A növénytermesztés nem egyszerű. Mind házi kertben, mind pedig nagyüzemben meg kell küzdenünk számos tényezővel, ami nehezíti a termesztésünk sikerességét. Az ilyen faktorok csoportosításának a legegyszerűbb módja, ha meghatározzuk, hogy egy élő anyag/szervezet okozta-e a kárt, vagy pedig valamilyen környezetei tényező. Ilyenek a klimatikus, a talajjal kapcsolatos tényezők, továbbá a mechanikai sérülések, a termesztéstechnológiai hibák és toxikus vagy hormonális anyagok által okozott rendellenességek.
Előbbit összefoglaló néven biotikus elváltozásoknak, míg utóbbit abiotikus elváltozásoknak szokták nevezni. Meglepő módon az abiotikus faktorok sokszor komolyabb problémát képesek okozni, mint biotikusok. Azonban érdemes megjegyezni, hogy a két tényező komoly összefüggést mutat egymással. Ha a problémát valamilyen élettani elváltozás okozza, akkor a növénynek gyengül kondíciója és emiatt az egyes betegségek és kártevők könnyebben megtámadják őket.
Ebben az összefoglalóban szeretnék egy viszonylag átfogó képet adni a házi kerti zöldségek legfontosabb élettani elváltozásairól és az orvoslásuk módjáról
Általánosságban a tápelemekről
Tudom, hogy egy kicsit iskolaszagúnak fognak hatni a most következők, azonban ezeknek az ismerete elengedhetetlen a sikeres diagnózishoz, szóval először szeretnék tisztázni pár alapfogalmat.
Organogén elemek: gyakorlatilag ezek az elemek építik fel a sejteket és a sejtalkotókat és nélkülük nem lenne élet a földön. Ezek az elemek: Oxigén (O); Hidrogén (H); Szén (C)
Makroelemek: ide tartozik az összes olyan elem, amely nélkül a növény nem fejlődik megfelelően. Ezen elemek nélkül a növény nem nő kellően magasra, nem hoz virágot, termést és még sorolhatnám. A növényben nagy mennyiségben vannak jelen és hiányuk vagy többletük pusztuláshoz vezet. Ezek az elemek: Nitrogén (N); Foszfor (P); Kálium (K) avagy a kertész szentháromság.
Mezoelemek: Ezek nélkül a növény szintén nem képes túlélni, de mennyiségük sokkal kisebb a növényben és sokkal nehezebb is felismerni a hiány vagy a többlet tünetüket. Ilyen elemek: Kalcium (Ca); Magnézium (Mg); Vas (Fe); Nátrium (Na); Klór (Cl); Alumínium (Al)
Mikroelemek: Mennyiségük a növényben nagyon kicsi, azonban hiányuk komoly elváltozásokhoz vezethetnek és általában nagyon nehéz megmondani, hogy melyik elem hiánya okozta.
Reutilizálható elemek: Vagyis újrahasznosítható elemek. Ez azt takarja, hogy ha van a növényben van ilyen tápelem, akkor azt képes mobilizálni és a frissen növő növényi részekbe átcsoportosítani. A tünetek mindig az idősebb növényi részeken jelentkeznek. Ezek általában a makroelemek.
Nem reutilizálható: pont az ellentéte, mert ezek azok, amik nem képesek semmilyen formában mobilizálódni és átépülni. Hiányuk azonnal jelentkezik és mindig a fiatal növényi részeken. Ezek nagyrészt a mezo- és mikroelemek.
Ionantagonizmus: Azt jelenséget nevezzük így, mikor a talajban lévő tápelemek felvételét egy másik tápelem gátolja.
Relatív tápanyag hiány: Ez azt jelenti, hogy a talajban semmilyen formában nincsen jelen ez a tápanyag és ezért műtrágyával kell pótolni.
Abszolút tápanyag hiány: Akkor beszélünk erről, ha a talajban megfelelő mennyiségben jelen van a tápanyag, de valamiért a növény nem tudja azt felvenni. Ilyet okozhat például a korábban említett ionantagonizmus is.
