A közparkok tervezése és kivitelezése során számos szempontot figyelembe kell venni, ezek közül gyűjtöttem össze a legfontosabbakat, valamint egy hazai közparkon keresztül szeretném bemutatni a lehetőségeket és buktatókat, melyek akarva-akaratlanul felmerülnek egy ilyen kivitelezés kapcsán.
A hely kiválasztása
Sokszor a parkok helye adott a városban, új terület „elfoglalására” ritkán van lehetőség, ezért bár fontos a hely kiválasztása, rögtön korlátokba ütközhetünk. Optimális esetben három kiemelt szempont fontos: a karakter, a biztonság és a megközelíthetőség. Egy történelmi vagy természeti szempontból érdekes terület nagyobb látogatottsággal bír. A biztonságos időtöltés pedig szintén vonzóerő lehet. A megközelíthetőség pedig vonatkozik a hely eléréséhez (tömegközlekedés, autó, kerékpár) valamint az ottani lehetőségekkel, például kerekesszékkel, babakocsival mennyire megközelíthető, használható.
A könnyű megközelíthetőség és biztonság nagy vonzóerő
Ismerjük meg az ott zajló életet!
A park tervezése során mérjük fel, kik fogják a legnagyobb számban látogatni a parkot, vegyük sorra, hogy milyen intézmények, szolgáltatások találhatók a közelben. Ha fiatalok látogatják inkább a parkot vagy iskolák vannak a közelben, akkor ők szabadtéri órákat is tarthatnak a parkban, erre érdemes a tervezés során figyelmet fordítani. De alapvetően néhány dologra általánosan figyeljünk oda: legyen sétálórész, pihenőrész, elegendő ülőhely, valamint a tisztaság érdekében sűrűn kihelyezett szemetesek, nyilvános toalett, valamint vízvételi lehetőség. A különböző játékok, szobrok kiválasztása pedig, mindig a környék megismerése után történjen.
A közparkok valóban adjanak lehetőséget a programszervezése és rekreációra egyaránt
Vonjuk be a közösséget!
Bár ez egy igen nehéz feladatnak tűnhet, mégis ez egy olyan folyamat, amit nem lehet néhány emberrel megvalósítani, hanem be kell vonni azokat, akik később használni fogják, vagy éppen a véleményezés hiánya miatt lehet, hogy nem a parkot. Közösen határozzuk meg a célokat és a terület egyes részeinek funkcióját.
A park célját meghatározva valóban hasznos és hosszútávon fenntartható eleme lehet a városnak
Cél legyen a hosszútávú fenntarthatóság
A közparkok számtalan lehetőséget rejtenek magukban, de elsőször mindig az egyszerűséget és a könnyű kezelhetőséget érdemes alapul venni. Bár a hosszú métereken át pompázó egynyári virágágyak csodás látványt nyújtnak, nem lehet-e őket évelőkkel helyettesíteni, így a növényeket nem kell évről évre megvenni?
Szükséges egybefüggő térkövezett területek létrehozása vagy csupán egy szélesebb gyalogútra lenne szükség, melyet fák szegélyeznek. Ilyen és hasonló kérdések sorával találkozik az, aki a tervezésre adja a fejét, de ez nem csak a közparkok, bármilyen kerti terve is vonatkozik. Az alábbi képen egy kevésbé fenntartható példát hoztam, melyen egy rosszul kivitelezett kavicsjárda látható. Fenntartása időigényes, nincs megfelelően határolva, nincs kiegyenlítve a terület, így használat során a kavicsok a szegélyező gyepre kerülnek lassan, de biztosan be fog gyomosodni. Tisztán- és gyommentesen tartása pedig sok időt igényel.
Bár a kavicságy kézenfekvő ötletnek tűnik, mégis érdemes tartózkodni a közterületi alkalmazásától nem megfelelő kivitelezés esetén
Mi történik, ha nincs igényfelmérés, csak utólag?
Az igényfelmérés fontos pontja a parktervezésnek, ugyanis az azt használok tényleges észrevételeinek összegyűjtése és kategorizálása fontos lépése a tervezésnek, hiszen a fő funkciók meghatározásában döntő jelentősége van, egy főként sportolók vagy épp gyermekek által használt területen a szabad terek, kültéri játékok, edző eszközök hasznosabbak, mint az egybefüggő virágágyak.
Míg egy sétaút mellett vagy a bevezető szakaszon ezek plusz értéket adnak hozzá a területhez. Az elkészült parkok utógondozása, fejlesztése kapcsán már nagy igény van az utólagos felmérésekre, melyek legalább olyan jelentőséggel bírnak, mint a tervezést és a kivitelezést megelőzők. Ezek a tapasztalatok a gyakorlatba is átültethetők, habár egyelőre hazánkban erre kevesebb példa van, de egyet mindenképpen kiemelnék, mely rávilágít arra, hogy miért fontos ez a fajta utánajárás.
