Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.
Termékek Menü

Virág vagy virágzat?

A növényeket kedvelő emberekre jellemző egyfajta folyamatos tudásvágy, hiszen ha megtetszik egy növényfajta, akkor szeretünk könyvekbe bújva, van interneten keresgélve újabbnál újabb információkat megtudni róla. Ez akkor is igaz, amikor kapunk egy ismeretlen növényt, és válaszokat keresünk az igényeit illetően.

A virág és virágzat is bírhat díszítőértékkel

Egy szó, mint száz, gyakran bukkanunk érdekes leírásokra és növényekkel kapcsolatos információkra. Ezeken az oldalakon, ezekben a könyvekben és lapokban gyakran lehet olvasni a virágokról és a virágzatokról. Na, de mi a különbség? Ismerjük meg együtt ezeket a fogalmakat!

Virág

Először is kezdjük az egyszerűbb fogalommal és tisztázzuk le, mit jelent a virág kifejezés! Ha ezzel megvagyunk, máris könnyebb lesz a virágzatról beszélni. A virág fogalma Virággal a legtöbb növény rendelkezik, de nem mindegyik. A páfrányok, zsurlók, korpafüvek, vagyis a harasztok például nem. Ők az evolúciós fejlődésben sokkal ősibbek, mint a virágos növények.

A fenyőfélék már rendelkeznek virággal

Azok a fajok, amelyek utánuk jöttek létre, mint a nyitva és zárvatermők, már rendelkeznek virágokkal, így például a fenyők, vagy a zárvatermők. Ha röviden szeretnénk megfogalmazni, azt tudnánk mondani, hogy a virág a növény szaporodásának célszerve.

A virág célja

A Kertbarátok körében sokszor válik fontossá a virág kinézete, hiszen amikor virágaival (is) díszítő növényeket választunk a kertbe, akkor szinte mindig megnézzük, hogy az adott fajta milyen virággal rendelkezik, mikor virágzik. Ez a gyümölcstermő növényeknél is különösen fontos kérdés. Na, de miért vannak virágok a növényen? Mi a céljuk?

A vavirágos kertben sokféle virág- és virágzattípus is fellelhető. Olvassa el a vadvirágos kertről szóló cikkemet!

A virág célja – ahogy fent is beszéltünk róla – a növény lehetősége a tovább szaporodásra. A virág kinézete, színe, illata mind csalogató funkciót lát el. Általánosságban elmondható, hogy a rovarbeporzó virágoknak nagyobb, színes, gyakran illatos virágaik vannak – ennek oka a rovarok odavonzása magukhoz, és ezzel a beporzás elősegítése.

Cél: a beporzás elősegítése

A virágok azonban nem mindig jelentenek feltűnést. Gyakran jelentéktelenek, észre sem vesszük őket. Gondoljunk például a búza virágára. Sokan nem is tudjuk milyen, hiszen nem feltűnő, igazán nem figyel fel rá az ember.

Ezek a növények a szél segítségével terjednek, és szaporodnak. Nem keresik őket a rovarok, hiszen nekik elég a szél ereje, hogy eljuttassa a virágporukat a szomszéd növényig.

A virág alaktana

A virágnak van egy pár fontos jellemzője és alapvető ’alkatrésze’, amelyektől ’virágnak’ nevezhetjük. Ilyen például a bibe és a porzó. A bibe a női nemi szervet, a porzó, a portok a hím nemi szerv. A legtöbb fajnál ezek gyakran egyazon virágon vannak jelen. Ilyen például az alma, a szilva, a tulipán. De vannak fajok, amikor vannak hímvirágok és női ivarú virágok is, például a nyitvatermők esetében.

Gyakran a színes sziromlevelek díszítenek

A virágnak gyakran része a színes sziromlevél, amelyet attól függően, hogy egy-vagy kétszikű a növény, pártának vagy lepellevélnek nevezünk. Nekik is fontos feladatuk van, ugyanis egyrészt takarják az ivarleveleket, másrészt sok esetben odacsalogatják a rovarokat, amelyek részt vesznek a beporzásban. A virág a kocsány segítségével kapcsolódik a hajtáshoz.

Olvassa el a lepellevelekkel rendelkező tulipánokról szóló cikkemet!

A virágzat

A virágzat kifejezést már ritkábban használjuk, sőt, nem is tudjuk mindig hová tenni és nem is feltétlenül használjuk helyesen a fogalmat. Mondok egy példát: a napraforgó nagy, sárga tányérja egy virágzat, holott a köznyelvben virágnak nevezzük. Ugye? Na, de mi a különbség?

A virágzat fogalmát legegyszerűbben úgy határozhatnánk meg, hogy a virágok természetes csoportosulása egy megadott rendszer szerint. A megadott rendszer alapja pedig a genetika, a fajta, fajtára jellemző tulajdonságok sorozata.