Makroelemek hiány- és mérgezésitünetei
Nitrogén
A hiánytünetek mindig az alsó idősebb leveleken fognak jelentkezni, mivel ez egy reutilizálható tápelem. A levelek először halványzöld színűek, majd folyamatosan sárgulnak. A levélen a sárgulás nem különül el élesen, a zöld és a sárgarész között elmosódott határt lehet megfigyelni. Később ezeken a sárgafoltokon beszáradó, úgynevezett nekrotikus foltok jelennek meg. A beszáradó tünetek mindig a levél széle felől indulnak és a levélnyél felé haladnak az erek később halványulnak. Súlyos esetben a teljes lombozatot elveszíti a növény.
További tünet, hogy a hosszanti növekedés megáll, a szár elvékonyodik, és merevtartás jelentkezik (a szárhoz hajló merev állású levelek). Sokszor leáll az oldalhajtások növekedése is. Súlyos esetben ez az elszíneződés nem sárga, hanem narancs vörös színű.
A túladagolás ezzel szemben erős lombnövekedést és szárvastagodást fog okozni, a levelek sötétzöldek, vastagok és nagyméretűek lesznek. A szövetbe besüppednek az erek, a virágot lerúgja a növény, a szöveti állomány pedig laza és puha tapintású lesz. A betegségekre fogékonyabbá válik és romlik a szállíthatóság.
Ha nagy vízmennyiséggel párosul akkor a termés reped. Ha sok a nitrogén, de kevés a víz, akkor a levelek aprók és sötétzöldek lesznek. A paprika és a paradicsom esetén a bibepontnál (a kocsánnyal szembeni rész) beszáradt barna foltok jelentkeznek.
Védekezés: hiány esetén N tartalmú műtrágyák használata pl: mészammon-salétrom. többlet esetén bő öntözés, hogy ki lehessen mosni a talajból
Foszfor
A többi tápelem hiánytól eltérő tünetet okoz, ami jól felismerhetővé teszi. Itt is az alsó leveleken jelentkezik az első tünet, azonban sárgulás helyett először sötétzöldre, majd pedig kékesszürkére színeződnek a levelek. Ez a szín később vörösesre vált. Először mindig a fonákon jelentkezik és csak utána jelenik meg a színi részen. A növény gyökérzete fejletlen, a virágok gyakran csököttek és nem lesz belőlük termés. A virágzás gyakran késve indul meg, ami rontja a koraiságot. A termésben terméketlen magok jönnek létre.
A növény növekedése gyenge, a levelek elkezdenek hullani, aminek hatására a növény felkopaszodik. Ez a lilás elszíneződés gyakran jelentkezik termésen is és könnyen összetéveszthető a fagyás tüneteivel. A tünetek általában a tenyészidőszak első felében jelentkeznek. A túladagolás tünetei egyelőre még nem ismertek a gyakorlatban. Viszont annyi biztos, hogy a túlzott foszformennyiség a talajban gátolja a mangán és cink felvételét.
Védekezés: Hiány esetén foszfortartalmú műtrágya kijuttatása pl: szuperfoszfát, viszont itt figyelni kell, mert sokkal lassabban mozog és sokkal lassabban is szívódik fel a mint a nitrogén.
Kálium
A kertészeti kultúrákban a Káliumnak igen nagy szerepe van. Hiány esetén a növény növekedése gátolt, és a növény hamarabb hervad. Az erek közötti szövet elkezd sárgulni a levélcsúcstól indulva egészen a levélnyélig. Az erek élénk zöldek maradnak, még akkor is, ha a levélen nagyobb kiterjedésű nekrotikus foltok jelennek. Súlyos hiány esetén a fiatal leveleken is ilyen tünetek fognak jelentkezni. Jól elkülöníthető a nitrogén hiánytól, mert itt tarka lesz a levéllemez, míg a nitrogén esetében egyenletesen sárgul.
A növény sokkal érzékenyebb lesz a betegségekre, csökken a hidegtűrő képessége és a szárazanyag tartalma is. Ennek hatására termés rosszabbul szállítható és tárolható lesz. Az uborkának és a paradicsomnak a csúcsi növekedése lassul. A paprika nem, vagy nagyon kevés oldalhajtást képez. A paradicsomon továbbá az úgynevezett zöldtalpasságot fogja okozni, ami miatt a termésen zöld foltok fognak jelentkezni. A túladagolás esetén leginkább a N esetében is említett tünetek fognak jelentkezni.
