Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.
Termékek Menü

Így neveljünk árvácskát: Magvetéstől a gondozásig

A kerti árvácska (Viola x wittrockiana) egy sokak által ismert és kedvelt növény, melyet sokan egynyárikén, míg mások rövid életű évelőként tartanak a kertben. Ez egy hibrid növény melyet, több árvácskafaj, így a vadárvácska (Viola tricolor) keresztezésével hoztak létre. A kerti árvácskát a változatos virágszín és a kisebb-nagyobb virágméret teszi sokrétűen felhasználhatóvá a kertben és a balkonon egyaránt. A következőkben vetésével, ültetésével és gondozásának fontos lépéseivel ismerkedhetünk meg.

A kerti árvácska egyik „őse”, a vadárvácska apró virágait tavasszal bontja

A tavasz, akkor kerti munkák. Ebben a cikkemben összegyűjtöttem, mit ne hagyjunk ki szezonkezdéskor!

Az árvácska megjelenése és típusai

A kerti árvácska egy alacsony termetű növény, melynek magassága mindössze 20-25 cm, mely egy körülbelül 20-30 cm átmérőjű bokorrá fejlődik. Mivel színekben gazdag csoport, így következik, hogy bizony számos fajta adja ezt a nagy választékot, azonban vannak olyan tulajdonság, melyek alapján lehet őket csoportosítani. Ez alapján megkülönböztethetünk nagy virágú árvácskákat, melyek jól bokrosodnak, ezeken belül léteznek már fodros szirmú fajták.

A virágméretük 6-10 cm között alakul. Ezekkel ellentétben a kisvirágú árvácskák (Viola cornuta) megjelenésükben lazább bokrot képeznek, virágméretük pedig 1,5-2,5 cm között alakul. Az árvácskák esetében a virágokra jellemző a bajszos mintázat, tehát a két kisebb és egy nagyobb sötétebb folt a virágon, ennek megléte vagy éppen hiánya is döntő lehet a fajtaválasztás során.

Ismerje meg a legkedveltebb tavaszi évelőket és olvasson róluk többet ebben a cikkemben!

A magvetés

Az árvácska szezonalitása már a magvetés során is megmutatkozik, hiszen attól függően, hogy ősszel vagy tavasszal szeretnénk, hogy tartson a fő virágzás. Abban az esetben, ha késő tavasztól őszig szeretnénk, hogy virágozzon, akkor február-áprilisban vessük a magot, ha az őszi-téli szezonra készülünk, akkor májustól júliusig vessük. Mivel a hazánkban a nyár száraz és egyre többször aszályos, így a tavasz végi – nyár eleji magvetést ajánlom.

Az apró növények jellegzetes levélzetükről felismerhetők!

Társítsa évelőkkel az árvácskát! Tekintse meg kertészetem aktuális évelő kínálatát itt!

A magvetése egyszerű, a nehézséget az apró méretű mag okozza, hiszen ha túl vastagon takarjuk földdel, akkor egyáltalán nem vagy csak ritkásan kelnek ki. A magvetéshez készítsük elő az ültetőtálcát, az aljába tegyünk újságpapírt, majd töltsük fel virágföld és perlit keverékével vagy választhatunk palántaföldet is. Ezután tömörítsük egy lapos fával vagy a kezünkkel.

Az apró magokat legegyszerűbben úgy vethetjük el, ha sózáshoz hasonló mozdulatokkal egyenletesen az előkészített közeg tetejére szórjuk. Ezután nagyon vékony rétegben (1-2mm) fedjük be őket, majd alaposan öntözzük be. Átlátszó fóliával vagy üveglappal lefedve helyezzük világos helyre. Folyamatosan ellenőrizzük, hogy megindultak-e, ha igen a fóliát/üveglapot távolítsuk el, öntözzük rendszeresen őket. Amikor már megjelenik a második levélpár, akkor ültessük szét a növényeket.

Az árvácska ültetése

Amikor növényeink már négy valódi levéllel rendelkeznek, akkor átültethetjük őket kisebb cserepekbe és így folytatódhat a nevelésük, egészen a kiültetésig. A cserepeket töltsük meg földkeverékkel, melybe tőzeget is keverhetünk, ezután tömörítsük, majd ültetőfával vagy az ujjunkkal készítsünk helyet a kis növénykéknek. Ezután alaposan öntözzük be, nevelésüket világos helyen folytassuk.

Az ütetés során ne kerüljenek túl mélyre a növények!

Ha Önt érdekli a balkonkertészkedés, olvassa el cikkemet a lehetőségekről!

