Hasznos tudnivalók
Általános: az egres vagy köszméte könnyen nevelhető, számos népies néven ismert (pl. pöszméte, piszke, büszke, tüskeribizli, tüskeszőlő stb.) cserje, melynek fajtái jellemzően öntermékenyek, azonban több fajta telepítésével a termésbiztonság és hozam növelhető, a szüretidő meghosszabbítható.
Eredeti, természetes művelési formája a bokorművelés, de igen elterjedt, már-már jellemzőbb a törzses fácskán való nevelés. Utóbbi nemcsak a kisebb helyigény, de a talaj megművelése, a gondozási és szedési munkálatok, valamint a lisztharmattal szembeni védekezés szempontjából is előnyösebb.
Az egyes fajták gyümölcsének színe zöld, aranysárga vagy piros lehet.
Származás: a ’Captivator’ fajtát Kanadában, az ottawai Central Experimental Farm kutatóintézetben hozták létre a ’Spinefree’ és a ’Clark’ fajták keresztezésével 1935-ben. Kereskedelmi forgalomba 1949-ben került, azóta világszerte elterjedtté és kedveltté vált.
Hajtásrendszer: közepes növekedési erélyű, kb. 1-1,2 m kifejlett magasságú, felálló, erős, vékony, hosszú vesszejű, idővel enyhén szétterülő habitusú. Szinte teljesen tüskétlen, de előfordulhat, hogy néhány tüske található rajta. Kevés tősarjat nevel. Lombozatát szórt állású, élénkzöld, fényes, 3 vagy 5 tagú, kiugró középső karéjú, enyhén hullámos, fűrészes szélű levelek alkotják.
Termőképesség: korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem, egy kifejlett, megfelelően gondozott növény esetében akár kb. 3-5 kg termésre is számíthatunk. Egyesével vagy kettesével álló virágai áprilisban nyílnak. Öntermékenyülése jó, ezért pollenadó nélkül is telepíthető.
Gyümölcs: július első és második fele között szedhető friss fogyasztásra (konzervipari feldolgozásra kb. 1 hónappal korábban), közepes méretű (kb. 2,9–4,2 g), kerekded vagy enyhén körte alakú, liláspiros. Héja vékony, feszes, kissé molyhos, hamvas, erezete világos. Húsa puha, lédús, harmonikusan édes-savanykás, kellemesen fűszeres aromájú. Hullásra nem hajlamos.
Felhasználható friss fogyasztásra, konyhai feldolgozásra (kompót, lekvár, zselé, mártás, lé), fagyasztásra egyaránt.
Talajigény: középkötött vagy lazább szerkezetű, mély rétegű, jó víz- és levegőgazdálkodású, humuszban és tápanyagban gazdag, semleges vagy enyhén savanyú talaj ideális a számára. A magas talajvízszintű, levegőtlen, sekély termőrétegű, köves vagy kiszáradásra hajlamos, szikes talajra való telepítését kerüljük.
Fény- és hőigény: közepes, ezért napos, de tűző naptól védett helyre ültessük, mivel az erős napsütés és forróság hatására gyümölcsei aprók, napégettek és rossz minőségűek lesznek, leveleit ledobja. Kedveli a kúszó árnyékot, emiatt gyümölcsfák alá, közé is tehetjük, ám a mély árnyékot kerüljük. A téli hidegeket jól tűri, a tavaszi, talaj menti -3-4 °C-os fagyokat is jelentősebb károsodás nélkül elviseli.
Vízigény: közepes, de talaját ne hagyjuk kiszáradni, a hosszan tartó tavaszi szárazság a bogyók elaprózódását, a nyári aszály a levélzet és a gyümölcs hullását, perzselődését okozhatja, a hajtások gyengén fejlődnek, növekedésük korán befejeződik.
Gondozás: telepítés előtt a területet alaposan tisztítsuk meg a gyomoktól, juttassunk ki szervestrágyát, amit 2-3 évenként pótoljunk, továbbá igen káliumigényes lévén, figyeljünk ennek biztosítására is. A későbbiekben is tartsuk gyommentesen talaját, rendszeresen távolítsuk el a tősarjakat is, de 10-12 cm-nél ne legyen mélyebb a talajművelés és vigyázzunk, hogy a törzset ne sértsük meg, nehogy botritiszes fertőzés alakuljon ki.
A tövek mulcsolásával - amihez használhatunk szalmát, szénát, faforgácsot, lekaszált zöldtrágyát, szervestrágyát stb. - csökkenthetjük a gyomok számát, a talaj hőmérsékletének ingadozását, segíthetjük a talaj nedvességtartalmának megőrzését, melyek révén kedvezően befolyásolhatjuk a terméshozamot is.
Törzses nevelés esetén a megfelelő támrendszert alakítsuk ki, amivel segítjük a törzs függőleges, egyenes növekedését, valamint a korona és a termés biztonságos megtartását is.
Kiemelten fontos a metszés, amit február végén, március elején végezzünk. Lévén szinte tüskétlen, ez megkönnyíti a munkálatokat.
Először a letermett, 4-5 évesnél idősebb, törött, kusza, elhalt, beteg, sűrűsödést okozó - bokor esetén a talajra lehajló - részeket távolítsuk el.
Mivel a legszebb és legtöbb gyümölcsöt a két és négyéves termőgallyak hozzák, minél több ilyen termőrészt hagyjunk, ezeket szükség esetén kurtítsuk kissé. A gyenge vagy a bokor kívánt magasságát el nem érő új tővesszőket 1–3 rügyre is visszavághatjuk.
Az amerikai lisztharmattal szemben ellenálló.
Befőzéshez terméseit teljes érés előtt, de már kifejlett méretben szedjük le, ezzel javítjuk a fennmaradó bogyók minőségét, méretét is.
Ültetési idő: a szabadgyökerű növényeket március-áprilisban, valamint október-november között, míg a konténereseket márciustól novemberig vagy fagymentes időben akár télen is ültethetjük.
Fontos tudni!
Kifejlett magasság: 1-1,5 m Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás (kompót, lekvár, zselé, mártás, lé), fagyasztás
Védett tartalom
Sor- és tőtávolság: 1,5-1,8 x 1-1,5 m
Termésérés: július első – második fele
Fény- és hőigény: közepes
Vízigény: közepes