Védekezés: őszi alaptrágyázás, és ha szükséges fejtrágya adagolása. Azonban ezt nagyon jól meg kell választani, mert sok növény érzékeny a Kálium-kloridra. Jó alternatíva lehet helyette a kénsavas káli (K2SO4).
Mezoelemek hiány- és mérgezésitünetei
Kalcium
Ez egy nem reutilizálható tápelem, éppen ezért a fiatal hajtásokon jelentkezik, sokszor már palánta korban. Hiánya a növény számos részén jelentkezik, rengeteg formában, mindemellett a leglassabban mozgó tápelem a növényben. A gyökérrothadás egy jellegzetes tünete és a kalcium hiány okozza sokszor a gyökér tenyészőcsúcsának az elbarnulását is. Üvegházi uborkán télen is megfigyelhető a tünet. A szár növekedése lelassul, a levelek haragoszöldekké válnak, fonák felé kanalasodnak, majd az erek közötti állomány elkezd kivilágosodni.
A termések csokrosan alakulnak ki és deformáltak lesznek. Paradicsomon, parikán és padlizsánon a tápelem hiány úgynevezett csúcsrothadást fog okozni. Ez azt jelenti, hogy a kocsánnyal szembeni oldalán (bibepont) először lágy barna, majd később beszáradó folt jelenik meg. A különböző salátákon levélszél barnulás figyelhető meg, ez lehet lágy vagy száraz levélszél barnulás (lágy: a belső levelek kezdenek el barnulni és főleg télen jelentkezik; száraz: a külső levelek barnulnak és nyáron jelentkezik).
A hiánytüneteket gyakorlatilag soha nem a talajban lévő kalcium hiánya okozza. Általában a helytelen öntözés, a többi tápanyag túlsúlya a talajban, a magas páratartalom váltják ki a tüneteket. Kialakíthat hiányt a rossz minőségű öntözővíz A túladagolása egyelőre itt is ismeretlen, de annyi biztos, hogy nála is ionantagonizmus fog fellépni.
Védekezés: megfelelő minőségű öntözővíz használata, rendszeres öntözés és nem egyszerre nagy adagot adunk neki, páratartalom csökkentése, harmonikus tápanyag ellátás.
Magnézium
Ezzel a hiánytünettel elsősorban intenzív hajtatásban lehet találkozni. Ez is egy nem reutilizálható elem ennek ellenére főleg az idősebb leveleken jelentkezik, de sohasem a legalsókon. Inkább a középtájon levő leveleken találkozhatunk vele. A levélszél irányából indulnak foltok, amik a főér irányába húzódik. Sárgás elszíneződést lehet megfigyelni, de itt gyakran narancsos, vagy vöröses elszíneződés jelentkezik inkább.
Színárnyalata azonban függ a növény vörös színanyag (antocián) tartalmától. egyszikű növények esetében pl: hagymán a levélszél mentén hosszanti irányban sárga csíkok jelennek meg. A kialakulásának számos oka lehet, amik közé tartoznak a nagy adagú nitrogén és kálium trágya kijuttatása, a talaj mésztartalmának (Kalcium) drasztikus gyors növelése, túlzott öntözés, magnézium tartalmú műtrágyák kijuttatásának a teljes elhanyagolása. A túladagolás tünetei nála sem ismertek, viszont ionantagonizmust nem okoz.
Védekezés: nagyon nehéz a kialakult tüneteknek az orvoslása és általában elég hosszú ideig is tart. Jó módszer, ha nem a mikroelemeknél használt műtrágya mennyiséget, hanem a makroelemeknél használatosat juttatjuk ki. A lombtrágyázás sem nyújt teljeskörű megoldást a problémára. Továbbá a hiányt okozó körülményeknek az elhagyása.
Vas
Nem reutilizálható tápelem és ezért mindig a fiatal hajtásokon fog jelentkezni. Zöldségnövényeken gyakran fordul elő ez a hiánytünet. Először klorózis formájában jelentkezik a tünet. Kezdetben a levélerek közötti rész elhalványodik, majd szépen fokozatosan az újonnan megjelenő hajtásokon a kihajtás pillanatától fogva megjelenik.