Amikor növényeink szépen bebokrosodtak, akkor kiültethetjük őket a végleges helyükre vagy balkonládába, cserépbe is kerülhetnek. Az ültetés itt is hasonlóan zajlik, de a nagyobb növények esetében figyeljünk arra, hogy ugyanolyan pozícióban kerüljenek a talajba, mint amilyenben a cserépben voltak, tehát ne kerüljenek túl mélyre vagy magasra. Az ültetés után öntözzük be. A növények között legalább 15 cm tőtávolságot tartsunk, a sortávolságot a kiültetés típusától függően válasszuk meg.

A fodros szirmú változatok egyre népszerűbbek!

Az árvácska színpompája a falusi kertek hangulatát idézi. Vajon, helyett kapott már nagyanyáink kertjében? Nézze meg itt!

Az árvácska gondozása

Az árvácskák kevés gondozást igénylő növények, melyek esetében kiemelten fontos az öntözés, mivel a szárazságot kevésbé tolerálják. Az öntözéskor ügyeljünk arra, hogy ne a levelekre juttassuk ki a vizet, hanem a növények tövét öntözzük, így a gombabetegségek megjelenésének elejét vehetjük.

Tavaszi időszakban a növényeket két hetente tápoldatozhatjuk, így elősegítve a még gazdagabb virágzást. A már virágzó példányok esetében folyamatosan távolítsuk el a megfakult, elhalt virágokat, így új virágzásra serkentve őket.

Az árvácska jó választás a későn kihajtó növények mellett, hiszen addig is színt hoz a kertbe!

A kevésbé igényes növényeket is érdemes megismerni, hiszen hobbi telkekre tökéletes alternatívát jelentenek! Olvassa el cikkem a témában!

Az árvácska betegségei

A növényünkön megjelenő betegségek közül a levélfoltosság az egyik feltűnőbb, mely megjelenése alapján azonosítható. A halványsárga, szürke közepű foltokat a Cercospora violae okozza, a Phyllosticta violae kezdetben vizenyős majd sötétbarna foltokat okoz. A Ramularia agrestis által okozott foltok kezdetben sárgák, majd fokozatosa fehérré válnak. A lisztharmat a leveleken jelenik meg leggyakrabban, ahol szürke, szabálytalan alakú foltokat eredményez.

A gombabetegségek ellen fungicid szerrel védekezhetünk. Az árvácska levelein megjelenő világos csíkokat az uborka mozaik vírus okozza. A kártevők közül a levéltetvek és a takácsatkák okoznak szívogatásukkal kárt a növényen, azonban mivel betegség terjesztők megjelenésükkor rögtön kezdjük meg a védekezést!

Az árvácska gazdagon virágzik, de ehhez gondozzuk megfelelően!

A növényvédőszerekről és azok csoportosításáról, hatásmechanizmusáról ebben a cikkemben tájékozódhat!

Az árvácska környezeti igényei

Talajban a jó vízáteresztőképességű és szerkezetű talaj ideális a számára, mely enyhén savanyú vagy semleges. Ha a kiültetés előtt néhány héttel érett komposztot, trágyát juttatunk ki a talajba, akkor egy nagyon gazdag virágzást alapozhatunk meg. Abban az esetben, ha balkonládába vagy cserépbe ültetjük, úgy ősszel már nem, de tavasszal két hetente tápoldatozzuk növényeinket.

Az árvácska fényigénye közepes napos és félárnyékos fekvésben is jól fejlődik, sőt a tavaszi ültetés esetén a tűző napos helyet kerüljük, növényeink idő előtt felnyurgulnak és csúnyává válnak. A vízigénye bár közepes, rendszeres öntözést igényel és rosszul viseli a talaj teljes kiszáradását. A hőigénye alacsony, fagytűrése pedig kiemelkedő, ezért lehetséges őszi telepítése is.

Az őszi hagymaültetéssel egy időben ültethetünk árvácskát is!

Az árvácska őszi ültetéséről és gondozásáról itt olvashat többet!

Elhelyezése és felhasználása a kertben

Az árvácskák nagyon sokoldalú növények, melyek szabadföldbe telepítve ugyanolyan jól érvényesülnek, minta balkonládába vagy dézsába ültetnénk őket. Önállóan szegélyek és tömeges kiültetésekhez jó választás, de más növényekkel is telepíthetjük, így hagymásokkal, évelőkkel de cserjék alá vagy fák előterébe is jó választás lehet.

Nevelje kertjében Ön is ezt az alacsony termetű, színgazdag kétnyári növénykét! Higgye el. sok öröme lesz benne!

Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!

Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!