A Főtáv, melybe korábban az önállóan működő Főkert is beolvadt korábban vizsgálta azt, hogy egy helyreállított beültetett, megfelelően gondozott tér milyen hatással van a környezetére és az oda járókra. Ennek a felmérésnek a középpontjában a néhány évvel ezelőtt megújult II. János Pál pápa tér állt.
A II. János Pál pápa tér felújított részlete
A tanulmány a rövid általános parkbemutató és a történeti áttekintés után a vizsgálat céljait rögzíti, mely így foglalható össze: "Munkánk eredményes és a parkok fenntartására fordított összegek optimálisabb felhasználásához elengedhetetlen a lakosság elégedettségének, igényeinek felmérése."
Okos gondolat a lehetőségek és az igények, vagyis az elmélet és a valóság összefésülése, melynek hiánya nem egy esetben okozott már gondot, elég például a mostoha sorsú Erzsébet térre gondolni, mely díszparkként épült, de a spontán funkcióváltás (közösségi tér, kereskedelmi övezet) után gyakorlatilag összeomlott, sem a burkolatok, sem a növényzet, sem a köztéri bútorok nem bírták az intenzív terhelést.
Egy ilyen vizsgálat segíthet az előkészületek, tervek ésszerű kialakításában, és "menetközben" is sok minden alakítható egy téren, ha a fenntartók tudatában vannak a napi igényeknek. Kérdés, hogy a most megújuló Erzsébet téren például milyen vezérelvek mentén történik a renoválás, ezt pár hét múlva megláthatjuk majd. Visszatérve a fenti vizsgálatra, az első fontos kérdéskör a parklátogatók nemi, életkori, és iskolai végzettségi eloszlását mutatja be.
A II. János Pál pápa teret kicsit több nő (56%) látogatja, mint férfi, döntően fiatalok járnak ki (a 14-29 éves korcsoport összeadva 59%-ot tesz ki), 42%-uk pedig tanuló. Érdekes, hogy a nyugdíjasok, akik aktív parklátogatóként vannak általában elkönyvelve, jelen esetben csak 8%-át adják a közönségnek. Ebből máris leszűrhető, hogy a II. János Pál pápa tér fiatalos park.
A parklátogatás célja a fentieknek megfelelően döntően a másokkal való találkozás (42%), és a sétálás, pihenés (29%). A parklátogatók 51%-a barátokkal, társasággal érkezik, ami szintén a diákok dominanciájára utal. Furcsa, hogy a kutyasétáltatás, mint cél, ami állandó vitatéma a parkok esetében, itt csak 7%-ot ért el.
A "Parkfelújítás esetén változnának-e parklátogatási szokásai?" kérdésre 53% adott igenlő választ, ami kevésnek tűnik, de itt azt mutatja, hogy az emberek nagyjából felét nem különösebben érdekli a felújítás (ami részben már meg is történt egyébként). A mi hiányzik kérdésre adott válaszok között a három dobogós a szemetesláda, a pad, és az ivókút, a növények viszont a középmezőnyben helyezkednek el (gyep 9%, fa 4%).
Ezek szerint a II. János Pál pápa tér sokkal inkább aktív közösségi térként, találkahelyként él a kilátogatók szemében, mintsem városi zöldövezetként, ami nem feltétlen probléma, a tér elhelyezkedésének, adottságainak, a környéknek ez az igény megfelel. A megkérdezettek közel fele hiányolja az illemhelyet, ami a budapesti közterek egyik kritikus pontjára mutat rá, a toalettek hiánya csaknem az összes parkot jellemzi.
Az Erzsébet tér az elmúlt években közparkból nyári fesztiválhelyszínné vált. Kérdés, hogy a hamarosan befejeződő felújítás ennek megfelelően zajlik-e, vagy más arculatot kap a tér. Itt is hasznos lett volna egy előzetes felmérés, ami segíthette volna a gyakorlati kialakítást.
Még egy érdekes felvetés, a kutyasétáltatással kapcsolatban a válaszadók 35%-a közömbös, 21%-uk ellenzi, míg 44%-nyian helyesnek tartják az ebek sétáltatását a parkban. Kimaradt viszont a szóban forgó térrel kapcsolatban a közbiztonság kérdése, ami az elhelyezkedést, a kerület hírét figyelembe véve elméletileg kardinális kérdés, ám erre vonatkozóan nem történt információgyűjtés, igaz, a tanulmány végén megemlítésre kerül, hogy a fővárosi közparkokkal kapcsolatban általánosságban a közbiztonság az egyik legnegatívabban megítélt körülmény.