Emellé párosul, hogy igazán súlyos fertőzés esetén a fiatal leveleken súlyos nekrózis jelentkezik. Télen fényhiányos időszakban gyakran kialakuló betegség. A kialakulása elsősorban nem talaj vastartalmának a hiányának köszönhető, inkább annak, hogy kevés a növény számára felvehető formában levő vas. Ha a talajnak magas a kalcium tartalma és nagyon tömörödött, akkor a növény nem képes felvenni a tápelemet. A vas túladagolás tünetei nem ismertek, de nagyon nem is lehet túladagolni.
Védekezés: A vastartalmú levéltrágyák általában nem sokat használnak. A legegyszerűbb módszer, ha az ember csökkenti a rendszeres nagy vízadagú öntözést és igyekszik fellazítani a talajt. Miután a talaj kellően levegőssé és lazává vált a növény már képes a tápanyag felvételére.
Kén
Ez is egy nem reutilizálható tápelem. Viszont ennek az ismertetése nagyon rövid lesz mert kertészeti kultúrákban nem igazán lehet találkozni a kénhiány tüneteivel. Ennek egy nagyon egyszerű oka van. A kálium műtrágyák általában káliumszulfát formájában juttatják ki és ez a párosítás pedig kellő mennyiségű kenet biztosít a növény számára. Alapvetően a hagymafélék és a káposztafélék azok amiknek az átlagnál több kénre van szükségük.
Mikroelemek
Bór
Alapvetően elég ritkán lehet vele találkozni, de előfordulhat paradicsomon, paprikán és gyökérzöldségeken. A beteg paprikának megakad a hosszanti növekedése, tenyészőcsúcs elszárad, a levelek pedig fonáki irányba pödrődnek. Igen súlyos esetben az erek vörössé válnak. A paradicsom esetében a levelek aprók, deformáltak lesznek és a fonák felé pödrődnek. Súlyos esetben barnulnak. A levelek merevvé és könnyen pattinthatóvá válnak.
A gyökere rosszul fejlődik és barna, a termés apró és deformált. Uborka esetében a fiatal levelek színe sötétedik, merevvé törékennyé válnak. Az oldalhajtások növekedése megáll, a termés hosszirányban megreped. Túladagolása esetén a levelek széle sárgul majd idővel elszárad. Később hervad és a vízellátás mértéke szárban nagy mértékben csökken.
Védekezés: levélen keresztül nagyon jól fel tudja venni a növény így a többszöri levéltrágyázás jó megoldást nyújthat pl: borax műtrágya.
Mangán, cink
A nem reutilizálható elemek csoportjába tartozik ez a tápelem, de felbukkanása nagyon ritka. A fiatal leveleken egy fátyolos klorózist okoz a tápelem hiánya. A vékony levélerek halványzöldek maradnak míg a levél többi része és a főér sárgul. A hiánytünetek kialakulása ebben az esetben is elsősorban az ionantagonizmusnak köszönhető. A talaj túlzott foszfortartalma gátolja ezeknek az elemeknek a felvételét.
Kifejezetten cink és mangán igényes növény nincsen, de a spenót, és a különböző saláták érzékenyek lehetnek rá. Szabadföldi körülmények között ritkán figyelték meg, azonban hajtatóházakban a talajgőzölés után tapasztaltak mangán és cink mérgezést. A többlet tünetük hasonlít a Kálium túladagoláshoz.
Védekezés: ilyen tartalmú műtrágyákkal végzett levéltrágyázás. Ezek azok a legfontosabb tápelemek, amelyeknek a hiányaival a zöldségtermesztés során számolni kell. Még a réz, szilícium és a molibdén okozhat hiánytüneteket, de azok teljes mértékben elhanyagolhatók és nagyon ritkán okoznak bármiféle komoly tünetet. Végezetül pedig megemlíteném, hogy tápelem többletet összefoglalóan sóstressznek nevezik. Így sajnos pontosan nem lehet megmondani, hogy melyik tápelem többlettünete okozta a növényen az elváltozást.
