Hasznos tudnivalók
Származás: a Carbondale-i Egyetemen (USA) hozta létre John W. (Jack) Hull a Sius 47 (US 1482 x ’Darrow’) és a ’Thornfree’ fajták keresztezésével, 1968-ban. 1985-ben került bevezetésre. Dr. Chester Zych, az Illinois-i Egyetem gyümölcskutatójának emlékére nevezték el, aki felismerve a fajta érdemeit bátorította a tesztelését és forgalomba hozatalát.
Az első félig felálló habitusú, magas hozamú, jó gyümölcsminőségű fajtaként gyorsan kedveltté és elterjedtté vált, az 1990-es évekre pedig világszerte a késői érésű szedrek termesztésének ipari referenciafajtája lett. Máig az egyik legszélesebb körben termesztett fajta.
Hajtásrendszer: erős növekedési erélyű, félig felálló habitusú, tüskétlen, kb. 2-3,5 m hosszú, erőteljes vesszőjű. Váltakozó állású, páratlanul szárnyalt - 3, 5 levélkéből álló - levele nagy, fényes, sötétzöld, a fonákán szürkészöld, fűrészesen fogazott szélű. Támrendszer és kötözés szükséges a neveléséhez.
Termőképesség: korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem, egy jól fejlett bokron kb. 5-7 kg termésre számíthatunk. Virága nagy, fehér, némi rózsaszín árnyalattal, illatos, tetszetős, május-júniusban nyílik.
Gyümölcs: középkorai-késői érésű, július végétől szeptember végéig, ill. az első fagyokig szedhető, a részterméskék egyenletesen érnek, nagyméretű (kb. 5-6 g), ovális vagy hengeres alakú, fényes fekete. Húsa kemény, jó minőségű, lédús, édes, enyhén savas, nagyon kellemes szeder aromájú, zamatos.
Felhasználható friss fogyasztásra, feldolgozásra (pl.: lekvár, zselé, szörp), mélyhűtésre egyaránt. Jól szállítható és tárolható.
Talajigény: jó víz- és levegőgazdálkodású, humuszban és tápanyagban gazdag, üde, középkötött talaj ideális a számára.
Fény- és hőigény: nagy, napos, ne ültessük árnyékos helyre, mert termése kevés és gyenge minőségű lesz.
Vízigény: nagy, évi 600-700 mm csapadékot igényel, bár a szárazságot a málnánál jobban tűri, talaját ne hagyjuk teljesen kiszáradni, különösen július-augusztusban fontos a rendszeres öntözés. A gyümölcs fejlődése idején fellépő nedvességhiány csökkenti a terméshozamot.
Gondozás: habitusából adódóan kerítés vagy támrendszer mellé telepítsük, ügyelve arra, hogy elegendő hely legyen a vesszők és termések fejlődéséhez, betakarításhoz.
A tövek mulcsolásával - amihez használhatunk szalmát, szénát, faforgácsot, lekaszált zöldtrágyát, szervestrágyát stb. - csökkenthetjük a gyomok számát, a talaj hőmérsékletének ingadozását, segíthetjük a talaj nedvességtartalmának megőrzését, melyek révén kedvezően befolyásolhatjuk a terméshozamot is.
A kellő termésmennyiség eléréséhez elengedhetetlen a megfelelő, évenkénti metszés. Mivel a szeder a kétéves vesszőkön terem, mikor ezek letermettek tőből metszük ki őket.
Amikor tősarjai elérik a 25-30 cm-es magasságot, csak az 5-6 legfejlettebbet hagyjuk meg, a többit távolítsuk el. Azért, hogy az oldalágak erősebbek legyenek, amikor a hajtások kellően hosszúak a végüket csípjük le.
Tavasszal a fás termővesszőkről és oldalágakról az elfagyott részt vágjuk le, a gyengébb oldalhajtásokat 30-40 cm hosszúra metszük vissza.
Szívós, betegségekkel szemben ellenálló.
Ültetési idő: a szabadgyökerű növényeket március-áprilisban, valamint október-novemberben, a konténereseket márciustól novemberig vagy fagymentes időben akár télen is ültethetjük.
Fontos tudni!
Kifejlett magasság: 2-3,5 m
Védett tartalom
Hasznos kertészeti tanácsok:
A szeder tulajdonságai
Sor- és tőtávolság: 2,5x2 m
Termésérés: július vége – szeptember vége (ill. első fagyok)
Fény- és hőigény: nagy
Vízigény: nagy
Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás, mélyhűtés
A szeder ültetési lépései
A szeder metszése pár lépésben
Milyen betegségek támadják meg a szedret?
A szeder szaporítása