Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.

Egy komoly múlttal rendelkező gyümölcsfa: a szelídgesztenye

Bár ma már jellemzően nem sok hazai kertben fordulnak elő szelídgesztenye fák, igen komoly jelentősége volt ennek a gyümölcsnek annak idején a magyar történelem során is. Ráadásul manapság már igen drága csemegének számít a sült gesztenye, így valójában kiváltságosnak érezheti magát az, akinek a kertjében megterem ez a különlegesség.

Különösen ha elárulom, hogy egyetlen fa bőségesen képes ellátni kellő mennyiségű terméssel egy egész családot. Ráadásul egy ilyen fa akár több száz év is lehet, de Kőszeg környékén 5-600 éves gesztenyefák is találhatóak. Lássuk, mit érdemes tudni a szelídgesztenyéről!

Időszámításunk előtt is jól ismerték a szelídgesztenyét

Eredetileg Közép- és Dél-Európában terjedt el még időszámításunk előtt, ugyanis ekkoriban igen fontos tápláléknak számított. Annak idején a rómaiak úgy vélték, hogy csak azokon a területeken adottak az optimális életfeltételek, ahol a szelídgesztenyefa is megél. Felhasználása igen széleskörű volt már ekkor is, ugyanis előételek, húsételek, levesek, mártások, köretek és desszertek készítéséhez egyaránt felhasználták.

A monda szerint Mátyás idejében vált népszerűvé hazánkban

Ha lehet hinni a legendának, akkor az 1400-as években vált népszerű Magyarországon a szelídgesztenye, amelyet Mátyás király felesége, Beatrix hozott magával Itáliából. Az uralkodó kedvenc étele volt a gesztenyével töltött kappan, de mézzel édesítve is kedvelt csemege volt a palotában. Mindez később sem változott meg, A fafajta egyébként korábban sem volt teljesen ismeretlen, annak idején Károly Róbert ugyanis például öt szelídgesztenye- erdőt telepített Nagymarosra.

Nagybánya térségében pedig ez volt az a gyümölcs, amellyel a tanács a főuraknak kedveskedett, így igen kiváltságos ropogtatni valóvá vált. Bizonyos írásos emlékek szerint 1642-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem is kapott ajándékba ebből a gyümölcsből.

A szelídgesztenye fa gondozása

Ez a fa alapvetően a savas talajt kedveli, amely főként Magyarország nyugati területeire jellemző. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ha nem itt él, le kell mondania ennek ültetéséről, azonban mindenképpen szükség lesz a talaj feljavítására. Vízigénye magas, és a magasabb páratartalmat is igényel, így érdemes nagy hangsúlyt fektetni az öntözésére, különösen a szárazabb időszakokban. Egy korábbi cikkemben már bővebben írtam a szelídgesztenye gondozási igényeiről, valamint a növényvédelemről is.

A néphagyományoknak köszönhetően számos felhasználási módja ismert

Annak idején sok parasztcsaládban jellemző volt, hogy a gabonát és a burgonyát szelídgesztenyével helyettesítették. Például szárított gesztenyéből készült lisztet használtak a kenyér sütéséhez, de füstön szárítva nem egyszer tartósították is, ha kéznél legyen a téli időszakban is. Voltak olyan vidékek, ahol megaszalták, majd fogyasztás előtt gőz fölé helyezték így olyan volt, mintha éppen frissen szedték volna. Ma már nem ilyen széleskörű a felhasználási területe, ám sütve, mézzel bolondítva, édességként vagy különböző húsételek kísérőjeként máig gyakori alapanyag a konyhában.

Kertészetem szelídgesztenye kínálatát ide kattintva tekintheti meg.

Igazi vitaminbomba!

Tökéletes vitamin és ásványi anyag forrás különösen az E-vitamin tekintetében, ráadásul remekül beilleszthető a cukorbetegek étrendjébe, de a fogyókúrázók is előszeretettel fogyasztják, ugyanis alacsony az energiatartalma. Magas a rosttartalmának köszönhetően segít megelőzni a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását és kiemelkedő szerepe van a vesebetegek étrendjében is.

Amennyiben Önt is kedvet kapott a szelídgesztenye elültetéséhez, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!

Ha más kertészeti témában is szívesen olvasna, további bejegyzéseimet itt találja!