Chamaecyparis lawsoniana 'Wissel's Saguaro' – Oregoni hamisciprus

Származás: az oregoni hamisciprus Észak-Amerika nyugati részén, Oregon és Kalifornia csapadékban gazdag vidékein őshonos, feltűnően keskeny, kúpos, bókoló koronájú, hazájában akár 50-60 m magas, örökzöld fa.

A ’Wissel’s Saguaro’ fajtát Jan B. A. Dekker fedezte fel 1962-ben a hollandiai Mijdrechtben a ’Wisselii’ fajta mutációjaként, de csak az 1980-as években nevezték el - a saguaro kaktuszra emlékeztető ágairól - és terjedt el szélesebb körben.

Habitus: kb. 4-6 m magas, a ’Wisselii’-hez képest lassabban nő, karcsú, különleges megjelenésű, oszlopkaktuszhoz hasonlító alakú. Határozott sudarú, ritkán elágazó, oldalágai rövid vízszintes irány után kandeláberszerűen, szabálytalanul csavarodva felfelé nőnek, igen rövid hajtásai tömötten állnak. Sűrű lombját átellenesen elhelyezkedő, sötét kékeszöld, színüket egész évben megtartó pikkelylevelek alkotják.

Virág: nincs.

Talajigény: laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag, üde, enyhén savas vagy semleges kémhatású, könnyen melegedő talaj ideális a számára. Meszes talajon nem fejlődik kielégítően.

Fényigény: nagy, lehetőleg napos, esetleg félárnyékos fekvésbe ültessük.

Vízigény: közepes, öntözzük rendszeresen és párásítsuk környezetét. 

Gondozás: könnyen nevelhető, lehetőleg hideg szelektől védett helyre telepítsük. Fiatalon fagyérzékeny, ezért télre takarjuk tövét, idősebb korában már -22°C-ot is kibír károsodás nélkül. Metszeni nem szükséges, ui. tökéletes formáját anélkül is megőrzi, de alakítás végett nyírható.  

Társítás és elhelyezés a kertben: az oregoni hamisciprus 1854-ben az edinburghi Lawson és Fia faiskola révén került Angliába, s terjedt el hamarosan Európában is. Kertekben és parkokban a legtöbbet telepített örökzöldek egyike, népszerűségének oka fajtáinak változatos megjelenése mellett (különféle levéltípusúak, alak- és színváltozatúak léteznek) sokféle felhasználhatósága is. Ültethetjük szoliterként, cserjecsoportban, évelőágyak hátterébe, de nyírott vagy nyíratlan sövényként is. Számos kerttípusba is jól beilleszthető.

A ’Wissel's Saguaro’ fajta egyedi, már-már bizarr megjelenésével bizonyosan magára vonzza a figyelmet egész évben. Ha egy mind a négy évszakban mutatós, struktúrált, harmonikus, természetközeli összeállítást alakítanánk ki vele, válasszuk mellé a félgömb vagy enyhén lapított gömb alakú, kékesszürke levelű ’Karel’ szerb lucfenyőt és kissé hátterébe a szétálló ágú, ősszel liláspiros lombú szárnyas kecskerágót.

Előttük kapjon helyet a terülő, sűrű ágú, örökzöld ’Maigrün’ mirtuszlonc, a féltelt vagy telt, krémes barackszínű, bordóval pettyezett-csíkozott, illatos virágaival festőien szép ’All That Jazz’ itoh bazsarózsa és a fehér virágú ’Albiflora’ japán gyöngyvessző.

A szegélyrégiót a tavasszal gazdagon nyíló, világos rózsaszín virágaival, ősszel vöröses árnyalatú leveleivel díszítő ’Max Frei’ piros gólyaorral alakítsuk ki.

Társításra javasolt növényfajták:

Picea omorika 'Karel' – Törpe szerb lucfenyő
Euonymus alatus - Szárnyas kecskerágó
Lonicera nitida 'Maigrün' - Mirtuszlonc
Paeonia itoh 'All That Jazz' – Itoh bazsarózsa
Spiraea japonica 'Albiflora' (syn.: 'Alba') – Japán gyöngyvessző
Geranium sanguineum 'Max Frei' - Piros gólyaorr

Fontos tudni!

Kifejlett magasság: 4-6 m
Kifejlett szélesség: 0,6-1,2 m 
Ültetési tőtáv: 0,8-1,5 m
Virágzási idő: -
Méhlegelő: nem
Fényigény: nagy
Vízigény: közepes
Lombhullató: nem

Felhasználási terület: szoliter, cserjecsoport, évelőágyak háttérnövénye, térhatároló, sziklakert, mediterrán kert, örökzöld kert, sírok, dézsanövény, virágkötészet

Védett tartalom