Hasznos tudnivalók
Általános: a piros ribiszke sekélyen gyökerező, könnyen nevelhető cserje. Öntermékeny, de több fajta telepítésével a termésbiztonság és hozam növelhető.
Származás: a ’Detvan’ fajtát a szlovákiai Bajmócon levő Pomológiai Kutatóintézetben hozták létre a ’Jonkheer van Tets’ és a ’Heinemann’s Rote Spätlese’ fajták keresztezésével. A termesztésbe 1985-ben vezették be.
Hajtásrendszer: bokra nagyméretű, 1-1,5 m magas, kompakt, gömb habitusú, erőteljes, félig felálló növekedésű, a nagy termés miatt a földre hajló, vastag, hosszú vesszőkkel. Felújulóképessége gyenge, ezért állandó ifjító metszést igényel. Levele nagy, 3-5 karéjú, középzöld, matt, a szélei enyhén felfelé hajlók.
Termőképesség: rendszeresen és igen bőven terem, egy bokorról akár 7-10 kg gyümölcs is szüretelhető.
Gyümölcs: július közepén - egyenletesen - érik, fürtje hosszú (10 cm körüli), sok - átlagosan 15 db - nagyméretű (0,7-1 g), sűrűn elhelyezkedő, gömb alakú, sötétpiros, fényes bogyóval. Húsuk kemény, lédús, kellemesen édes-savanyú ízű, aromás. Kézzel jól szedhető.
Friss fogyasztásra, konyhai feldolgozásra (kiváló lekvár, ivólé és szörp készíthető belőle), mélyhűtésre egyaránt alkalmas.
Talajigény: nem válogatós, ám leginkább a középkötött vagy kissé laza, mélyrétegű, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású, semleges vagy enyhén savanyú kémhatású talajt kedveli. A 15%-nál nagyobb mésztartalmú és erősen lúgos, valamint a kopár, köves, kiszáradásra hajlamos és a magas talajvízzel bíró talajokat nem bírja.
Fény- és hőigény: közepes, napos vagy szűrt árnyékos (pl. nagyobb gyümölcsfák alá), szellős helyre ültessük. A tűző napsugárzásnak kitett fekvésben leveleit korán ledobja és gyengén terem.
Vízigény: közepes, de földjét ne hagyjuk kiszáradni. A gyümölcsfejlődés időszakában - május végétől június végéig - különösen érzékeny a talaj nedvességállapotára, ezért kiemelten fontos a megfelelő vízellátottság, ennek hiányában a bogyók aprók lesznek és sok le is hullhat. A hosszan tartó csapadékhiányos, meleg július-augusztus hónapokban pedig a következő évi virágrügyek kialakulása miatt szükséges az öntözés. Alkalmanként 20-30 l vizet juttassunk ki.
Gondozás: telepítés előtt talaját alaposan munkáljuk meg, forgassunk bele szerves anyagot is. A piros ribiszke - lévén - káliumigényes, kiemelten ügyeljünk a talaj káliummal való gazdagítására.
Fontos a tő gyommentesen tartása, amit lehetőleg kézzel végezzünk, ezáltal elkerülhetjük, hogy a sekélyen elhelyezkedő gyökérzetét megsértsük. A gyomlálást csökkenthetjük, a talajnedvességet pedig megőrizhetjük 5-10 cm vastagon történő talajtakarással. Ehhez használhatunk pl. gallyaprítékot, szalmát, faforgácsot, komposztot stb.
A gondozási munkák közül nagy jelentőségű a metszés, azaz a ritkítás, amit gondos körültekintéssel - tél végén, kora tavasszal - tegyünk, figyelembevéve a bokor szerkezetét, korát, állapotát. Mivel terméseit a 2-3 éves fás részeken elhelyezkedő rövid termőhajtásokon hozza, a metszés során a letermett 4-5 éves termőágakat távolítsuk el. Ezzel megakadályozzuk a bokor elsűrűsödését, felkopaszodását, biztosítjuk a termőegyensúlyt és a jó megvilágítást. A kártevők, betegségek elterjedését is csökkentjük.
Ültetési idő: a szabadgyökerű növény március-áprilisban, valamint október-novemberben, a konténeres márciustól novemberig, ill. ha nem fagyott a talaj, akár télen is ültethető.
Fontos tudni!
Kifejlett magasság: 1-1,5 m Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás, mélyhűtés
Védett tartalom
Sor és tőtávolság: bokor esetén 1,5-2 x 1,5 m, magastörzsű változatoknál 1 x 1 m
Termésérés: július közepe
Fény- és hőigény: közepes
Vízigény: közepes
