Chamaecyparis lawsoniana 'Fletcheri' - Oregoni hamisciprus

Származás: az oregoni hamisciprus Észak-Amerika nyugati részén, Oregon és Kalifornia csapadékban gazdag vidékein őshonos, feltűnően keskeny, kúpos, bókoló koronájú, hazájában akár 50-60 m magas, örökzöld fa.

A ’Fletcheri’ fajtát Chertseyben (Anglia), az Ottershaw faiskolában szelektálták. A Fletcher Bros faiskola 1913-ban mutatta be és hozta forgalomba. Máig népszerű fajta.

Habitus: kb. 8-10 m magas, lassú növekedésű, puha hajtásai tömötten fölfelé nőnek, nagyon mutatós, zárt koronájú, széles kúp alakú. Lombját szürkészöld, részben tű-, részben pikkelylevelek alkotják, melyek ősszel enyhén lilás színt öltenek.

Virág: porzós tobozai kárminpirosak, az apró, 6-8 mm átmérőjű, gömbölyű termősök kezdetben zöldek, húsosak - a csúcsukon többszögletű, pajzsszerűen kiemelkedő tobozpikkelyekkel -, később vörösesbarnára száradnak, éretten felnyílnak.

Talajigény: laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag, üde, enyhén savas vagy semleges kémhatású, könnyen melegedő talaj ideális a számára. Meszes talajon nem fejlődik kielégítően.

Fényigény: nagy, lehetőleg napos, esetleg félárnyékos fekvésbe ültessük.

Vízigény: közepes, öntözzük rendszeresen és párásítsuk környezetét. 

Gondozás: könnyen nevelhető, lehetőleg hideg szelektől védett helyre telepítsük. Fiatalon fagyérzékeny, ezért télre takarjuk tövét, idősebb korában már -22°C-ot is kibír károsodás nélkül. Metszeni nem szükséges, ui. tökéletes formáját anélkül is megőrzi, de alakítás végett vagy sövényként használva nyírható.  

Társítás és elhelyezés a kertben: az oregoni hamisciprus 1854-ben az edinburghi Lawson és Fia faiskola révén került Angliába, s terjedt el hamarosan Európában is. Kertekben és parkokban a legtöbbet telepített örökzöldek egyike, népszerűségének oka fajtáinak változatos megjelenése mellett (különféle levéltípusúak, alak- és színváltozatúak léteznek) sokféle felhasználhatósága is. Ültethetjük szoliterként, cserjecsoportban, évelőágyak hátterébe, de nyírott vagy nyíratlan sövényként is. Számos kerttípusba is jól beilleszthető.

A ’Fletcheri’ fajta szép formájával, színével egy harmonikus, mutatós összeállítás elegáns dísze lehet. Mellette kapjon helyet a dús, piros, bronzvörös, majd sötétzöld lombjával, krémfehér virágaival igen mutatós ’Red Robin’ korallberkenye és a sötétvörös virágait nagy fürtökben hozó 'Pulborough Scarlet' vérvörös ribiszke.

Előterükben kapjon helyet a zárt, gömb habitusú ’Mops’ havasi törpefenyő, a kompakt, terebélyes habitusú, mélysárga virágú 'Goldstar' cserjés pimpó és a ezüstös, keskeny, aromás levelű ’Harmat’ rozmaring.

A szegélyrégióba ültessük a lágyan ívelő, élénkzöld lombú ’Greenhills’ szálkafüvet.

Társításra javasolt növényfajták:

Photinia fraseri 'Red Robin' - Korallberkenye
Ribes sanguineum 'Pulborough Scarlet' – Vérvörös ribiszke
Pinus mugo 'Mops' – Havasi törpefenyő
Potentilla fruticosa 'Goldstar' – Cserjés pimpó
Rosmarinus officinalis 'Harmat' – Rozmaring
Hakonechloa macra 'Greenhills' – Szálkafű

Fontos tudni!

Kifejlett magasság: 8-10 m
Kifejlett szélesség: 2,5-4,5 m 
Ültetési tőtáv: 2,5-5,0 m
Virágzási idő: nem releváns
Méhlegelő: nem
Fényigény: nagy
Vízigény: közepes
Lombhullató: nem

Felhasználási terület: szoliter, nyírott vagy nyíratlan sövény, cserjecsoport, évelőágyak háttérnövénye, térhatároló, sziklakert, mediterrán kert, örökzöld kert, sírok, dézsanövény, virágkötészet

Védett tartalom