Hasznos tudnivalók
Általános: a paprika a burgonyafélék családjába (Solanaceae) tartozó, egyéves, lágy szárú növény, a legjelentősebb és legkedveltebb zöldségfélék egyike, a magyar konyha fontos alapanyaga. Hazánkban szabadföldön is biztonsággal termeszthető. Két fő típusa az étkezési és a fűszerpaprika. Sokféle felhasználása miatt az idők folyamán számos fajtát nemesítettek.
Hajtásrendszere alapján folytonos növekedésű vagy csokros (determinált) lehet.
Bogyójának alakja, színe változatos. Az étkezési paprikák esetében megkülönböztetik a tölteni való, paradicsom alakú (pritamin), hegyes és alma, a fűszerpaprikáknál a hegyes és cseresznye alakúakat.
Az étkezési paprikát a biológiai érettség előtt, a fűszerpaprikát teljesen éretten takarítják be.
Származás: őshazája Közép- és Dél-Amerika, Mexikóban az aztékok nagyon korán termesztésbe vonták. Európába Kolumbusz révén került, fogyasztása először Portugáliában terjedt el. Hazánkban 1560 táján jelent meg, Széchy Mária (Wesselényi Ferenc nádor felesége) 1570-től már kertjében is nevelte a „vörös törökborsot”, ahogy akkoriban a paprikát nevezték.
Nagyobb arányú termesztése és fogyasztása azonban csak a 19. sz.-tól vált általánossá, Széchenyi Hitel című 1830-ban megjelent művében már arról ír, hogy „sokan azt tartják igazán mesterszakácsnak, ki mindent rendkívül paprikáz, és csak azt ugyancsak magyar embernek, ki azt szereti is.” A század 2. felétől a bolgárkertészek a termesztés további elterjesztésében és modernizálásában, új fajták meghonosításában játszottak nagy szerepet.
A fűszerpaprika nemesítése Európában elsőként Kalocsán indult el 1917-ben.
A ’Topepo Rosso’ régi, hagyományos, Dél-Olaszországból származó, népszerű fajta.
Hajtásrendszer: félig determinált növekedésű, felfelé törő, erős szárú, kompakt, robusztus habitusú, kifejlett magassága kb. 45-65 cm. Dús lombozatát csúcsos, erősen erezett, ép szélű, sötétzöld levelek alkotják.
Termés: júliustól októberig szedhető, közepes méretű (kb. 7-8 cm átmérőjű, 30-80 g), paradicsom alakú, bordázott, igen rövid szárú, csüngő. Héja közepesen vékony, sima, fényes, fogyasztásra éretten sötétzöld, teljes érettségében sötétpiros. Húsa vastag, kemény, ropogós, lédús, édes, kellemes aromájú, nagyon ízletes. Kevés magvú, a magház könnyen eltávolítható.
Friss fogyasztásra és konyhai feldolgozásra (párolás, sütés, grillezés, savanyítás stb.) egyaránt alkalmas. Olaszországban sajttal vagy hússal töltve, olajban vagy ecetben savanyítva is kedvelt.
Talajigény: mélyrétegű, laza vagy középkötött, jó vízáteresztő, könnyen melegedő, humuszban és tápanyagban gazdag talajt kedvel. Hideg, kötött talaj nem alkalmas a nevelésére.
Fény- és hőigény: nagy, napos, erős szelektől védett, meleg helyre ültessük. Fejlődéséhez 25°C fok a legmegfelelőbb. Az alacsony hőmérsékletre és a szélsőséges időjárásra érzékeny. Hűvös nyarakon csökken a termés mennyisége és mérete is.
Vízigény: nagy, rendszeresen öntözzük, talaját ne hagyjuk kiszáradni, de a pangó víztől óvjuk. A levegő páratartalmára is figyeljünk.
Tápanyagigény: nagy, legfontosabb a foszfor, a kálium és a nitrogén, utóbbit fejtrágyázással juttassuk ki a tenyészidő alatt. Nitrogén hiánya esetén a növekedés lelassul, kedvezőtlenebb lesz a virágok kötődése, a termésérés is meghosszabbodik, túladagolása viszont a virágok és termések ledobásával jár.
Konténerben, cserépben neveléskor különösen fontos a folyamatos tápoldatozás.
Gondozás: kiültetés előtt legfontosabb teendők a talaj lazítása, gyommentesítése és szervestrágyázása, későbbiekben a rendszeres kapálás, gyomtalanítás, de a gyomirtó szerek használatát kerüljük. 3-4 évig ne telepítsük ugyanoda, de azokra a helyekre se, ahol előtte paradicsomot, padlizsánt, burgonyát neveltünk.
A palántát május közepe, június eleje között, fagyok elmúltával ültessük ki.
Emelt ágyás, magaságyás és komposztdomb szintén alkalmas lehet a termesztéséhez. Üvegházi nevelésre is kiváló.
Mulcsozással (ami lehet szalma, faapríték, fűkaszálék stb.) csökkenthetjük a talaj kiszáradását, gyomosodását, a hőingadozást - mindezzel a növény fejlődését segítve elő - továbbá a termések földdel való szennyeződését is.
A bokros növekedéshez kicsíphetjük a hajtáscsúcsot, a magasabb, bogyókkal gazdagon berakott fajtákat karózhatjuk.
A termést folyamatosan szedjük, de ne tépjük - sérülés esetén növeljük a betegség kockázatát -, metszőollóval, késsel válasszuk le.
Fontos tudni!
Növekedés: félig determinált Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás
Védett tartalom
Kifejlett magasság: 45-65 cm
Ajánlott sortáv: 50-60 cm
Ajánlott tőtáv: 40-50 cm
Kiültetés ideje: május közepe - június eleje
Fény- és hőigény: nagy
Vízigény: nagy
Tápanyagigény: nagy
Érési idő: július – október
Bogyó: közepes méretű, paradicsom alakú, csüngő, fogyasztásra éretten sötétzöld, teljes érettségében sötétpiros, nem csípős