Nemcsak ruhákban, vagy frizurákban vannak trendi irányzatok, hanem például a kertépítés területén is. Ilyen, viszonylag újabb trend a xerigardening, vagy xeriscaping, ám a nyelvtörő elnevezés mögött igazából semmi forradalmian új ötlet nincs, igaz, ettől még izgalmas terület, amiről szó van.
A xeriscaping fogalma
A xeriscaping szóösszetétel a görög xeros, vagyis száraz, és az angol landscaping, vagyis tájépítészet szavakból áll össze, ebből máris kilogikázható, hogy a szárazságtűrő növényekre építő kertkialakítás lehet a fókuszban. És valóban, a magyar névvel még nem rendelkező irányzat középpontjában az öntözést nem, vagy alig igénylő növényfajtákból összeállított kert áll.
Egy mintaszerű xeriscaping kert látványképe
A xeriscaping tulajdonképpen egy tereprendezési filozófia vagy technológia, amely a lehető legtöbb őshonos, szárazságtűrő növényt használja fel elemként, és hatékony, víztakarékos módon rendezi el azokat. A koncepciót egyébként a Denver Water, Denver városának vízügyi osztálya alkotta meg, és védjegyévé tette a '70-es évek végén és a '80-as évek elején egy igen erős aszály idején. A xeriscaping ötlete a klímaváltozás hatásai miatt gyorsan elterjedhet a jövőben a városi zöldfelületeken, mint a vízmegtakarítás intelligens módja.
Mik lehetnek az ilyen kertek előnyei?
Mivel interneten gyakran feltűnnek a kaktuszokkal teli kertek, sajnos több helyen azonosították a xeriscapinget a sivatagi tájjal. De ez nem feltétlenül igaz, hiszen Magyarországon számos szárazságtűrő évelő és fás szárú faj létezik, amelyek alkalmasak lehetnek erre a célra. Az alacsony vízfelhasználás egyrészt kevesebb kiadást jelent, másrészt a gondozás tekintetében is kevesebb energiát kíván, továbbá a megszokott kertképtől merőben eltérő látványvilág alakítható ki ilyen módon.
A valóságban is mutatós. Az elgondolás inkább a látványra épít, így előkertekbe, utcafrontokra kifejezetten jó választás az ilyen kert, ám a kaktuszok nálunk csak nyáron lehetnek kint egyelőre
Ha végiggondoljuk mindezt, akkor feltűnhet, hogy alig pár lépésnyire vagyunk a már eddig is ismert és alkalmazott mediterrán kertektől és a sziklakertektől, de fogadjuk el, hogy a xeriscaping egy újfajta megközelítés.
És a hátrányai?
A metódusnak ugyanakkor nyilvánvaló hátrányai is vannak, gyepfelület például egyértelműen nem párosítható a xerogardening elvek alapján kialakított kertekhez, és általában korlátozottabb a növényválaszték, ha alacsony vízfelhasználású kertben gondolkodunk, az egynyáriakat például kapásból kizárhatjuk, de a cserjék és fák többségének is búcsút mondhatunk.
Itt is inkább előkerti látványelem
Az ötlet ugyanakkor kifejezetten hasznos lehet abban az esetben, ha extrém száraz területen építkezünk, és bár Magyarországon szélsőségesen csapadékmentes vidékek nem találhatóak, a divatot követve akár nálunk is létrehozhatóak xeriscaping kertek, a különleges megjelenés, a szokatlan atmoszféra okán.
Növényválasztás
A növényválasztás témaköre tehát az egyik legfontosabb kérdés, hiszen a xerigarden kertbe telepített növények alapozzák meg a tájat, a kert fő motívumaivá válnak. Egy másik fontos szempont, hogy a megfelelő növényválasztás befolyásolhatja a felhasznált víz mennyiségét. Elsődleges szempont, hogy az alkalmazott növények szárazságtűrők legyenek, ne igényeljenek sok vizet, az aszályos időszakokban se rójanak sok feladatot a fenntartók, a kerttulajdonosok részére.
Ez már egy kifejezetten minimalista megközelítésű elrendezés, rengeteg szabad, ám a gyakorlatban nem hasznosítható térrel. A funkcionalitás nem élvez elsőbbséget a xeroscaping kerteknél
Öntözés
Fontos tudnunk, hogy az alkalmazott fajok mennyi vizet igényelnek. Bár a legtöbb növénynek a xerogardenekben elég a csapadékvíz, de sajnos hazánkban mostanság a csapadékból is egyre kevesebb van. Ezért aszályos időszakban mindenképp öntözéssel kell segíteni, persze csak minimálissal.
Növények a kertbe kánikula ellen? Igen! Kattintson erre a linkre és olvassa el a témában írásomat!