Fénnyel összefüggő rendellenességek
Negatív hatásait általában akkor érzékeljük, ha hirtelen nagyon magas vagy nagyon alacsonnyá válik az intenzitása, vagy csökken a megvilágítás időtartama. A kevés fény hatására, a növények általában alacsonyabbak lesznek, szára megnyúlik, a levelek elvékonyodnak és kivilágosodnak. A termésképzés részben vagy akár teljesen elmaradhat vagy a kötődött terméseket még fiatalkorban elrúgja a növény. Letörhet a terméskocsány (paradicsomnál nagyon jellegzetes), termésszíneződés gyakran elmarad. A szövetek szárazanyag tartalma csökken és összességében érzékenyebbek lesznek a betegségekre.
Ezzel ellentétben a sok fény pedig a bőrszövet megégését okozhatja és a termésen a színanyagok bomlását váltja ki. Kisebbé, zömökebbé válik a növény apró levelekkel. Bár utóbbi elsősorban palántanevelés során fordul elő, ha fólia alól hirtelen ültetjük ki a növényt. Ezért kiültetés előtt edzeni kell a palántát. Ha rövid ideg kap a növény elegendő mennyiséget előfordulhat, hogy generatív részek fejlődése késik, vagy teljesen elmarad.
Ha túl hosszú a megvilágítás vagy túl rövid az gátolhatja a virágok kialakulását, vagy túl korai virágzás következik be. Ezzel nő a veszélye az elrúgásnak és annak, hogy nem kötődik megfelelően a termés.
Védekezés: a túl kevés fény leginkább hajtatásban okoz jelentős problémákat, de szerencsére ez nagyon jól orvosolható pótmegvilágítással. Míg a nagyon erős fényintenzitás ellen legjobb védekezés a takarás mondjuk Raschell-hálóval (apró lyukú háló, ami szűri egy kicsit a fényt és nagy fényintenzitást is csökkenti).
Hőmérséklettel összefüggő rendellenességek
A túl magas hőmérséklet és a túl alacsony hőmérséklet egyaránt okozhat károkat, azonban ez sokkal veszélyesebb akkor, ha ezek hirtelen és gyorsan váltakoznak. Természetesen függ attól is, hogy a körülmény milyen hosszú ideig áll fenn. A léghőmérséklet és a talajhőmérséklet aránya határozza meg a lombozat és a gyökérzet arányát.
A leggyakrabban fagyás tünetek jelentkeznek. Lágyszárú növényeknél a megfagyott részek üvegszerűek lesznek, megbarnulnak majd megfeketednek és kókadnak. A fásszárú növények esetében pedig a rügyek belseje megfeketedik. A kelleténél alacsonyabb hőmérséklet esetén a termésfejlődés lassul, a levelek deformálódnak, rosszul kötődik a termés, vöröses elszíneződés, úgynevezett antociánosodás jelentkezik a növényen és lassú érésre lehet számítani.
Ez az antociánosodás főleg paprikán lesz szembetűnő, valamint paradicsom esetében egy jellegzetes tünet, ha a bogyónövekedéskor alacsony a hőmérséklet, akkor a bogyón parás foltok jelentkeznek. A kelleténél magasabb hőmérséklet késői virágképzést okoz, könnyen lerúgja a növény a termést, ha erős fénnyel párosul perzselődik a növény. Előfordulhat olyan is, hogy hamarabb fásodik mint ahogy kellene. A levelek a színi rész felé pödrődnek.
Ha a nagy meleg fényhiánnyal is párosul, akkor megnyúlik a hajtás, rosszul képződnek a színanyagok, és gyakran előfordulhat a kényszerérés tünete. Ez azt jelenti, hogy a növény sokkal előbb érik, mint ahogy kellene neki, az íze és tárolhatósága egyaránt nagyon rossz lesz. A hőmérséklet ingadozás szintén terméslerúgást okozhat, valamint csoportos virágképződést. Ez utóbbi a paradicsom esetében a leglátványosabb. A paprika esetén a gyors és nagy hőingadozás hatására apró repedések keletkeznek a termésen.
