Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.
Termékek Menü

Komposztálni jó – Így kezdjen neki!

Amikor kertészkedésre adjuk a fejünket, előbb vagy utóbb szembesülünk a komposztálás lehetőségével, amikor pedig növényeink száma elkezd gyarapodni, akkor biztosan eljutunk az alkalmazásáig is és a saját komposztáló építéséig. De mit is jelent az, hogy komposztálás?

Ez egy természetes biológiai folyamat, melynek során a különböző szervesanyagokból humuszszerű anyag keletkezik, mely megjelenésében sötétbarna színű és morzsalékos, földre hasonlító állagú.

A komposztálódás egy természetes folyamat, amit kihasználhatunk a kertben!

A komposztálódás egy hosszú folyamat, melynek jellegét érdemes már most tisztázni, hiszen ez komposztunk kezelésének lépéseit is meghatározza és egyértelművé teszi miért van szükség például a levegőztetésére. A komposztáláshoz levegő, pontosabban oxigén szükséges, így ezt egy aerob folyamat, melyet nevezhetünk akár korhadásnak is.

Az oxigénre szüksége van a talajlakó állatoknak és a baktériumoknak egyaránt, nélkülük pedig ez a folyamat nem zajlik le. Miért fontos a levegő és az oxigén jelenléte? E nélkül a felhalmozott zöldhulladék csak rothadásnak indulna, így kevésbé lesz hasznos a kertben.

A konyhában sokféle komposztálható anyaggal találkozhatunk!

6 lépés a saját komposztig!

1. A megfelelő hely kiválasztása

A komposztáló számára az ideális hely egy tűző naptól mentes, félárnyékos kertrész, ahol nem áll meg a víz, így síkban van vagy enyhén lejt. Az elhelyezés másik fontos szempontja a távolság, a konyhai hulladékot elvisszük a kert végébe télen a hóban is vagy sem? Ezt az elején tisztázzuk és ha nem a válasz, akkor egy közelebbi helyre telepítsük a komposztálónkat.

Legyen saját készítésű vagy vásárolt, a komposztáló mindig hasznos!

2. A komposztáló kiválasztása

A komposztálásához egy földbe ásott gödörtől, bolti komoposztálóládán át a saját készítésű megoldásig sokféle lehetőség adott. A lényeg, hogy már az elején három rekeszesre tervezzük, így a friss és az érett, felhasználható komposzt nem keveredik egymással.

Olvassa el ezt a további cikkemet is a komposztálásról!

3. Komposzt és a sorrendiség

Először mindig ág- és gallyaprítékot helyezzünk alulra, így biztosítjuk a vízelvezetést és a levegőzést is. Ezután színek szerint haladjunk. A nitrogénben gazdag zöld anyagok (levelek, zöldségek, virágok, tojáshéj) váltakozzanak a szénben gazdag „barna” anyagokkal, mint az ágnyesedékek, tojásos doboz, száraz levelek, szalma például.

Ha nincs ideje a komposztáláshoz, akkor sem aggódjon, hiszen virágfölddel is nagyszerű közegben nevelheti növényeit! Kattintson ide és tekintse meg kertészetem virágföld kínálatát!

Vigyázat, a komposztba nem rakható nem növényevő állattól származó ürülék, ömlesztett háztartási szemét, műanyag holmi, vagy építési törmelék. A helyesen kezelt komposztládából már fél év múlva értékes, a dísznövények, zöldségek számára nélkülözhetetlen tápanyagot porciózhatunk ki.

Különböző érettségű komposztot érdemes elkülöníteni!

4. Gyűjtsük a konyhai komposztot is!

A konyhában számtalan komposztálható anyag akad, így ezeket érdemes egy külön edényben, vödörben gyűjteni, melyet rendszeresen kiürítünk a kerti komposztra. Ha konyhai hulladék öntünk a komposztra mindig takarjuk száraz levéllel, ágakkal („barna réteggel”), így elkerülhető, hogy a komposzt túl sok nedvességet kössön meg és berothadjon.

A konyhai hulladékokat gyűjtsük külön és komposztáljuk, amit lehet!

5. Addig rétegezzünk, amíg van hely!

Ahogy egyre több réteg kerül a komposztra úgy fog egyre látványosabbá válni az alsóbb rétegek bomlása, így a halom zsugorodni kezd.

Van amit hosszabb ideig kell komposztálni, például a nagy csersav taralmú leveleket vagy a diót

6. Tartsuk karban a komposztot!

Ahhoz, hogy valóban komposzt képződjön kezelnünk kell a felhalmozott anyagokat. Minden új réteg elterítésénél forgassuk össze az előzőkkel, erre a legjobb egy vasvillát használni. Ne hagyjuk kiszáradni a halmot, tapintásra-ránézésre olyan nedvesnek kell lennie, mint egy kifacsart szivacsnak, bár ez a hasonlat nem a legszebb, jól leírja a komposzthalmunk ideális nedvességtartalmát. Forgassuk legalább heti egyszer a komposztot, ezzel megakadályozva azt, hogy berothadjon.

Az alábbi TV-interjúban a komposztálásról beszélek, nézze meg a videót:

Jó komposzt a dió? Olvassa el ebben a cikkemben!

A téli hónapok sokszor tétlenségre ítélik a kertbarátokat, ilyenkor az évek alatt összegyűlt, már földdé érett komposztunk átrostálását elvégezhetjük. Az átszitált finom szemcséjű, melegebb napokon finom illatú talajkeverék aztán kiválóan alkalmas mind a vetésre, mind a palántanevelésre.

A komposztálással kiváló minőségű talajt nyerhetünk 

Ha a fenti lépéseket betartjuk, akkor fél- egy éven belül, attól függően milyen mennyiségű anyagot halmoztunk fel és az mennyi idő alatt bomlik le. Bár először bonyolultnak tűnik a komposztálás, mi csak megteremtjük a természetes folyamat számára ideális körülményeket, melynek végén növényeink sok tápanyaghoz jutnak, kertünk talaja pedig felfrissül.

Olvassa el ezt a további cikkemet is a komposztálásról!

Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!

Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!