Prunus laurocerasus 'Mano' - Magastörzsű babérmeggy

Származás: a babérmeggy Délkelet-Európa, Kis-Ázsia és a Kaukázus területén tölgyesekben, bükkösökben, sziklás lejtőkön őshonos, örökzöld cserje.

A ’Mano’ fajtát ifj. Barabits Elemér nemesítette magvetésből szelektált egyed vegetatív elszaporítása útján. Állami elismerést 2004-ben kapott.

Habitus: kezdetben lassú növekedésű, lapított gömb formájú, később egyre terebélyesedővé, elszélesedővé válik. Lombozatát tompa fényű, sötétzöld, épszélű, kihegyezett végű, jellegzetes, kétféle formájú - széles elliptikus és szinte szabályos kör alakúvá szélesedő - levelek alkotják.

Virág: apró, fehér, illatos, májusban nyílik gyertyaszerűen felálló, 5-12 cm hosszú, sokvirágú fürtökben.

Termés: nyár végén jelennek meg feketésvörösre színeződő, 8-10 mm-es, gömbölyded vagy tojásdad bogyói. Mérgező voltuk miatt emberi fogyasztásra nem alkalmasak, ám díszítő értékűek és a madarak által kedveltek.

Talajigény: nem válogatós, de a laza szerkezetű, jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag, mészben szegény, üde talajon fejlődik legszebben.

Fényigény: közepes, napos és félárnyékos helyre egyaránt telepíthető, de minél nagyobb az árnyékoltság mértéke annál lazább szerkezetű bokorrá válik.

Vízigény: közepes. Hosszantartó, csapadékmentes időszakban öntözzük rendszeresen. A pangó víztől viszont óvjuk!

Gondozás: nevelése könnyű. A fajta magastörzsre van oltva, gömb koronájú fácskát képez, melynek lombja jól alakítható. Az erős metszést is tűri, amit lehetőleg közvetlenül virágzás után végezzünk el. Télállósága jó, kb. -18 fokig nem károsodik, de fiatal korában a tél beállta előtt takarjuk tövét. Levélbetegségekkel szemben ellenálló, a városi klímát, légszennyezést is jól tolerálja.

Társítás és elhelyezés a kertben: a babérmeggy sokoldalúan használható, dekoratív örökzöld, nem véletlen, hogy Közép-Európában már a XV. század óta szívesen telepítik. Szoliterként, nyírott vagy szabad sövényként, cserjecsoportokba, sőt konténerbe, dézsába is ültethető. Társításban leginkább háttérnövényként lehet virággal és lombbal díszítő cserjékből, évelőkből álló összeállítás nélkülözhetetlen eleme.

A tematikus kertek, így az erdei, madárbarát, rovarbarát vagy éppen a természetközeli kerttípusokban egyaránt helyet érdemel.

Utóbbi esetben alakítsunk ki köré egy kellemes hangulatú, a fehér és a zöld árnyalataira, valamint változatos textúrákra épülő összeállítást. Ehhez hátterébe válasszuk a fehér, illatos virágokat bontó közönséges jezsáment és a 30-50 cm hosszú, fehér bugájú 'White Profusion' nyári orgonát.

Előttük helyezzük el a babérmeggyet, az ernyővirágzatait vele egyidőben bontó ’Pink Beauty’ bangitát és a hófehér virágú kecses gyöngyvirágcserjét.

A kertrész további elemeiként ültessünk erdei és borzas pajzsikát.

A szegélyrégióba - talajtakaróként - telepítsünk dús lombú 'Running Tiger' turbántokot.

Társításra javasolt növényfajták:

Philadelphus coronarius - Közönséges jezsámen
Buddleia davidii 'White Profusion' - Fehér nyáriorgona
Viburnum nudum 'Pink Beauty' – Bangita
Deutzia gracilis - Kecses gyöngyvirágcserje
Dryopteris filix-mas - Erdei pajzsika
Dryopteris atrata – Borzas pajzsika
Tiarella 'Running Tiger' – Turbántok

Fontos tudni!

Kifejlett magasság: 1-1,5 m, 1,5-2 m (a törzsmagasságtól függően)
Kifejlett szélesség: 1 m
Ültetési tőtáv: 1-1,5 m
Virágzási idő: május
Méhlegelő: igen
Fényigény: közepes
Vízigény: közepes
Lombhullató: nem

Felhasználási terület: szoliter, vegyes összeültetések, napos kert, félárnyékos kert, természetközeli kert, erdei kert, madárbarát kert, rovarbarát kert, virágkötészet

Védett tartalom