Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.
Termékek Menü

Kerti komposztálás

A komposztálás egy olyan fogalom, melyet sokan ismernek elméleti szinten, de a gyakorlati megvalósítás során valamilyen problémába ütköztek vagy ütköznek. Ezért ebben a cikkemben a lehető legrészletesebben körbejárom a komposztálás témakörét, hogy kertünk és növényeink számára hasznosítható valódi komposztot állíthassunk elő.

A komposztálás során számos anyagot felhasználhatunk!

Miért jó komposztálni?

Az elsődleges szempont az, hogy a legegyszerűbb módon így készíthetünk saját „tápanyag-bombát’ a kertünk számára, ahol ez a talajt is javítja és növényeink biztos forrásból származó tápanyagokhoz jutnak. E mellett olyan kerti- és konyhai hulladékokat hasznosíthatunk, melyek más esetben egyszerűen a kukában végeznék, így viszont újrahasznosulnak a kertünkben. A kertünk talaja sokszor „fejlesztésre” szorul, hiszen lehet, hogy túl kötött agyagos vagy épp a másik véglet, inkább homokos, laza szerkezetű melyen átszalad a víz és kevés tápanyagot tartalmaz. De bármilyen talajjal legyen is dolgunk a hozzá adott komposzt annak szerkezetét és struktúráját javítja, így nő a vízmegtartóképessége is, a kötött talaj pedig morzsalékosabbá válik az évek során.

Az érett komposzt kertünkben sokféleképpen felhasználható!

A használatban lévő talaj, tehát a beültetett kert, folyamatosan igényli a tápanyagutánpótlást, attól függetlenül, hogy egynyári, évelő vagy éppen fa, esetleg cserje típusú növényeket ültettünk, hiszen ezek a vegetációs időszak alatt folyamatosan merítik a talajt. Az érett, már-már földszerű sötétbarna, szinte fekete színű komposzt a tápanyagok széles spektrumát tartalmazza, így tökéletes kerti alkalmazásra, az pedig csak előny, hogy ezt a „fekete aranyat” magunk is előállíthatjuk.

A lehullott lomb tökéletes alapanyag. A dió viszont speciális eset!

Hol és hogyan használjam a komposztot?

Komposztból sosem elég, hiszen olyan sokféleképpen felhasználható a kertben. Ha új kertészt alakítunk ki, gyepet telepítünk, vagy utánvetünk, ősszel a talajba dolgozhatjuk, a nagy tápanyagigényű egynyáriaknak, zöldségeknek kerülhet az ültetőgödrébe, de a még éretlen komposztot fák mellett talajtakaróként is használhatjuk, de cserepes, dézsás növényeink, sőt szobanövényeink is megháláljak az ilyen tápanyagutánpótlást.

Ha nincs ideje komposztálni kertjében, akkor virágfölddel is teremthet optimális környezetet növényei számára! Kattintson erre a linkre!

A veteményeskertben: Ősszel a termények lekerülése után lazítsuk fel a talajt, ássuk vagy kapáljuk és erre néhány centiméteres (5-8cm) rétegben terítsük szét a komposztot. Ez a tél folyamán mélyebbre kerül, de akár őszi lombbal, zöld nyesedékkel vékonyan megszórhatjuk. Tavasszal a fagyok elmúltával erősen kötött talaj esetén érdemes még plusz komposztot kiszórni és lazán a talajba dolgozni.

Olvassa el a dió komposztálásról szóló cikkemet!

Az évelő- és rózsakertben: Az őszi munkák során, amikor kitisztítjuk az évelő kertet szórjuk meg a növények tövét vékony rétegben komposzttal, de ne forgassuk a talajba. Ezt tavasszal ismételjük meg, de itt már lazán dolgozzuk a talajba a kiszórt komposztot. A hagymás növényeinknél is eljárhatunk ugyanígy!

Cserjéknek és a fáknak is jusson belőle: A törzstől kb. 30-40 centiméter távolságra terítsünk szét vékony rétegben komposztot, fiatal fák és cserjék esetében a koronával egy vonalban, így a kezdeti nagy tápanyagszükségletüket ki tudjuk elégíteni. Lazán a talajba dolgozhatjuk, de őszi kijuttatás esetén ez elhagyható.

Az első év után folyamatosan lesz komposztunk, így mindig tudjuk „kényeztetni” növényeinket!

Ne hagyjuk ki a jóból a gyepet: Tavasszal és ősszel egy vékony réteget szórjunk a gyepre. A legjobb, ha talajszellőztetés után végezzük ezt el, mert akkor az eső és öntözés során könnyebben lemosódik a gyökerekhez.

