A mediterrán konyha sztárjaként nem véletlenül nevezik csoda-fűszernövénynek, hiszen gyógyító hatása mellett étvágyfokozó és emésztést elősegítő is, így tehát bátran felhasználhatjuk ételízesítésre. Az olasz konyha fűszernövényeivel, úgy, mint a bazsalikommal, majorannával, kakukkfűvel vagy oregánóval együtt alkalmazhatjuk különböző húsételek fűszerezéséhez is. Aromás, kámforos illata és íze miatt gyakran használják zöldségekből készült levesek, főzelékek ízesítésére.
Nem csak kiváló fűszernövénynek bizonyul, de gyógynövényként is számos előnye van. A rozmaring tea vagy gyógyfürdő kiválóan serkenti a vérkeringést és az agyműködést is. A belőle készült kenőcsök, krémek gyulladáscsökkentőek, de használják még epe- és vizelethajtó hatása miatt is. Illóolaját a kozmetikaiparban használják különböző dezodorok, samponok vagy szappanok előállításánál.
Érdekesség a rozmaring felhasználásáról
A Dél-Európában és Kis-Ázsiában honos rozmaringot, tudományos nevén Rosmarinus officinalist már az ókori időkben is alkalmazták gyógy-és fűszernövényként és úgy ismerték, mint a szerelem és szépség szimbólumát. A mai napig sok országban használják esküvői asztaldíszként vagy kötik menyasszonyi csokrokba, ezzel jelképezve a házastársi hűséget. A görögök úgy gondolták, hogy a memória javítására is jó hatással van, valamint molyirtásra is előszeretettel használták.
A rozmaring ültetése
A rozmaring egy igazi kulináris növény, termesztése nagyon egyszerű, ezért kezdő kertbarátoknak sem okoz problémát. Ültethetjük fűszerkertbe, de a lakásban is remek kis mediterrán hangulatú fűszersarkot alakíthatunk ki. Néhány lépést azonban nem árt megjegyezni, még mielőtt hozzáfogunk.
Előkészületek: A rozmaring laza szerkezetű, tápanyagban dús, jó vízgazdálkodású földet igényel. Otthoni termesztésre ültessük nagyobb cserépbe, fontos, hogy az ültető helye kétszer olyan mély és széles legyen, mint amekkora a vásárolt konténer, mert ezzel tudjuk elősegíteni a gyökerek fejlődését.
Megfelelő hely megválasztása: Fény- és melegigényes, ezért olyan helyet válasszunk neki, ahol ezen igényeit ki tudjuk elégíteni. Kifejezetten szárazságtűrő növény, nem szabad túlöntözni, ezért az öntözővízzel óvatosan bánjunk. Cserépbe ültetve kirakhatjuk erkélyünkre vagy teraszunkra, de a csak egy kéznyújtásnyira lévő konyhaablakban is jól mutat a bazsalikom, kakukkfű, majoránna, oregánó és borsmenta mellett.
Ültetés menete: Miután megválasztottuk a legmegfelelőbb helyet és az előkészületekkel is megvagyunk, már csak maga az ültetés maradt hátra. Ennek ideje március-április közé tehető (a konténeres növényeket viszont a fagymentes időszakokon kívül bármikor elültetheti). Az ültetés során helyezzük be az ültető gödörbe növényünket és szórjunk rá virágföldkeveréket. Az ültetést követően öntözzük meg.
Nézze meg kertészetem gyógynövénykínálatát!
Szárazságtűrő növény, ezért ha hetente egyszer adunk neki vizet, megfelelően fog növekedni. Ne öntözzük azonban túl, különben gyökerei tönkremehetnek.
A rozmaring metszése
A rozmaring metszésének sok oka lehet, ilyen pl. az ifjító, alakító vagy bokrosodást serkentő metszés. A metszés ideje tavasztól a fagyok beálltáig tart. Fontos követelménye a metszőeszközök tisztán tartása a fertőzés elkerülése végett. Alakító metszés során különböző formákat kölcsönözhetünk növényünk számára, de ez inkább díszítő értékét növeli.
Nyírhatunk belőle gömbös formát is, melyet törzsre nevelünk. Ennek egyszerű a módja, lényeg az, hogy olyan magasságig távolítsuk el a hajtásokat, ahonnan a gömböt akarjuk kialakítani. A hajtások visszacsípésével elágazódásra serkentjük növényünket, így egy kompaktabb, sűrűbb forma nevelhető belőle. A törzs kinevelésekor hagyjunk meg egy erős hajtást, a többit pedig tőből távolítsuk el, majd ezen az egy hajtáson neveljük tovább a koronát. Bokrosodás elősegítésekor a visszavágásnál ügyeljünk arra, hogy csak 2-3 cm-t csípjünk vissza, hogy legyen ideje a növénynek regenerálódni.
Az ifjító metszés ideje a többivel ellentétben a nyugalmi időszak végén van és akkor szükséges, ha az idősebb tő már felkopaszodott vagy a formáján szeretnénk kicsit alakítani. Ha kigondoltuk, mekkora méretet szánunk növényünknek tavaszra, vágjuk vissza annak kb. felére, így májusra szépen akkorára nő, amekkorára kell neki.
A rozmaring gondozása
A rozmaring egy nem túl nagy igényű növény, de a gondozásánál érdemes odafigyelni pár fontos dologra. Szereti a napos, védett helyeket, de félárnyékban is kielégített a növekedése, és a legtöbb talajtípuson jól érzi magát. Szárazságtűrő növényként kifejezetten kerülni kell a pangó vizet, és a mélyárnyékos fekvést. Bizonyos mértékig elviseli a fagyokat is. Öntözésre akkor van szüksége, ha a talaj kissé kiszáradt, vagy ha a növény az éghajlati viszonyok miatt megkívánja.
A kártevőkkel és kórokozókkal szemben ellenálló, egyedül penész miatt aggódhatunk, de ha figyelünk arra, hogy a levelek ne legyenek nedvesek, és biztosítjuk a növény számára a szellős körülményeket, emiatt sosem kell félnünk.
A rozmaring szaporítása
A szaporítása hajtásdugvánnyal történik, májustól egészen augusztusig. Az idősebb, bokrosabb példányok oldalhajtásáról metszőollóval csípjünk le több, 10-12 cm hosszúságú hajtásrészt, majd távolítsuk el az alsó levélpárokat. Ezt követően mártsuk bele a hajtások alsó részét gyökereztető porba, ezzel gyorsítva és biztosabbá téve a meggyökeresedést időt spórolhatunk meg. Persze gyökereztető por nélkül is ki fog gyökerezni, csak kicsit több időre van a növénynek szüksége az első gyökerek megjelenéséhez.
Az ültető cserepeket töltsük fel homok-perlit-föld keverékkel, és szúrjuk bele a kis dugványokat és alaposan öntözzük meg őket. Utána tegyük őket védett helyre, és hogy biztosítsuk a megfelelő páratartalmat, fedjük le műanyag fóliával. A pár hét alatt begyökeresedett dugványokat szedjük szét és ültessük őket külön-külön cserepekbe vagy a végleges helyükre.
Ugye, nem is nagy ördöngösség a rozmaring nevelése? Próbálja meg Ön is kertjében!
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
