Miután megrendeltük és gondosan elültetettük a régi körte csemeténket, a második évben jön el a metszés ideje. A fiatal oltványunkból, szakszerű gondozás mellett válik fenséges gyümölcsöket termő fácska majd fa. A tél-végi, tavasz eleji metszés során, be kell tartani néhány alapszabályt, a sikeres metszés érdekében.
Lássuk ezeket a szabályokat:
- Első lépésként távolítsuk el a sérült és vagy beteg ágakat. Ezt követően, minden olyan ágat metsszünk ki, ami a fa belseje felé, vagy keresztirányba nő. Így könnyebb lesz kiválasztani azokat az ágakat melyekre, a későbbiekre szükség lesz.
- Amennyiben olyan koronaformát választunk, melyben meghagyjuk a központi ún. sudárhajtást akkor az alakító metszés során a vázágakból ágemeleteket alkossunk.
- Akkor, ha eltávolítjuk a sudárhajtást, akkor a fa alacsonyabb marad és így mód nyílik egy szellősebb ágrendszer kialakítására.
A termőkori metszés során a következőekre figyeljünk:
- Mindenek előtt ebben az esetben is eltávolítjuk a sérült, és beteg valamint a keresztbe növő ágakat, majd a fiatal 1 éves hajtásokat kell visszametszenünk, kiszelektálnunk. A fiatal hajtásokat általában 5-7 rügyre metsszük vissza. Ügyeljünk rá, hogy a fa külső felén hagyjunk többet.
- A termő dárdák metszése a következő lépés. Itt igazából csak szelekciót végzünk. Röviden leírva belőlük fejlődik a körte, ennél fogva minél többet hagyunk annál több, minél kevesebbet annál kevesebb lesz a termés. Figyelni kell ám arra, hogy itt is él az örök érvényű törvény miszerint, minél több termést nevel a fa annál kevésbé lesz jó gyümölcs a minősége.
A tavaszi metszés után a Régi körtefa esetén szükséges lehet egy nyár végi metszésre is, amely a vízhajtások eltávolítását foglalja magába. E metszés során a körtefa vízhajtásait távolítjuk el. Ezeket a hajtásokat könnyű felismerni: hosszú, egyenes, magasra növő ágak. Ezek azokból a rügyekből keletkeznek, amelyek nem hoztak virágot, és rövid idő alatt túl hosszú ágakká fejlődtek. Fontos, hogy ezeket eltávolítsa, mert sok tápanyagot vonnak el a fától.
