Solanum lycopersicum 'Califfo' F1- Paradicsom (rezisztens)

Általános: a paradicsom a burgonyafélék családjába (Solanaceae) tartozó, hazánkban egyévesként nevelt, lágy szárú, igen kedvelt zöldségféle. Számos fajtája ismert, melyeket különböző szempontok szerint csoportosíthatunk.

A tenyészidő alapján beszélhetünk rövid, középhosszú és hosszú tenyészidejűről.

Növekedés szerint determinált (meghatározott), féldeterminált és folytonnövő fajták léteznek. A determináltakra jellemző, hogy a 7-8. levél után minden levelet virágfürt követ, főhajtásuk 3-5 fürt után befejezi növekedését, s a hajtások virágfürtben záródnak. A folytonnövő fajták esetében a 7-8. levelet követő minden 3. levél után van virágfürt, fő szára pedig az egész tenyészidőszak folyamán képes növekedni. A féldetermináltak átmenetet képeznek előbbi kettő között.

A bogyó nagysága (kis, közepes, nagy) és alakja (gömb, lapított gömb, megnyúlt vagy hosszúkás, szögletes, szilva, körte, szív) alapján is különbséget tehetünk közöttük.

A levélzetet illetően külön csoportot képeznek az ún. burgonyalevelűek, melyek szára többnyire merevebb.

Származás: Dél- és Közép-Amerikában őshonos, évelő kúszónövény, először Mexikóban kezdték termeszteni. Európába a 16. sz. végén került, sokáig kizárólag dísznövényként nevelték és nem ajánlották fogyasztását. Hazai termesztésének kezdete 1651-re tehető, de csak a 19. sz. közepétől került igazán az érdeklődés középpontjába.

A ’Califfo’ fajtát Olaszországban a cesenai L'Ortolano vállalatnál nemesítették, ahol jelentős kutatómunka folyik a paradicsomfajták fejlesztése terén az ízvilág, a bő hozam, a különböző termesztési területekhez és módszerekhez való jó alkalmazkodóképesség tekintetében.

Hajtásrendszer: folytonnövő, erős növekedési erélyű, kifejlett magassága kb. 1,5-1,8 m, de ennél akár magasabbra is nőhet, szélessége kb. 50-70 cm, szára közepesen vastag, szilárd, jól tartja a gyümölcsöket, dús lombját nagy, sötétzöld levelek alkotják.

Termés: július eleje-közepétől szeptember végéig szedhető, fürtönként 3-4 db, igen nagy méretű (kb. 300-450 g, 9-12 cm átmérőjű), kissé lapított gömb alakú, finoman bordázott, szimmetrikus, tetszetős. Héja közepesen vékony, sima, fényes, élénkpiros. Zöldtalpasságra és repedésre nem hajlamos. Húsa kemény, vastag, közepesen tömör, lédús, kellemesen édes, enyhén savas, harmonikus, klasszikus paradicsom ízű, kevés magvú.

Friss fogyasztásra (saláták, hidegtálak, szendvicsek) és konyhai feldolgozásra (lé, szósz, aszalás, grillezés, fagyasztás stb.) kiválóan használható. Jól szállítható és tárolható.

Talajigény: mély rétegű, tápanyagban gazdag, humuszos, jó vízgazdálkodású, laza szerkezetű, korán felmelegedő talaj ideális a számára, de normál kerti talajon is jól fejlődik.

Fény- és hőigény: nagy, napos, erős szelektől védett helyre ültessük, árnyékolását kerüljük, mivel felnyurgul, terméshozama és annak minősége is csökken. Közepesen melegigényes, ideális fejlődéséhez 20-25°C szükséges, a hidegtűrése más melegigényes növényekhez viszonyítva jónak mondható.

Vízigény: közepes, de a gyümölcskötődés és a kezdeti gyümölcsnövekedés idején rendszeres öntözést kíván, fejlett, mélyre hatoló, erősen elágazó, nagy szívóerővel rendelkező gyökerével a vizet gazdaságosan hasznosítja. A túlöntözést - különösen, ha cserépben, konténerben neveljük - kerüljük, akárcsak a párásítást.

Tápanyagigény: közepes, frissen trágyázott talajba ne telepítsük, de a megfelelő nitrogén, kálium és foszfor ellátottságot biztosítsuk, ui. előbbiek hiánya a bogyó fejlődését és színeződését, utóbbié a virágok számát és a termékenyülést befolyásolja negatívan.

Fejtrágyázása a virágzás kezdetén, a tömeges kötődéskor, végül a zöld bogyók fejlődésekor (az első szedés előtt) ajánlott.

Konténerben, cserépben neveléskor különösen fontos a folyamatos tápoldatozás.

Gondozás: kiültetés előtt legfontosabb teendő a talaj alapos előkészítése, későbbiekben annak lazítása, gyommentesen tartása, a víz- és tápanyag utánpótlás, valamint a növényvédelem. Jó előveteménye pl.: a borsó, bab, lucerna stb., a burgonya mellé való telepítést kerüljük.

A palántát május közepe, június eleje közötti időszakban, fagyok elmúltával ültessük ki, mélyebbre, mint a cserépben, kertészeti konténerben volt, ui. a földbe kerülő szárrész is legyökeresedik és ez növeli a tápanyagfelvételt, a stabilitást és a várható termésmennyiséget.

Emelt ágyás, magaságyás és komposztdomb szintén alkalmas lehet a neveléséhez.

Mulcsozással (ami lehet szalma, faapríték, de paradicsom levél is) csökkenthetjük a talaj kiszáradását, a hőingadozást - mindezzel a növény fejlődését segítve elő - továbbá a termések földdel való szennyeződését is elkerülhetjük.

Öntözéskor csak a talajt nedvesítsük, a leveleket lehetőleg ne.

A 'Califfo’ folytonnövő fajta lévén támrendszert, karózást igényel, ennek elhelyezését legjobb, ha már ültetéskor elvégezzük, hogy később ne sértsük meg a gyökerét. A termesztési időszak alatt rendszeresen kötözzük, hogy megfelelően rögzítsük.

A levélhónaljakban megjelenő oldalhajtásokat ajánlott kicsípni az egyenletes virágzás és termésérés biztosítása végett. A talaj feletti 2-3 levelet is távolítsuk el a fitoftórás fertőzés megakadályozását segítendő.