
A fényviszony már más kérdés, hiszen vannak ugyan kifejezetten fényigényesek (Festuca), de akadnak árnyékkedvelő fajok is (Hakone), hasonló a helyzet a vízigénnyel, például a fényigényes kék csenkesz kifejezetten szárazságtűrő, a talaj kiszáradását is elviseli, ezzel szemben a japán sás (Carex morrowii) már az üdébb talajokat kedveli.
Így ahogy kertünk többi növénye esetében is elmondható, növényválasztás előtt vizsgáljuk meg, milyen körülmények közé választunk növényt, ez a biztosíték arra, hogy kertünk hosszú életű, meghatározó növényekkel gyarapodjon.
A díszfüvek kis odafigyeléssel hosszú életű díszei a kertnek, ez igaz a képen látható Muhly-fűre is!
Díszfüvek ültetéséről és gondozásáról ebben a cikkemben olvashat többet!
Díszfüveket csoportosíthatjuk az alapján, hogy mely évszakokban mutatják legjobb formájukat, így ez alapján lehetnek hideg és meleg évszakosak. A hideg évszakosok közé tartoznak az örökzöldek és félörökzöldek, melyek ősszel nem sárgulnak el, viszont túlságosan forró körülmények között nyugalmi állapotba kerülnek. A meleg évszakos díszfüvek tavasszal hajtanak ki és nyáron lombjukkal és virágzataikkal, az ősszel pedig lombjuk fokozatosan elsárgul és nyugalmi állapotba kerülnek.
A pampafű egy kifejezetten melegkedvelő, nagytermetű díszfű, mely sokak kedvence.
A pampafű gondozásáról ebben a cikkemben olvashat többet!
A csoportosítás másik lehetősége a díszfüvek formai megjelenésén vagy geometriai profilján alapszik, ez az a tulajdonság, mely a virágzat milyensége mellett befolyásolja legtöbbször a választásunkat. A következőkben a legnagyobb ilyen forma csoportok jellemzőit és példa növényeket gyűjtöttem össze Önnek, így könnyen kiigazodhat a díszfüvek sokszínű világában.
Tömött megjelenésű díszfüvek
Általában alacsony termetű, ránézésre is szabályos megjelenésűek, egységes díszfüvek. A levelek nem, vagy csak kis mértékben hajlanak a talaj felé. A virágzati szár hosszan emelkedik a levelek fölé. Ebbe a csoportba tartozik a gyepes sédbúza, a kék csenkesz és a medveszőrcsenkesz, de a lapos kékszakáll is.
A tömött megjelenés, szabályos megjelenésű díszfüvek alacsony és középmagas szegélyként is jól érvényesülnek!
Kerekded díszfüvek
A levél kezdetben felfelé növekszik, majd a talajszint felé elhajlik, kerekded habitust létrehozva. Az előző csoporttól eltérően a levelek lehajlóak, így lazább habitusú díszfüvek. Méretük változatos, általában közepes és nagytermetű díszfüvek tartoznak ide, így a pampafüvek, molnárpántlikák, tollborzfüvek, szálkafüvek, de az óriás árvalányhaj is.
A lazább habitus és a kerekded forma miatt sok kerttípusba beilleszthető díszfüvek!
Kertészetem díszfű kínálatát itt találja!
Felálló szárú díszfüvek
Ezek a díszfüvek egyenesen felfelé törnek, a levelek nem hajlanak le a talajra, így akár kisebb alapterületű kertekbe is telepíthetők. Ide tartoznak azok a díszfüvek is melyek fokozatosan, legyezőszerűen kiszélesednek.
A felálló szár miatt különleges látványt nyújtanak a kertben!
Ívesen lehajló levélzetű díszfüvek
Itt két csoportot különböztetünk meg. Vannak, azok melyek levelei a talajra lehajlanak és alacsonyabb termetűek és vannak a nagyobb termetűek, melyek „kócos” hatást nyújtnak. Az első csoportba tartozik például a díszsás, az ostoros sás, a tarka sás, a nyúlfarkfű, míg a második csoportba tartozik például az olasznád, az óriás molnárpántlika és a zebranád is.
Ezek a díszfüvek laza habitusukkal és kócos megjelenésükkel is díszítenek!