Ez főleg a telepítés után fontos, hiszen ekkor be kell, hogy álljanak a gyökerek, hogy megindulhassanak és fejlődhessenek. Fontos azonban, hogy a kijuttatott vízmennyiséget a lehető legalacsonyabb szinten tartsuk. Ezzel a növényeket is hozzá tudjuk szoktatni a minimális felveendő vízmennyiséghez.
Egy dúsabb, zöldebb, kevésbé sivatagos látképű xerogarden
Xeriscaping a városokban
Az őshonos növényzet alkalmazása a zöldterületeken segíthet a rovarok, a madarak élőhelyének bővítésében, ezáltal hozzájárul a biodiverzitás növeléséhez. Emellett ellensúlyozza a városi hősziget effektus hatásait, vagyis segít a városi hőméréséklet alacsonyabb szinten tartásánál. Az amerikai Phoenix-ben vizsgálták a xerokertek hatását, és azt találták, hogy ebben a mikrokörnyezetben legalább 2,5 Celsius fokkal csökkent az átlagos hőmérséklet.
Tippek, amelyekkel tehet a klímaváltozás ellen kertjében!
Minikert is teremthető pozsgásokkal a főszerepben
Mindenesetre több olyan kimutatás is napvilágot látott, amely szerint a fenntartási költségeket a xerogarden mintegy 60%-kal csökkenti a hagyományos gyepfelületekhez képest és 30-50%-kal csökkenti az öntözővíz felhasználását. Mivel nagyrészt őshonos növényeket használ fel, amelyek számára így az élőhelyükhöz való alkalmazkodás nem okoz különösebb gondot, így a növényvédelmi és tápanyag utánpótlási költségek is csökkenthetők.
Olvasson a természetközeli kertekről is!
Xeriscaping lehetőségei Magyarországon
Hazánkban is rendelkezésre állnak olyan növények, melyek kiválóan illenek az ilyen elképzelésbe, a mediterrán fűszernövények, valamint a levendula megfelelnek a célnak, ahogy a díszfüvek közül is válogathatunk, cserjefronton a homoktövisek, a tűztövisek, a vadrózsa, vagy épp a tamariska jöhetnek szóba, és a fákat sem kell teljesen kizárni, lehet próbálkozni például több borókafélével, hibrid ciprusokkal és akár a páfrányfenyővel is.
Ilyen hatásokkal lehet a klímaváltozás a kertjére!
A xeriscaping alapeleme a színekkel való játék, itt a kék és a lila dominál, de sárgával, barnával, halvány színekkel is lehet játszani a kialakítás, növényválogatás során.
A xerogarden azonban nem csupán az ültethető fajták szűkebb köre miatt üt el a szokásos kialakítástól, hanem az elrendezés is más. Hangsúlyos szerepet kapnak a tág, beültetetlen terek, melyeket szórt köves utacskákkal, kisebb-nagyobb kövekkel, sziklákkal, vagy komplett, kisebb sziklakertekkel lehet kitölteni.
Ebben a bejegyzésemben az esőkertekről is olvashat!
A xerigarden színvilága és struktúrája
A színvilág is fontos eleme az ilyen birtokoknak, sőt, mondhatni az egyik vezérlő elvük, hiszen a szokatlan elrendezés akkor érvényesül igazán, ha jól átgondolt színstruktúra párosul hozzá. Értelemszerűen a pasztellek dominálnak, sárgákkal, barnákkal, és zöldekkel keverve, de kékes, lilás árnyalatok is megjelenhetnek.
A xerigardening elvet követő kertek a hagyományos struktúráknál sokkal szellősebbek, lazábbak, aktív használatbavételre kevésbé alkalmasak, ellenben dekorációs értékük magasabb a megszokottnál, ezért én például elsősorban irodaházak mellé, társasházi udvarokra, utcafrontokra, pihenő-, és közparkokba tudom elképzelni őket, de természetesen magánkertekben is kialakíthatóak.
Játék a színekkel
Azt mindenképpen tudni kell, hogy az ilyen kertek szakszerű tervezést és kivitelezést igényelnek, tehát kezdő hobbistáknak nem ajánlom, hogy első lelkesedésből nekiveselkedjenek a munkálatoknak, ugyanakkor a fenntartást tekintve a későbbiekben jóval kevesebb anyagi ráfordítást és törődést igényelnek, mint a szokványos gyepfelület-díszfa-virágágyás felépítésű birtokok.
Akinek a xerogardening elnyerte a tetszését, de egyelőre nem fazonírozná át teljesen a kertjét, annak első lépésben egy mediterrán kertrészlet, egy fűszerkert, vagy egy sajátkezűleg is megépíthető sziklakert létrehozását javasolnám. Amennyiben pedig az alacsony vízfelhasználás a cél, érdemes lehet megismerkedni az esőkertekkel is.
Tekintse meg a kertészetem sziklakerti évelő dísznövény kínálatát!
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Hasznos volt a cikk az Ön számára? Ha igen, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.
