Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.
Termékek Menü

Az eperfa károsítói

Az eperfáról általánosságban

Az alapfaj, a fehér eperfa (Morus alba) Kínából származik. Nagyméretű lombozattal rendelkező, lomhullató fa. Karéjos levelei feltűnően nagyméretűek.

Tudta, hogy az ősi Kínában selyemhernyók etetésére használták fel az eperfa leveleit? A növény legérdekesebb része azonban a szederre emlékeztető bogyós termése, mely a rózsaszínes árnyalattól kezdve lehet fehéres, piros vagy akár fekete is. A termés emberi fogyasztásra alkalmas, nagy mennyiségben akár lekvár is főzhető belőle! Népszerű parkfaként tartják számon, hiszen akár a 10 méteres magasságot is elérheti. Kerttulajdonosként jogosan felmerülhet a kérdés, hogy vajon megfér-e egy ilyen magas habitusú fa a kertben. Nos, az eperfa esetében nem kell félni a metszőolló használatától! Metszéssel kiválóan befolyásolhatjuk a növény természetes növekedését és annak irányát. Az eperfa jól tűri az erős visszametszést, így akár törzses fa, bokros szoliternövény, de még sövény is kialakítható vele!

Az eperfa környezeti igényei

Az eperfa igazi várostűrő fafaj, hiszen jól tolerálja a városi légszennyezettséget. Parkokban, forgalmas utak mellett, akár utcafronton is találkozhatunk velük. Közepes fényigényű, félárnyékos helyeken is megél. Várostűrő fafajként jól tűri a szárazságot, aszályos időszakokban azonban gondoskodni kell a vízutánpótlásról.

Az eperfa károsítói

Kártevők, melyek megtámadhatják az eperfát

1. Eper-pajzstetű – Pseudaulacaspis pentagona

Eperfa pajzstetű

A kókuszreszelék szerű bevonat a törzsön, az eperfa-pajzstetű jelenlétére utal.

A károsító és kárképe: széles tápnövénykörrel rendelkezik, ugyanis az eperfán kívül az orgonán és az őszibarackon is károsíthat. A telet az ovális, fehéres pajzsú nőstény vészeli át. A hím egyedekkel nyáron találkozunk, melyek szintén fehérek, ám pajzsuk hosszúkás. Nagyszámú elszaporodásuk esetén a fa úgy néz ki, mintha kókuszreszelékkel hintették volna be. Az állatok a vastag ágakon, vesszőkön és a törzsön szívogatnak, melynek során fokozatosan romlanak a növény kondíciói.

Védekezés: az ellenük való kémiai növényvédőszeres kezelés házikertekben nem lehetséges. Ha csak foltokban helyezkednek el a növény fás részein, azokat egy súrolókefe használatával eltávolíthatjuk.

2. Lombosfa fehérmoly – Hyphantria cunea

A hernyók szövedékéből készített, látványos, ám sok jóval nem kecsegtető fészke

Egy kifejlett amerikai fehér medvelepke egyed

A károsító és kárképe: a fiatal hernyók lombafakadástól kezdődően csak hámozgatnak. Az idő előrehaladtával, a fejlettebb hernyók már karéjozva, tarrágást okozhatnak. Ha nagy a fertőzöttség, a hernyók a szövedékük által készített fészkekben fognak csüngni a fáról.

Védekezés: egyedüli kémiai megoldást a II. forgalmi kategóriás Steward 30 DF nevű szer fog adni. A kezelés az első hernyók megjelenésétől kezdve hatásos, így érdemes figyelni az első egyedek megjelenését a fákon, az időzítés végett. Később a hernyófészkek eltávolítása és megsemmisítése a kézenfekvő megoldás.

Az eperfa kórokozói

1. Baktériumos elhalás – Pseudomonas syringae pv. mori

Eperfa baktériumos elhalás

A baktériumos foltok közepe nem fehéredik ki, környékükön sárga udvar látható.

Súlyos betegsége az eperfának, ugyanis az újonnan fejlődő hajtásokat és leveleket fertőzi meg. Az fejlődésben lévő leveleken tavasszal nagy, szögletes barna, később fekete foltok lesznek, amelyeket egy sárga udvar vesz körül. A levelek emellett eltorzulnak és hullámosodnak. Sajnos itt nem elég, ha összegyűjtögetjük a lehullott, fertőzött leveleket, ugyanis a baktérium képes akár a fás részeken is fennmaradni/áttelelni.

2. Levélfoltosodás – Phleospora maculans

Eperfa levélfoltosodás

Ennek a levélfoltosodást okozó gombának a tipikus kórképe, hogy kivilágosodik a folt közepe, viszont a szélek sötétbarnák maradnak.

Az eperfán előforduló leggyakoribb levélbetegség. Kezdeti tünetei a kora tavasszal megjelenő kis sötét foltok, amelyek fokozatosan növekednek a hajtásnövekedés időszakában. A foltok fokozatos szélesedése során a folt közepe világossá válik, a foltok szélei azonban sötétbarnák maradnak. Minél kevesebb zöld rész marad a leveleken, annál kevésbé tud fotoszintetizálni a növény, ezáltal fertőzött leveleit hamar lehullajtja. Egyetlen védekezési lehetőség a fertőzött levelek eltávolítása és megsemmisítése.

A cikkből talán úgy tűnhet, hogy egy sérülékeny növényről van szó, ám szerencsére koránt sincs így. Kis odafigyeléssel időben észre lehet venni a bajt és a legtöbb esetben könnyedén orvosolható is a probléma, így ezen betegségek ellenére is nyugodt szívvel ajánlom önnek az Eperfát!

Remélem hasznosnak találta az eperfa károsítóiról szóló cikkemet! További hasonló bejegyzéseket a Blogomban olvashat.

Ha vannak olyan ismerősei, akik érdeklődnek az eperfa iránt, kérem, ossza meg velük jelen blog bejegyzést.

Ha pedig vásárlási szándékkal érdeklődik a fent említett növényfaj iránt, akkor kérem tájékozódjon a kertészetemben fellelhető kínálatról, ezen a linken!

Tartalomhoz tartozó címkék: eperfa növényvédelem