Thymus serpyllum 'Aureus' - Arany mezei kakukkfű

A Thymus serpyllum 'Aureus' - Arany mezei kakukkfű főbb jellemzői:

A mezei vagy vadkakukkfű, latin nevén Thymus serpyllum Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos aromás, lágyszárú évelő növény, mely a kerti kakukkfűvel ellentétben vadon is előfordul. A Thymus serpyllum ’Aureus’, az Arany mezei kakukkfű bolyhos szárai a földön elterülve egybefüggő növénytakarót alkotva nőnek. Kúszó növekedési formája igazán dekoratív látványt nyújt, emiatt elsősorban talajtakarásra alkalmazzák. Ezeket a kúszó, négy élű szárakat a fás részek felett hozza, melyeken az árvacsalánfélék családjára jellemzően keresztben átellenesen állnak az illóolajmirigyekkel pontozott apró, aranysárga-zöldes levelei. Kicsi, ajakos virágai vonzzák magukhoz a méheket. A virágok a szárak végén álfüzérben nyílva mély rózsaszín és ibolya árnyalataiban pompáznak Júniustól-Szeptemberig.

Mediterrán eredetű növényként melegkedvelő, az átlagosnál magasabb a hő- és fényigénye, ezért olyan helyet válasszunk neki kertünkben, ahol bőséges napsütésben részesül. Szárazságtűrő évelőként toleráns a forró, nyári napokkal szemben, ezért bátran kihelyezhetjük napsütötte sziklakertekbe vagy szegélynövényként is kiültethetjük, így nyáron a kertben sétálva érezhetjük üde, aromákban gazdag illatát, mindezek mellett alacsony növekedésének köszönhetően alkalmas még a járólapok közti üres tér kitöltésére is. Fagyérzékeny növény, az erős téli fagyok nagy károkat okozhatnak, de hazánkban a hótakaró alatt könnyen átvészeli ezt az időszakot. A fiatal tövek kifejezetten igénylik a folyamatos vízellátást, de egyszeriben ne adjunk sok vizet, különben a gyökerek tönkremehetnek. Talajigényeit figyelembe véve nem válogatós, azonban az erősen kötött, túl nedves és hideg, mély fekvésű területeken gyengébb a növekedése. A porhanyós, laza szerkezetű, jó vízgazdálkodású, tápanyagban dús meszes talajokat kedveli.

Minden, amit érdemes tudni a kakukkfűről. Kattintson ide!