Mit komposztálhatok?

A komposztáláshoz szénben gazdag („barna anyagok”), nitrogénben gazdag („zöld anyagok”), oxigén és víz szükséges. A komposztálódás egy biológiai folyamat, oxigén hiányában pedig csak rothadás zajlana és nem föld illatú, barna humuszszerű anyagot kapnánk a végén, hanem teljesen más jellegűt, ezt mindenki fantáziára bízom, hogy ez hogy néz ki. Ne komposztáljuk zsíros, olajos anyagokat, ételmaradékot és húsevő állattól származó ürüléket sem. Az alábbi táblázatban néhány példát hoztam az egyes kategóriákra.

Van-e tökéletes recept a komposztáláshoz?

Tökéletes recept nem létezik, viszont van egy jól bevált arány, mely megkönnyíti a sikeres komposztálást. Ez pedig 3:1-hez, mely azt jelenti, hogy három egység barna anyaghoz kerüljön egy egység zöld anyag. Fontos, hogy mindkettőből elegendő legyen, ugyanis ha csak szénben gazdag barna anyagot halmozunk fel, akkor az sok év alatt bomlik le, ha túl sok a zöld, akkor pedig könnyen rothadás lesz és nem jelennek meg a talajlakó állatok benne.

Vajon akkor jó ötlet a komposztálás? Erről beszélek az alábbi videómban:

Az egyes rétegre terítsünk földet és forgassuk össze mindig, amikor új réteget adunk hozzá! Ha száraznak tűnik, akkor locsoljuk be. Az ideális az, ha a komposzt nedvességtartalma olyan, mint egy kifacsart vizes szivacs, ez az ideális állapot. Ne ijedjünk meg, ha komposztálás beindul, akkor az hőtermelődéssel jár, így melegedni fog, de ez nem mindig észlelhető.

Hogyan válasszak komposztálót és hova tegyem?

A komposztálásához egy földbe ásott gödörtől, bolti komoposztálóládán át a saját készítésű megoldásig sokféle lehetőség adott. A kertünk stílusához legjobban illőt válasszuk vagy készítsük el, melyet könnyen tudunk kezelni, a felhalmozott anyagot forgatni. A legjobb megoldás a több rekeszes komposztáló, melyben a különböző stádiumú komposztot el tudjuk különíteni. Egy három rekeszes megoldással, folyamatosan lesz szétterítésre alkalmas anyagunk.

Olvassa el a cikkemet arról, hogy hogyan is érdemes hozzákezdeni a komposztáláshoz!

A méret megválasztásánál vegyük figyelembe kertünk méretét és a konyhában keletkező, komposztálható hulladékok mennyiségét is! Mindig olyan helyre telepítse, ahol nem áll meg a víz és könnyen megközelíthető akár a konyhából, a kár a kertből! Célszerű inkább félárnyékos fekvésbe helyezni a komposztálónkat, így kevésbé szárad

Komposztálók típusai

Eddig megismertük a komposztálás hátterét, most nézzünk példákat komposztáló edényekre, tárolókra és ismerjük meg azok előnyeit és hátrányait. Ezeket látva könnyebb a kertünkbe illőt megtalálni.

1. Dróthálós:

Előny: Kis bekerülési költségű, könnyen karban tartható.

Hátrány: Könnyen kiszárad.

2. Műanyag komposztálók:

Előny: Könnyen kezelhető, kis helyen is elfér.

Hátrány: Könnyebben befülledhet.

3. Zsalukő komposzt

Előny: Időtálló, nem igényel kezelést a komposztáló, nagy alapterületen is készülhet.

Hátrány: bekerülési költség, nem „természetközeli”

4. Fa komposztáló:

Előny: Természetközeli, könnyű elkészíthetőség, akár raklapból is készíthető.

Hátrány: Le kell kezelni, az évek alatt vetemedhet.

A komposztálás kezdetben bonyolult feladatnak tűnhet, azonban már néhány hónap alatt ráérezhetünk arra, hogy mi az, amire éppen szükség van, öntözni kell-e, esetleg szellőztetni, vagy épp kevesebb zöld anyagot kell-e beletenni vagy épp többet.

Akinek van rá lehetősége a kertben, azt arra biztatom, ha kisebb komposztálóval is, de próbálja meg ezt a kert „praktikát” hosszú távon csak nyerni lehet rajta.

Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!

Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!