A virágzat sok virág meghatározott rendszere szerint áll össze

Olvassa el ezt a cikkemet az angol levenduláról!

Azért alakultak ki, hogy a növénynek nagyobb esélye legyen a beporzásra, majd pedig a termések, magok megérlelésére. Hiszen, ha több virágból több lehet a termés is! Sokféle virágzattípus van, és a legtöbbet mi is ismerjük a hétköznapokból. Nézzük is meg egy párat közülük:

Egyszerű virágzat

Az egyszerű virágzat azért egyszerű, mert a virágok egyetlen közös tengelyből indulnak ki, és az innen eredő kocsányok virágban végződnek. Ilyen például a barkavirágzat, a fürtvirágzat, a fészkes virágzat vagy a gömb virágzat.

A mogyoró barkavirágzata

Összetett virágzat

Itt a virágzatnak van egy főtengelye, az az ebből kialakuló melléktengelyek nem virágban végződnek, hanem vagy virágban vagy újabb elágazásban. Ilyen például a bogernyő virágzat.

A gilisztaűző varádics fészekvirágzatai sátorozó formát vesznek fel

Növényi érdekességek

Mi a helyzet a telt virágokkal?

A dísznövények között számos olyan fajta akad, amelybe a telt virágzatai miatt szerettünk bele. Teltnek nevezzük a virágot, ha az ivarlevelek sziromlevéllé alakultak. Ilyenkor sokkal több sziromlevél van a virágon, mint az alapfajoknál. Ennél fogva a virág díszesebb, mutatósabb.

A telt formák igen gyakoriak a dísznövények körében

Erre jó példa a rózsa. Ugye, tudjuk, hogy a vadrózsa virága öt sziromból áll, míg a díszkertek rózsái, a legtöbb teahibrid, a romantikus rózsák, a futórózsák rengeteg sziromból állnak? De említhetném a teltvirágú japán díszcseresznyéket, vagy a vérszilva teltvirágú fajtáit. A nárciszok, jácintok között is vannak hasonlók. Ezek a növények nem tudnak termést érlelni, mivel nincsenek ivarszerveik.

A vérszilva is igen mutatós tavaszi virágdísszel rendelkezik. Ismerje meg közelebbről ebben a cikkemben!

Ha nem jön a rovar...

Sok virágot rovarok poroznak be. De mi történik, ha nincsenek rovarok, de a növény magot „szeretne” érlelni? Erre jó példa a mályva a növényvilágban. A mályvák ugyanis ilyen esetben azt teszik, hogy a virágban a bibére ráhajol a porzó, és beporozza azt, így elkezd a mag fejlődni. De ez csakis akkor alakul ki, ha sokáig nem érkeznek meg a beporzó rovarok.

A mályva sajátos módszert fejleszt ki/

Önmeddő? Öntermékeny?

Akinek volt már dolga gyümölcstermő növényekkel, az biztosan találkozott már a fenti kifejezésekkel. Vannak fajok, amelyek önmeddők. Ez a fogalom azt jelenti, hogy az ugyanazon a növényen lévő virágpor nem képes megtermékenyíteni a bibét, ehhez kell egy másik növény. Ilyen például a legtöbb alma, szilva, cseresznye és meggyfajta. Az ilyen növényeknél tehát nem elég egy fát vásárolni a kertbe, mert nem fogunk termést szüretelni a fáról, csak abban az esetben, ha nem messze tőle elültetjük a beporzó fajtáját.

Sok gyümölcstermőnél érdemes tudnunk, öntermékeny vagy önmeddő-e a faj vagy a fajta

Önmeddő például a teljesség igénye nélkül az ’Idared’ vagy a ’Gloster’ alma. Ebből kiindulva az öntermékeny növények képesek önmagukat (az ugyanazon növényen lévő virágok) megtermékenyíteni. Ezekből elég egy növényt ültetni, és szüretelhetünk is róla termést. Számos fajta képes erre, mint az ’Early Redhaven’ vagy az ’Aranycsillag’ őszibarack vagy a legtöbb balkongyümölcs fajta, így a ballerina almák többsége is.

Ha részletesebben is szeretne megismerkedni a gyümölcstermesztéssel a balkonon, akkor ajánlom ezt a cikkemet!

Kényszervirágzás

A növények igen intelligens élőlények. Talán észre is vettük már, hogy az utóbbi évek nagy aszályai miatt nagyon sok növény hamarabb kezd el virágozni. Ez valószínűleg nem azért van, mert a növény annyira jól érzi magát, sokkal inkább az az oka, hogy a növény szenved, mert nem megfelelőek a környezeti feltételek.

