Hasznos tudnivalók
Általános: a padlizsán a csucsorfélék (Solanaceae) családjába tartozó, hazánk területén egynyáriként nevelt növény. Tojásgyümölcs, törökparadicsom néven is ismert.
Dekoratív megjelenésű - színes (lila, sötétkék, feketésbarna, sárga vagy fehér), különleges formájú (klasszikus tojás, hosszú hengeres, teljesen gömb alakú) - termései miatt egynyári virágágyakban is megállja a helyét.
Bogyójának vitamin (A, B1, B6, C és K) és ásványi anyag (kalcium, magnézium, kálium, réz, vas stb.) tartalma is kiemelkedő.
Származás: Kelet-Indiában őshonos évelő, melynek domesztikálása már az ókorban elkezdődött az Indo-Burmai régióban. Első európai ábrázolása 1330-ban, egy itáliai gyógynövénygyűjteményben jelenik meg, de nagyobb arányú termesztése csak a 16-17. században indult meg. A Kárpát-medencében való meghonosodásának ideje nem ismert, mindenesetre a 19. század közepétől Magyarországon megjelenő bolgárkertészeknek jelentős szerepük volt abban, hogy szélesebb körben ismertté váljon, de nálunk igazán csak az 1920-as évektől kezdett terjedni.
Ma már világszerte sokfelé termesztett és kedvelt zöldségféle.
A ’Black Beauty’ fajtát a ’Noire de Pékin’ és a ’Violette Longue Hâtive’ keresztezésével hozták létre, az amerikai W. Atlee Burpee vetőmag nemesítő vezette be 1902-ben. Hamar az egyik leginkább ültetett padlizsánná vált az USA-ban, de máig őrzi népszerűségét hazáján kívül másutt is.
Hajtásrendszer: kb. 50-75 cm magas, erős növekedésű, felálló szárú, kompakt, bokros, dús, zárt, kissé szétterülő habitusú.
Termés: augusztus elejétől szeptember közepéig szedhető, nagyméretű (kb. 15-20 cm hosszú, 8-15 cm széles, 0,5-1,3 kg), megnyúlt tojás alakú, enyhén bordázott. Héja közepesen vastag, fényes, sima, intenzív sötétlila, majdnem fekete színű. Húsa világossárga, puha, enyhén édeskés, klasszikus padlizsánízű, kevésbé keserű.
Egy növény 4-6 bogyót hoz, a csészelevéllel és kocsánnyal együtt szedjük le.
Felhasználási módjai változatosak párolva, grillezve, töltve, sütve, rántva egyaránt kitűnő. Kb. 5-6 napig tartható el leszedve.
Talajigény: szervesanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású, laza szerkezetű, könnyen melegedő, enyhén lúgos talaj ideális a számára. A homokos és az agyagos talajt nem kedveli.
Fény- és hőigény: nagy, napos, meleg, széltől védett helyre ültessük, félárnyékba telepítve fejlődése lelassul, virágot nem hoz, hajtásai megnyúlnak. Az egyik leginkább melegigényes egynyári zöldségfélénk, fejlődéséhez 25-30°C szükséges.
Vízigény: nagy, kedveli a párás környezetet, csak rendszeres öntözés mellett hoz termést.
Tápanyagigény: nagy, az első terméskötések után, kb. 3-4 hetente fejtrágyázzuk, nagyobb mennyiségű nitrogén és kisebb mennyiségű foszfor kijuttatásával.
Gondozás: a paprikáéhoz hasonló, legfontosabb a talaj alapos előkészítése, gyommentesen tartása, a folyamatos víz- és tápanyag utánpótlás. Előveteménye nem lehet burgonyaféle, de lucerna, herefélék és gyepek feltörése után is lehet első növény.
Emelt ágyás, magaságyás és komposztdomb különösen alkalmas lehet a neveléséhez.
A május közepén-végén kiültetett palántákat kezdetben többször, kisebb adag vízzel öntözzük, hogy elkerüljük a talaj túlzott lehűtését, a már növekvő, virágzó palántákat ellenben bőven és annyiszor, ahányszor csak a talaj nedvességi állapota miatt szükséges.
A talaj takarásával nemcsak a gyomosodást csökkenthetjük, de a talaj kiszáradását és a hőingadozást is, mindezzel a növény fejlődését segítve elő.
Lehetőleg már kiültetésekor karózzuk. A paradicsomhoz hasonlóan az oldalhajtásait csípjük ki.
Fontos tudni!
A termésen kívül, minden zöld része mérgező!
Kifejlett magasság: 50-75 cm Termés felhasználhatósága: párolva, grillezve, töltve, sütve, rántva
Védett tartalom
Ajánlott sortáv: 50-60 cm
Ajánlott tőtáv: 40-50 cm
Kiültetés ideje: május közepe-vége
Fény- és hőigény: nagy
Vízigény: nagy
Tápanyagigény: nagy
Betakarítás: augusztus eleje – szeptember közepe
