'Kétszertermő' régi körte

Származás: pontos eredete nem ismert, vannak, akik német, míg mások magyar, Erdély területéről származó fajtának tartják. Nálunk főleg a Nyugat-Dunántúlon terjedt el, a Zalai-dombság déli részén máig megtalálható. A kétféle származási elmélet oka valószínűleg a Rapaics Rajmund által leírtak, miszerint a középkorban számos gyümölcsfajta került nyugatra a Kárpát-medencéből, majd századokkal később, mint nyugat-európai fajta került vissza hozzánk.

Hajtásrendszer: fája gyenge növekedési erélyű, kezdetben felfelé törő, idős korában kissé szétterülő, erős ágrendszerű, közepesen sűrű koronát nevel. Levele nagy, tojásdad vagy széles tojásdad, fényes, sötétzöld, finoman fűrészes szélű.

Termőképesség: korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Öntermékeny. Háromszor virágzik, de csak kétszer érlel termést.

Gyümölcs: az első hozam július közepén-végén, a második szeptember közepén-végén szedhető, utóbbi termések minőségét gyengébbnek tartják a nyáriaktól. Kisméretű, széles körte alakú, tetszetős. Héja vékony, sima, sárgászöld alapszínű, a napos oldalon pirossal mosott. Húsa puha, fehér vagy halványsárga, lédús, édes, kellemes ízvilágú.

Friss fogyasztásra és konyhai feldolgozásra egyaránt alkalmas, kb. 1-3 hétig tárolható.

Talajigény: jó víz- és levegőgazdálkodású, humuszban- és tápanyagban gazdag, meleg, középkötött, mélyrétegű talaj ideális a számára. A tápanyagban szegény, meszes, köves és a homoktalajokon a gyümölcs húsa kövecses lesz.

Fény- és hőigény: nagy, kerüljük az árnyékos helyre történő telepítését! A kiegyenlített, tartósan, de mérsékelten meleg éghajlatot kedveli, a nyári hőség, a téli és a kései fagyok egyaránt károsíthatják.

Vízigény: nagy, egyenletes évi elosztásban. A nyári száraz időszakokban a hajtások növekedésének, a termés megfelelő méretének elérése érdekében, valamint a kövecsesség megakadályozása végett rendszeres öntözést igényel. A pangó víztől viszont óvjuk.

Gondozás: fontos az ültetési hely jó megválasztása, ami lehetőleg hideg szelektől védett legyen. Telepítés előtt a talajt mélyen munkáljuk meg, juttassunk ki szerves anyagot, ha szükséges fadarálékot is használjunk. 

A legtöbb gyümölcsfához hasonlóan 1-3 éves korban alakító metszést végezzünk, ezt követően a metszési munkája a tavaszi fenntartó metszésből áll - ennek ideje február – március -, mely a ritkítást és a fiatalítást foglalja magába. A korona, az ágak megfelelő, kellően szellős kialakítása fontos eleme a betegségekkel és kártevőkkel szembeni védekezésnek.

A metszés után a nagyobb felületű metszési éleket sebkezelővel védjük a fertőzésektől.

Téli lemosó permetezését rügyfakadás előtt, száraz időben január-februárban, esetleg március elején végezzük. Az őszi lemosó permetezés ideje lombhullás után, fagymentes időben.

Edzett, betegségekkel szemben ellenálló fajta. 

Amennyiben kártevő vagy kórokozó ütné fel a fejét, növényvédőszeres kezelés alkalmazható betegség specifikusan áprilistól-júliusig edzett fajta, betegségekkel szemben ellenálló, a téli fagyokat is jól viseli.

Ültetési idő: szabadgyökerű gyümölcsfa március-április, valamint október-november. Konténeres gyümölcsfa márciustól novemberig, ill. ha nem fagyott a talaj, akár télen is ültethető.

Alany: a vadkörte alanyra (Pyrus pyraster) oltott fa hosszabb életű, többnyire erős növekedésű, terebélyes koronát nevelő, törzse közepes méretű, a különböző talajadottságokhoz, éghajlati viszonyokhoz aránylag jól alkalmazkodó, klorózisra, téli fagyokra kevésbé érzékeny. Gyökérzete ritka és a magas talajvízszintet nem tolerálja.

Fontos tudni!

Kifejlett magasság: 4-5 m
Sor- és tőtávolság: 6x6 m
Fény- és hőigény: nagy és közepes
Vízigény: nagy
Termésérés: július közepe-vége, szeptember közepe-vége

Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás, tárolás (kb. 1-3 hét)

Védett tartalom

Öntermékeny fajta, porzó nem szükséges.