A rózsákat mindenki ismeri legalább látásból, de talán nincs is olyan ember, aki ne kapott vagy nevelt volna valaha rózsát! Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a lehető legalaposabban ismerjük ezeket a pompás dísznövényeket, ám a természet titkainak többsége még feltárásra vár, és ez alól a rózsa sem volt kivétel - egészen mostanáig!
A rózsák története az emberi kor hajnalára vezethető vissza, a legvalószínűbb, hogy termesztésük Kínában kezdődött, a kutatások szerint több ezer évvel ezelőtt! Az ókori Rómában is közkedveltek voltak, sőt a közel-keleti országokban is nagy megbecsülésnek örvendtek a rózsák, népszerűségük pedig a mai napig nem csökkent világszerte.
Az alábbi cikkben mindent megtudhat a rózsanevelésről
A régmúltba visszanyúló rózsatörténelem egyben azt is jelenti, hogy ez a dísznövény az egyik legrégebb óta nemesített, tökéletesített virág, rózsarajongók, botanikusok, elszánt kertészek sok évszázada próbálják a legszebb, legjobb tulajdonságokkal rendelkező rózsákat megalkotni, az ő munkájuknak köszönhető, hogy mára százszámra hozzáférhetőek a legkülönfélébb rózsafajták, a választék kis túlzással végtelenre bővült!
Azonban mégsem teljesen végtelen. Nem létezik például kék színű rózsa. A virágszín kialakulásáért különböző pigmentek felelősek. Ha egy növény DNS-éből hiányzik az a gén, amely az adott pigment előállításáért felelős, akkor a növényt bárhogy nemesítjük, a virágai sosem lesznek kék színűek. Ma már a géntechnológiával könnyedén be tudunk ültetni géneket, gondolhatnánk hát, hogy miért nem tesszük? Nos, ahhoz, hogy a kék színért felelős pigmentek stabilak maradjanak, a virágnak nem szabad savasnak lennie. A rózsaszirom viszont savas közeg, ezért az eddigi legkékebb rózsa is csupán lila.
Hogy lehet, hogy a boltokban időnként mégis kapni kék rózsát?
Azok csupán kékre festett fehér szirmú virágok. Ugyanígy nem létezik fekete rózsa sem. A legsötétebb színárnyalata a Baccarra rózsafajtának van. Ennek a csodás fajtának sötétbordó a színe, azonban messze elmarad a feketétől.
Vajon megszületik valaha a tökéletes rózsa?
Ez a kérdés nem csak a kertészeket, a növénynemesítőket érdekli, hanem a genetikai kutatásokkal foglalkozó tudósokat is! A tudományos körökben mértékadó szaklap, a Nature Genetics ebben a témában közölt a közelmúltban egy átfogó tanulmányt. A nemzetközi kutatásban közel 40 tudós vett részt, vezetője pedig a lyoni ENS egyetem professzora Mohammed Bendahmane volt.
“Elkészült a rózsák történetének könyve. Egy könyv, amely segít megérteni a rózsákat, evolúciós fejlődésüket és nemesítésüket” – fogalmazott a tudós.
A nagyszabású vizsgálat során a kutatók a rózsa genetikai térképét tanulmányozták, mégpedig abból a célból, hogy elősegítsék a jövőben olyan rózsák kifejlesztését, melyek a mostaniaknál illatosabbak, élénkebb színekkel rendelkeznek, valamint vágott virágként tartósabbak. A kutatók a genetikai térkép elkészítése során feltárták azokat a géneket, melyek az egyes tulajdonságokért felelősek, így a jövőben lehetővé válhat, hogy a gének irányításával az egyes, kedvező tulajdonságokat felerősítsék, a hátrányosabbakat pedig kiküszöböljék.
A rózsák genetikai felépítésének felderítése során az is világossá vált, hogy ezek a közkedvelt dísznövények az eddig feltételezettnél még közelebbi rokonságban állnak például az eperrel (helyesebben mondva a szamócával).
Az ilyen irányú kutatások első blikkre csupán érdekes hóbortnak tűnhetnek, ugyanakkor valójában hatalmas jelentőséggel bírnak! A nyolc évnyi munkával megalkotott teljes rózsa genetikai térkép rengeteg mindent elárul nem csupán a rózsákról, hanem a vele közeli és távolabbi rokonságban álló dísz-, és haszonnövényekről is, a megszerzett információk pedig segítséget nyújthatnak abban, hogy a növénynemesítés során a mostaniaknál ellenállóbb, tartósabb, dekoratívabb dísz-, és haszonnövényeket lehessen létrehozni!
Ha Ön is a legszebb rózsákat keresi, online kertészetemben biztosan megtalálja új kedvenceit!
KATTINTSON IDE és válogasson kedvére!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
Ha más kertészeti témában is szívesen olvasna, további bejegyzéseimet itt találja!
Felhasznált források:
A cikkben hivatkozott tanulmányt teljes egészében elolvashatja angol nyelven itt: link