Védekezés: A túl magas hőmérséklet ellen nagyon nem lehet védekezni és sajnos ez ma már egyre nagyobb problémát jelent. A fagy ellen van egy pár védekezési lehetőség, azonban egyik sem nyújt teljeskörű megoldást. Elsősorban gyümölcsösökben létezik a fagyvédelmi öntözés technikája, ami azt jelenti nagy vonalakban, hogy nagy mennyiségű vizet permeteznek ki este, majd ezt hagyják, hogy ráfagyjon a virágokra és reggel a felmelegedéssel ez a jégpáncél felolvad, viszont éjszakára megvédte a komoly fagyoktól.
Azonban ez drága és stabil vízellátásra van szükség. Léteznek paraffingyertyák, amik melegítik a növény környezetét, de ezeknek az ára szintén drága és ez is elsősorban gyümölcsösbe vagy szőlőbe van kitalálva. Összességében kijelenthető, hogy a fagyvédelemi technológiák főleg állókultúrákra vannak kitalálva. Füstölést is használnak a fagynak az elkerülésére, de ez sem nyújt megfelelő védelmet, viszont ezt akár még házi kertben is lehet alkalmazni, azonban felhívom minden kedves olvasónak a figyelmét, hogy nagyon kockázatos.
Fagy ellen hatékony védekezés sajnos nem létezik.
Vízzel összefüggő rendellenességek
Az egyik leggyakoribb élettani elváltozást a nem megfelelő vízellátás okozza. Növényélettani szempontból a víznek számos feladat van a növényben. A legfontosabbak ezek közül a légcsere nyílások nyitása és zárása fotoszintézis folyamatához is elengedhetetlen. Amellett, hogy a csapadéknak mechanikai károsító hatása is lehet, a növény közelében csökkenti a hőmérsékletet és sok tápanyagot mos ki a talajból.
A vízhiány a levelek hervadását okozza, később pedig a szár, a virág és a termés is fonnyadni kezd. A hajtásvégek sötétek lesznek, a levelek pedig egyre kisebbek. A termésben belső repedéseket figyelhetünk meg. tartós vízhiány esetén a szövetek teljesen elpusztulnak és foltok keletkeznek.
A vízbőség esetén a hajtásvégek kivilágosodnak majd ugyanez figyelhető meg a teljes lombozat esetén. A túl sok és egyenetlen vízellátás hatására a termések fala reped, a növények szövete lazul. Nő a fogékonyság a betegségekre (elsősorban a repedés hatására), romlik a termés tárolhatósága.
Védekezés: egyenletes vízellátás. Ez azt jelenti, hogy rendszeresen kell öntözni kisebb adagokban és nem egyszerre nagy mennyiségben.
Páratartalommal összefüggő rendellenességek
Ez is egy elég gyakori probléma, azonban szabadföldi körülmények között többnyire alacsony páratartalom jelenségével fogunk találkozni. A magas relatív pártartalom elsősorban a hajtató létesítményekben fordul elő. Szabadföldön is jelentkezhet, ha nagy eső volt és utána gyors felmelegedés, de az elmúlt pár évben ez nem nagyon jellemző.
A magas pártartalom esetén a növény sokkal kevesebbet párologtat, ezért csökken a felvehető víznek a mennyisége. A növények elmaradnak a fejlődésben és sokszor vízhiány tünetét fogjuk tapasztalni. A magas pártartalomnak egyik jellegzetes tünete az ödéma, aminek hatására apró kidudorodó foltok jelennek majd meg a levél fonáki részén. Azonban ez csak akkor jelentkezik ha túlöntözés történt és ennek inkább hajtatásban van nagyobb jelentősége.
Másik tünet még, hogy a száron járulékos gyökerek képződnek. Ez pedig negatív hatással van a gyökérközegnek a vízháztartására. Valamint baktériumos és gombás betegségeknek nagyon kedvez a párás idő és ilyenkor a növény fogékonyabb ezekre.
Ha túl alacsony a pártartalom, ami leginkább ma szabadföldön fordul elő, a növény nem képes az önhűtésre és csökken a tápanyagfelvétel.
A vízigényes folyamatok leállnak a fejlődés során (pl fűszernövények esetén az illóolaj képződése) és terméskötődési zavarok is jelentkeznek. Ennek a legfontosabb oka, hogy a bibe gyorsan beszárad. Bár az alacsony pártartalom tapasztalataim szerint a zöldségnövényeken kevésbé okoznak problémát, inkább a trópusi eredetű szobanövényeinknél jelentős.