A II. János Pál pápa tér felújítás előtt álló része jó esetben a vizsgálatra épülve alakulhat át egyszer. Ez a nagy nyitott tér a megkérdezettek válaszai alapján ideális esetben padokkal, asztalokkal lenne tele, virágágyásokat, díszfákat kevésbé igényelnek a kilátogatók.
Mik lehetnek a tanulságok?
A konkrét vizsgálat alapos kiértékelése inkább szociológiai feladat lenne, részleteiben nem is vállalkoznék ilyesmire, leginkább az szűrhető le, hogy ez egy döntően fiatalok által látogatott park, melyet a többség találkahelyként, közösségi térként használ, ennek megfelelően a növények száma és állapota a többséget kevésbé érdekli, ellenben szívesen látnának olyan dolgokat (ivó kutat, illemhelyet, padokat), amik megkönnyítik az itteni szabadidős elfoglaltságot.
Sokkal fontosabb maga az a tény, hogy a vizsgálat megszületett, ez (és a hasonló felmérések) ugyanis sorvezetőként funkcionálhatnak a jövőbeli parképítéseknél, felújításoknál. Nagyon fontos, hogy a parkok, terek a várható, vagy már tapasztalható funkciójuknak megfelelően épüljenek meg.
Egy fiatalos, kvázi buli helyként létező park esetében felesleges, sőt, akár pazarló lehet a nagyméretű díszágyások, drága díszburkolatok, egyéb díszelemek kihelyezése, egy idősebbek, vagy családok által látogatott téren pedig nagyobb igény mutatkozhat a változatos, színes növényvilágra, játékokra, és az árnyékot adó fákra.
Ami biztos, hogy egyöntetű kívánság az illemhelyek kialakítása, és a közbiztonság javítása. A Főkert kezdeményezése a felméréssel mindenképpen üdvözlendő, a sikerhez azonban a konzultáció folytatása, a leszűrt tanulságok gyakorlatba ültetése szükséges.
A közparkok „orvosi lova”
Az biztosan leszögezhető, hogy a belvárosi, vagy zsúfolt városrészekben található, lakótelepek közé ékelődött zöld szigetek kiemelt szereppel bírnak, megtörik a betondzsungel egyhangúságát, egy szelet zöld életteret kínálnak, és alkalmat adnak a sétálásra, padon ücsörgésre, elmélkedésre.
Most a fentiekben már említett II. János Pál pápa teret mutatnám be részletesen, mely II. János Pál pápa tér (de nehéz megszokni az elnevezést) a "nyócker" legnagyobb parkja, Budapest mértani középpontjának közelében helyezkedik el, nem messzire fontos közlekedési csomópontok vannak, és a szűkebb értelemben vett belváros is csak egy ugrásnyira van innen. A tér mégsem tudja betölteni predesztinált célját, hogy látogatott és népszerű pihenőpark legyen. Ennek számos oka van, főképp a környék elhanyagoltsága, gyenge közbiztonsága, és a kerület legendás rossz híre, megítélése.
A felújított, gondozott rész nyugodt hangulatot és természetközeliséget sugároz
A koros fák közé ültetett csemeték biztatóak a jövőre nézve
Itt már jól láthatóak a fiatalt fácskák, valamint a vetett gyep
Viszont nem az egész park ilyen idilli, gondozott. A kopott, foltos gyep csak jelzésértékű, a kavicsburkolat jórészt eltűnt, és a köztéri bútorok is lehangoló állapotban vannak.
Az új térrészen igényesen kialakított, hatalmas kutyafuttató várja majd az eb tulajdonosokat, akik jelenleg a park hozzáférhető részén sétáltatják kedvenceiket
A szabadon bejárható részen láttam vadgesztenyét is, ami a termés lehullásakor a kicsik kedvence lehet. Van még hárs, platán és ostorfa a játszótér közelében, a teret határoló fasorok zöldjuharok
Ha már szóba került, az 1967-ben megépített, akkor kísérleti játszótér (tervezte Hetessy Józsefné) anno igencsak előremutató volt.
Volt itt vizes játéktér, rengeteg hinta, kisautó kölcsönző, gyep, nyilvános toalett, és fedett rész eső esetére. Ma is ez a legélhetőbb része a régi állapotú térrésznek. Bár a terek állapota folyamatosan változik, érdemes ezekre a kontrasztokra odafigyelni, hogy valóban a parkot használók előnyére válik az vagy sem, illetve az azt látogató célközönség számára megfelel-e.
Erre jó példa a kettőséget magában hordozó II. János Pál pápa tér, mely a mai napig folyamatos gondozást és odafigyelést igényel, talán ez a legfontosabb dolog, amit a közterületi zöldfelületekkel kapcsolatban meg kell jegyezni: gondozni kell, anélkül csak romlik az állapota.
Szívesen olvasna a lakóparkokról is? Akkor ajánlom ezt a cikkemet!
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
