Amikor kertészkedésre adjuk a fejünket, előbb vagy utóbb szembesülünk a komposztálás lehetőségével, amikor pedig növényeink száma elkezd gyarapodni, akkor biztosan eljutunk az alkalmazásáig is és a saját komposztáló építéséig. De mit is jelent az, hogy komposztálás?
Ez egy természetes biológiai folyamat, melynek során a különböző szervesanyagokból humuszszerű anyag keletkezik, mely megjelenésében sötétbarna színű és morzsalékos, földre hasonlító állagú.
A komposztálódás egy természetes folyamat, amit kihasználhatunk a kertben!
A komposztálódás egy hosszú folyamat, melynek jellegét érdemes már most tisztázni, hiszen ez komposztunk kezelésének lépéseit is meghatározza és egyértelművé teszi miért van szükség például a levegőztetésére. A komposztáláshoz levegő, pontosabban oxigén szükséges, így ezt egy aerob folyamat, melyet nevezhetünk akár korhadásnak is.
Az oxigénre szüksége van a talajlakó állatoknak és a baktériumoknak egyaránt, nélkülük pedig ez a folyamat nem zajlik le. Miért fontos a levegő és az oxigén jelenléte? E nélkül a felhalmozott zöldhulladék csak rothadásnak indulna, így kevésbé lesz hasznos a kertben.
A konyhában sokféle komposztálható anyaggal találkozhatunk!
6 lépés a saját komposztig!
1. A megfelelő hely kiválasztása
A komposztáló számára az ideális hely egy tűző naptól mentes, félárnyékos kertrész, ahol nem áll meg a víz, így síkban van vagy enyhén lejt. Az elhelyezés másik fontos szempontja a távolság, a konyhai hulladékot elvisszük a kert végébe télen a hóban is vagy sem? Ezt az elején tisztázzuk és ha nem a válasz, akkor egy közelebbi helyre telepítsük a komposztálónkat.
Legyen saját készítésű vagy vásárolt, a komposztáló mindig hasznos!
2. A komposztáló kiválasztása
A komposztálásához egy földbe ásott gödörtől, bolti komoposztálóládán át a saját készítésű megoldásig sokféle lehetőség adott. A lényeg, hogy már az elején három rekeszesre tervezzük, így a friss és az érett, felhasználható komposzt nem keveredik egymással.
Olvassa el ezt a további cikkemet is a komposztálásról!
3. Komposzt és a sorrendiség
Először mindig ág- és gallyaprítékot helyezzünk alulra, így biztosítjuk a vízelvezetést és a levegőzést is. Ezután színek szerint haladjunk. A nitrogénben gazdag zöld anyagok (levelek, zöldségek, virágok, tojáshéj) váltakozzanak a szénben gazdag „barna” anyagokkal, mint az ágnyesedékek, tojásos doboz, száraz levelek, szalma például.
Vigyázat, a komposztba nem rakható nem növényevő állattól származó ürülék, ömlesztett háztartási szemét, műanyag holmi, vagy építési törmelék. A helyesen kezelt komposztládából már fél év múlva értékes, a dísznövények, zöldségek számára nélkülözhetetlen tápanyagot porciózhatunk ki.
Különböző érettségű komposztot érdemes elkülöníteni!
4. Gyűjtsük a konyhai komposztot is!
A konyhában számtalan komposztálható anyag akad, így ezeket érdemes egy külön edényben, vödörben gyűjteni, melyet rendszeresen kiürítünk a kerti komposztra. Ha konyhai hulladék öntünk a komposztra mindig takarjuk száraz levéllel, ágakkal („barna réteggel”), így elkerülhető, hogy a komposzt túl sok nedvességet kössön meg és berothadjon.
A konyhai hulladékokat gyűjtsük külön és komposztáljuk, amit lehet!
5. Addig rétegezzünk, amíg van hely!
Ahogy egyre több réteg kerül a komposztra úgy fog egyre látványosabbá válni az alsóbb rétegek bomlása, így a halom zsugorodni kezd.
Van amit hosszabb ideig kell komposztálni, például a nagy csersav taralmú leveleket vagy a diót
6. Tartsuk karban a komposztot!
Ahhoz, hogy valóban komposzt képződjön kezelnünk kell a felhalmozott anyagokat. Minden új réteg elterítésénél forgassuk össze az előzőkkel, erre a legjobb egy vasvillát használni. Ne hagyjuk kiszáradni a halmot, tapintásra-ránézésre olyan nedvesnek kell lennie, mint egy kifacsart szivacsnak, bár ez a hasonlat nem a legszebb, jól leírja a komposzthalmunk ideális nedvességtartalmát. Forgassuk legalább heti egyszer a komposztot, ezzel megakadályozva azt, hogy berothadjon.
Az alábbi TV-interjúban a komposztálásról beszélek, nézze meg a videót:
Jó komposzt a dió? Olvassa el ebben a cikkemben!
A téli hónapok sokszor tétlenségre ítélik a kertbarátokat, ilyenkor az évek alatt összegyűlt, már földdé érett komposztunk átrostálását elvégezhetjük. Az átszitált finom szemcséjű, melegebb napokon finom illatú talajkeverék aztán kiválóan alkalmas mind a vetésre, mind a palántanevelésre.
A komposztálással kiváló minőségű talajt nyerhetünk
Ha a fenti lépéseket betartjuk, akkor fél- egy éven belül, attól függően milyen mennyiségű anyagot halmoztunk fel és az mennyi idő alatt bomlik le. Bár először bonyolultnak tűnik a komposztálás, mi csak megteremtjük a természetes folyamat számára ideális körülményeket, melynek végén növényeink sok tápanyaghoz jutnak, kertünk talaja pedig felfrissül.
Olvassa el ezt a további cikkemet is a komposztálásról!
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
