Származás: ismeretlen eredetű, a vélhetően magyarországi keletkezésű Kései rózsa fajtakör tagja, az 1900-as évek elején Kecskemét környékén kezdték szaporítani. Állami elismerést 1956-ban kapott. Hazánkon kívül a környező országokban is termesztik, Szerbiában máig az egyik legelterjedtebb fajta.
Hajtásrendszer: fája erős növekedési erélyű, sudaras koronát nevelve ágai felálló gömbkoronát képeznek, míg váza alakú korona esetén széles, lapított lesz. Termőgallya világoszöld-szürkésbarna, sűrű szürke rajzolatokkal, apró szemölcsökkel. Vesszeje világos pirosasbarna, a napsütötte részeken enyhén bordópirossal mosott, kevés apró szemölccsel. Levele a ’Magyar kajsziétól’ világosabb, kissé csónakos, gyengén hólyagos.
Termőképesség: jó, kedvező években bőven terem, de alternanciára hajlamos. A ’Magyar kajszi’ fajtához képest később fordul termőre. Virágzása kései, virágai jól termékenyülnek, túlkötödés esetén - ami a gyümölcs elaprózódását okozhatja - termésritkítás ajánlott. Termőrügyeinek fagyállósága a késő téli-kora tavaszi fagyokkal szemben az egyik legjobb. Öntermékeny.
Gyümölcs: július végén-augusztus elején, nagyjából 2 héttel a ’Magyar kajszi’ után érik, közepes nagyságú (kb. 33,2 g az átlagtömege), kissé megnyúlt, oldalról lapított alakú. Héja narancssárga alapszínű, amit bemosottan narancsvörös-kárminpiros - vérvörösen pontozott - fedőszín borít. Húsa sötét narancssárga, kemény, rostos, kevésbé lédús, közepesen édes és aromás, kellemes, jellegzetes ízű, magvaváló, magbele keserű.
Friss fogyasztásra és feldolgozásra (befőtt, lekvár, aszalvány) egyaránt alkalmas. Jól szállítható.
Talajigény: a talaj szerkezetére kényes, gyökérzete sok levegőt kíván, a mélyrétegű, laza, jó víz- és levegőgazdálkodású, humuszban- és tápanyagban gazdag, könnyen felmelegedő, enyhén meszes vagy semleges kémhatású talaj ideális a számára.
Fény- és hőigény: nagy, napos, meleg, szélvédett helyet kíván. A téli jelentős hőmérséklet ingadozások a vesszőkön és az ágakon idézhetnek elő fagyást. Mivel a mélynyugalmi állapota korábban befejeződik, enyhe januári idő esetén hamar beindul a nedvkeringés, a rügyek duzzadni kezdenek, ezért a késői fagyok a virág kezdeményeket károsíthatják.
Vízigény: közepes, a szárazságot viszonylag jól tűri, de évi 700-800 mm egyenletes eloszlású csapadékmennyiséget kíván. A termésérés előtti vízhiány a gyümölcs elaprózódását, hullását okozhatja, az őszi pedig a termőrügyek kifejlődését befolyásolja negatívan, ezért a fiatal fákat hetente 2-3 alkalommal, míg az idősebbeket hetente egy alkalommal bőségesen öntözzük.
Gondozás: telepítésnél vegyük figyelembe, hogy fény- és melegigényes, ezért ne ültessük olyan helyre, ahol más fákkal leárnyékolnák egymást és ahol erős szélmozgásnak kitett. Ültetés előtt a talajt mélyen munkáljuk meg, juttassunk ki szerves anyagot, ha szükséges fadarálékot is használjunk.
Fiatal korában igen fontos a gondos alakító metszés, míg a későbbiekben a termőrészek nevelésére való ösztönzés. Pirosbimbós állapotban vagy termésbetakarítás után végezzük metszését. A vázág végén hagyjuk meg a termővesszőket- és gallyakat, azok konkurenseit távolítsuk el. A korona felső részét erőteljesebben formázhatjuk, itt a leggyorsabb a megújulás. Metszés után a nagyobb felületű metszési éleket sebkezelővel védjük a fertőzésektől. A metszésnél használt szerszámokat rendszeresen fertőtlenítsük.
Téli lemosó permetezése rügyfakadás előtt, január-februárban - esetleg március elején -, száraz időben történjen. Az őszi lemosó permetezés ideje lombhullás után, fagymentes időben.
Amennyiben kártevő vagy kórokozó ütné fel a fejét, növényvédőszeres kezelés alkalmazható betegség specifikusan áprilistól-júliusig.
Ültetési idő: a szabadgyökerű gyümölcsfa március-áprilisban, valamint október-novemberben, a konténeres márciustól novemberig, ill. ha nem fagyott a talaj, akár télen is ültethető.
Alany: a vadkajszi alany (Armeniaca vulgaris) esetében a fa erős vagy igen erős növekedésű, kiegyenlítetten terem. A könnyű, jó vízgazdálkodású, mélyrétegű, semleges vagy enyhén meszes talajokon érzi jól magát. Kötött, agyagos, nedves vagy nagy sótartalmú talajokra nem való, a szárazságot a többi alanynál jobban tűri, a meleg, száraz, alföldi homokos talajokra is kiváló.
Fontos tudni!
Kifejlett magasság: 4-6 m
Sor- és tőtávolság: 6x6 m
Termésérés: július vége – augusztus eleje
Fény- és hőigény: nagy
Vízigény: közepes
Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás
Védett tartalom