Védekezés: magas pártartalom esetén igyekezni kell ezt csökkenteni pl: szellőztetés. Az alacsony esetén, pedig kis kézi permetezővel a növény köré vizet fújunk, akkor növelhető a páratartalom.
Mechanikai okokra visszavezethető rendellenességek
A mechanikai tényezők által okozott sérülések közül nagyon sok van és igen gyakoriak is. Ide tartozik pl: a záporeső okozta károk is, amik, ha széllel párosulnak akkor képesek a levéllemezt beszakítani. Szikleveles állapotban az eső által felvert talajszemcsék megsérthetik a levél felületét és ezzel sokszor utat nyitnak a különböző kórokozóknak. Ha a talaj száraz akkor por és sárfelverődést okoznak.
A jégeső szintén ezt a csoportot erősíti, azonban szerencsére ez mára már egyre ritkább. hatására a szabálytalan sebeket látunk mind az érő félben lévő termésen, mind pedig a levélen. A sérülés helye beszárad és a szövet hegesedik. A sérülés pedig utat nyit egyéb másodlagos kórokozók számára. Az épphogy kötődött terméseket teljesen leveri a fáról. A fásodott és lágy részeket egyaránt komolyan károsítja.
A legkomolyabb károkat azonban egyértelműen a légmozgás okozta károkat lehet említeni. A növényi részek egymáshoz vagy a támrendszerhez dörzsölődnek. Előfordul, hogy a szél kitépi a növényt a helyéről. Az uborka esetén a levélszőrök összedörzsölődnek, sértik a levél felszínét vagy termést, a szövetek pedig elhalnak, ezért sokszor fehérek vagy barnás színűek lesznek.
A levelek rojtosodnak és a virágok letörnek. A dinnyénél szintén ezt lehet megfigyelni. A zöldborsó állomány a földre fekszik és nedves talaj esetén a hüvelyek rothadni kezdenek. Azonban a legkomolyabb a problémát azonban a homokverés fogja okozni, amikor a szél felkapja a homok szemcséket és megsérti a növény felszínét. Ezek a mikrosérülések pár nap után beszáradó foltokká alakulnak a növény felületén.
A legnagyobb károkat főleg a helyrevetett fiatal állományokban fogják okozni. Ugyanis fiatal szikleveles állapotban a növények törékenyek és nagyon érzékenyek. Nagyon könnyen elpusztulnak így a mechanikai sérülések közül ez a legveszélyesebb.
Védekezés: Nos a záporeső ellen nagyon kevés esélyünk van a védekezésre, maximum annyi, hogy egy védettebb helyre igyekszünk ültetni a növényt. A jégkár ellen van védekezési lehetőség azonban csak üzemi körülmények között. Ez az úgynevezett jégvédő háló. Ezt általában a támrendszerek tetejére szokták feltenni. Egy közepes lyukátmérőjű háló, amivel a jégesőt nagyon jól fel lehet fogni. Viszont ez egy nagyon költséges technológiai megoldás, ugyanis egy ilyen hálónak az ára 1 hektárra 1 millió forint felett van. Ezt elsősorban hosszúkultúrákban (gyümölcsös, szőlő) szokták használni.
A homokverés ellen talán az egyetlen lehetőség, ha a talajt igyekszünk nedvesen tartani. De alapvetően szeles helyeken ne nagyon termesszünk zöldségféléket Ezek a legfontosabb élettani betegségei a zöldségnövényeknek. Azonban megemlítenék még egy pár olyan tényezőt, ami házikertben nem igazán, de nagy üzemben komoly problémát okozhat. Az egyik ilyen a taposási kár, amikor egy munkagép esetleg átmegy a növényen. Ilyen lehet még ha hormonhatású gyomirtószerrel kezelnek a területen. Ha az rájut a fiatal kultúrnövényre, akkor rendellenes növekedést fog okozni és nem lesz megfelelő a termés íz és illat anyaga.
Ezzel végére is értünk ennek a "rövid" kis áttekintésnek. Bízom benne, hogy talált a cikkben hasznos információkat.
Amennyiben igen, kérem nyomjon egy Tetsziket, illetve küldje el ismerőseinek a bejegyzést.