A díszfüvek elhelyezése és felhasználása a kertben
A díszfüvek lenyűgöző változatosságának köszönhetően, szinte minden kerttípusba találunk beilleszthető fajtát, legyen szó árnyékos kertről vagy akár száraz területekről. Felhasználhatók önálló telepítésre, de más díszfüvekkel, évelőkkel, egynyáriakkal, cserjékkel és fákkal is kombinálhatjuk őket. Az összeállításainkban a légies megjelenésük miatt lágy textúrát képviselnek, míg színeikkel (kékes-zöld, zöld, bronz, tarka, fekete) kertünk hangulatát is megváltoztathatjuk.
A nagyobb termetű díszfüvek a madárbarát kertben is helyet kaphatnak cserjepótlóként.
Ebben a cikkemben többet megtudhat a madárbarát kert növényeiről!
A nagyobb termetű típusokat, melyek legalább 150 cm magasak, alkalmasak arra, hogy fókuszpont szerepét töltsék be a kertben, ráadásul terjedelmes, tiszteletet parancsoló méretük mellett értékes tulajdonságuk, hogy a legkisebb szellőre is lágyan megrezdülnek, így dinamikus hatást nyújtanak, így óhatatlanul is magukra vezetik a tekintetet.
A pampafű egy jól ismert példa a nagytermetű, szoliterként is használható díszfüvekre!
A nagyobb termetű díszfüvek társítása során vannak olyan növény típusok, melyek kifejezetten jól érvényesülnek előterükbe, így ide telepíthetünk pompás kúpvirágot, kasvirágokat, sásliliomokat, mirigyes és kopasz őszirózsákat egyaránt. Ezek mellett természetesen számtalan lehetőség és kombináció létezik, ezek viszont biztos kiindulási alapot jelentenek.
A sárga kúpvirágok szinte minden díszfűvel jól kombinálhatók!
A közepes termetű fajták, melyek magassága 80-150 cm között van, már nem minden esetben alkalmasak a szoliter növény szerepére, azonban társításainkban már könnyebben elhelyezhetők, anélkül, hogy a többi növényt elnyomnák.
Az alábbi videómban bemutatom a díszfüvek tavaszi metszését:
Kifejezetten jól mutatnak évelő társítások hátterében és középpontjában az élénk színű, virágzó növények társaságában, de a színes lombú cserjék közelében is jól érvényesülnek. A kerti utak, járdák és kiülők mentén szimmetrikus kiültetésekben figyelemfelkeltő mégis visszafogott látványt nyújtanak.
A szálkafű az árnyékos kertrészek és kerti tavak összeállításaiban is használható!
A díszfüvek jól kombinálhatók a nyáron virágzó évelőkkel. Tekintse meg kertészetem kínálatát itt!
A kistermetű fajták, mint a kígyószakáll, a tarkasás vagy éppen a csenkeszek kompakt habitusuknak köszönhetően kisebb alapterületű kertekben és dézsában is nevelhetek. Alkalmasak szegélyek kialakítására akár utak mentén, akár nagyobb termetű növényeket akarunk közre fogni velük. A méretüknek köszönhetően a társítások izgalmas kitöltő elemei is lehetnek.
Az eltérő habitusú díszfüvek jól kiegészítik egymást!
A kis- és közepes termetű díszfüvek társítás szempontjából egy „könnyű” csoport, hiszen előterükbe és hátterükbe egyaránt kerülhet bármilyen kontrasztos színvilágú növény, mely azonos környezeti igényekkel rendelkezik. Társíthatók talajtakaró habitusú árlevelű lángvirággal, molyhos madárhúrral, de akár kakukkfűvel is. Hátterükbe és melléjük kerülhet bugás lángvirág, fáklyaliliom, szellőrózsa, sásliliom, kasvirág, de akár levendula és hamvas cipruska is. A társításunknak csak a fantáziánk szab határt.
A különböző színek és struktúrák kombinációja látványos összhatást eredményez!
Ebben a cikkemben a díszfüvek fontosabb típusaival ismerkedtünk meg és a kerti felhasználásuk alapvető lehetőségeiről, melyek támpontot jelenthetnek saját kertünk tervezése során is.
Erre a linkre kattintva megtekintheti a kertészetemben kapható díszfűféléket!
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
