'Padana' őszibarack

Származás: C. Fideghelli és G. Della Strada nemesítette Rómában a ’Fayette’ és a ’Fairtime’ fajták keresztezésével. Kereskedelmi forgalomba 1987-ben került.

Hajtásrendszer: fája erős növekedésű, kezdetben felfelé törő, idővel terebélyesedő, nagy koronát nevel. Levele középnagy, széles lándzsás, virága rózsa alakú.

Termőképesség: korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Öntermékeny.

Gyümölcs: augusztus végén-szeptember elején érik, nagy vagy igen nagyméretű (160-240 g), gömb alakú, tetszetős. Héja enyhén molyhos, sárga, melyet 40-70%-ban pirossal mosott vagy márványozott fedőszín borít. Húsa sárga, a mag körül piros, kemény, lédús, harmonikus, igen jó ízvilágú, édes. Magvaváló.

Friss fogyasztásra és konyhai feldolgozásra egyaránt alkalmas. Jól szállítható.

Talajigény: a mélyrétegű, jó víz- és levegőgazdálkodású, tápanyagban gazdag, középkötött, enyhén meszes vagy semleges kémhatású talaj ideális a számára. 

Fény- és hőigény: nagy, szereti a napos, meleg helyeket, ezért gondosan válasszuk meg, hová ültetjük. Jó kondíció és vesszőbeérés esetén a téli fagyokat jelentősebb károsodás nélkül elviseli, ellenben a kora tavaszi fagyok a virágkezdeményeket tönkretehetik.

Vízigény: közepes, azonban a szárazságot, hosszantartó nyári aszályt nehezen tűri, a terméskötődés alacsony százalékú, a gyümölcsök elaprózódnak, ízetlenné válnak, hullanak, ezért ilyen időszakokban rendszeres öntözés szükséges.

Gondozás: árnyékos, hideg, erős szélnek kitett helyekre és gyökereinek levegőigényes volta miatt mélyfekvésű, magas talajvízszintű területekre ne telepítsük. Kerüljük a nagy mésztartalomú talajokat is, ui. klorózist és mézgásodást okoznak. 

A talajt mélyen munkáljuk meg, juttassunk ki szerves anyagot, ha szükséges fadarálékot is használjunk. Az ültetéstől kezdve a törzs körüli részt árnyékoljuk szalmával, fűkaszálékkal stb. A 2-3 évenkénti szerves-, ill. istállótrágyával történő tápanyagutánpótlást meghálálja. 

A leggyakrabban kialakított korona forma az őszibarack fák esetében a katlan vagy váza alak, melynek célja, hogy a fény a korona belsejébe is eljusson. Ezért 2-3. éves korban a sudarat el kell távolítani, hogy a főágak oldalirányba tudjanak növekedni.

A termőre fordulást követően szükséges az évente termőre metszése, amit tavasszal - amikor a rügyek már erősen duzzadtak - végezhetünk el. Egyvesszős és váltómetszés külön-külön és együtt is alkalmazható. A termőnyársakat viszont ne metszük. A koronát nyáron is alakíthatjuk.

A téli lemosó permetezését rügyfakadás előtt, száraz időben január-februárban, esetleg március elején végezzük. Az őszi lemosó permetezés ideje lombhullás után, fagymentes időben.

Amennyiben kártevő vagy kórokozó ütné fel a fejét növényvédőszeres kezelés alkalmazható betegség specifikusan áprilistól júliusig.

Kártevők, betegségek: levéltetű, pajzstetű, barackmoly, lisztharmat, őszibarackhimlő, nekrotikus gyűrűsfoltosság, tafrina, monília stb. 

Ültetési idő:  a szabadgyökerű gyümölcsfa március-áprilisban, valamint október-novemberben, a konténeres márciustól novemberig, ill. ha nem fagyott a talaj, akár télen is ültethető.

Alany: a vadőszi (Persica vulgaris) esetében a ráoltott fa középerős vagy erős növekedésű, erőteljesebb és fagytűrőbb, mint mandula alanyon. Gyökérzete dúsan elágazó, erős, viszonylag sekélyen elhelyezkedő, ezért a laza, jó vízellátottságú, homok- és vályogtalajokra való. A magas talajvízszintű talajokat is bírja, de a klorózisra érzékeny lévén a 7%-nál magasabb mésztartalmúakat nem kedveli.

Fontos tudni!

Kifejlett magasság: 3-3,5 m (kordonos nevelés esetén: 1,8-2,5 m)
Sor- és tőtávolság: 6x4 m
Termésérés: augusztus vége - szeptember eleje
Fény- és hőigény: nagy
Vízigény: közepes

Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás

Védett tartalom