Ezért beindul egy folyamat nála, mégpedig az a célja, hogy minél hamarabb magot érleljen és tovább tudjon élni ezáltal. Vagyis még azelőtt magot érlel, mielőtt elpusztul. Ezért is érdemes - főleg a nyári hónapokban – különös gonddal lennünk a rendszeres öntözésre.

A kényszervirágzás nem örömteli dolog

Utánzó virágok

Az utánzás királynői egyértelműen az orchideák a növényvilágban. Számos faj fejlesztett ki olyan virágokat, amelyek olyan dolgot utánoznak, amelyek segíthetik a beporzásukat. Így például az Ophrys speculum orchidea virága olyannyira hasonlít a beporzó darázs nőstényéhez, hogy odavonzza a hímdarazsakat, akik – tudtukon kívül – elvégzik a beporzást.

Erre a linkre kattintva megtekintheti azokat a szobanövényeket, amelyek kiültethetők a kertbe is, és válogathat közülük!

Az orchideák nem csak a formával, hanem a színekkel és felületekkel is csalogatnak. A sötét szín ugyanis jobban vonzza a méheket, illetve a bársonyos sziromfelület is sokkal vonzóbb, mint a fényes. Emellett sok orchidea olyan feromonokat, vagyis illatos kémiai anyagokat bocsát ki, amelyektől ugyancsak nagyobb számban jelennek meg körülötte és rajta a beporzó rovarok.

Ophrys speculum

Biztosan találkoztak már, vagy olvastak a ’dögvirágokról’, amelyek ugyan dekoratívak, de iszonyatos bűzt árasztanak magukból. Ezt sem véletlenül teszik. Ez a szag ugyanis vonzza a legyeket, amelyek segítik a beporzást. Az evolúciós sorban alacsonyabb szinten lévő mohák (például a Splanchnum nemzetség bizonyos tagjai) pedig virágszerű képződményeket fejlesztettek ki magukon, mégpedig azért, hogy odavonzzák a rovarokat, akik segítsenek a spórák terjesztésében.

Önvédelem

Több olyan Passiflora faj létezik, amelynek a szaporodását gátolja egy bizonyos hernyóféle, amely a virágban kel ki és megrágja azokat. Nos, a passióvirág olyan színes felületeket fejlesztett ki a virágfelületen, amelyek ennek a lepkefajnak a petéit utánozzák.

A Passiflora nemzetség több faja trükkhöz folyamodik, hogy túléljen

Így, amikor a petéit lerakni kívánó lepke virágot keres a fészek számára, akkor azt látja, hogy ez a faj már „megtelt”, és ezért tovább áll egy másik virágot keresni. A passióvirág pedig ki tudja nevelni a magjait hernyórágás nélkül.

Tekintse meg kertészetem évelő dísznövény kínálatát!

Mindig a virág díszít?

A dísznövények között gyakoriak azok a fajok, amelyeknél nem is konkrétan a virág díszít, hanem a virágot körülvevő fellevél, amelyet a köznapi értelemben egyébként virágnak nevezünk.

A mikulásvirág színes felleveleivel díszít

A mikulásvirág piros, fehér, rózsaszín vagy tarka ’virágai’ sem virágok, hanem fellevelek, amelyek a valóban apró, jelentéktelen virágokat körbeveszik. A kála, flamingóvirág és Spathyphyllum változatokra is ez jellemző: a hosszú torzsa virágzat kevésbé díszes – az ezt körülvevő színes fellevelek annál inkább!

Olvassa el az alábbi cikkemet a mikulásvirágról!

A legnagyobb

A világ legnagyobb és legbüdösebb virága a titánbuzogány, amely háromévente bont szirmot, és csak 48 órán keresztül virágzik. A hatalmas virágok gyakran a 3 méter magasságot is elérhetik.

Titánbuzogány

Halálos virágzás

Az agávé kaktusz némelyik egyede egész élete során csak egyszer virágzik. Erre általában 30-40 évet kell várni, aztán elpusztul, mivel a virágzás az anyatövek minden energiáját felemészti.

Az agáve virágjaira sokat kell várnunk

Bambusz

A bambuszokat máig az egyik legizgalmasabb növények közé sorolják a botanikusok. Ennek számos oka van, például az, hogy bizonyos bambuszok bizonyos szakaszonként, egyfajta belső erő hatására, elkezdenek virágozni, majd hosszú évekig (akár több, mint 100 évig) nem hajlandók virágozni. Ez például a Phyllostachys nemzetségre gyakran jellemző.

A bambuszokról ebben a cikkemben is olvashat!

Ebben a szakaszban akár több évig (2-5 évig) is virágoznak. Sokszor azonban ez akkora energiájukba kerül, hogy bár az anyanövény túléli, de sokkal kisebb lesz. A virágokból magokat képes fejleszteni, és gyakran a magok beérlelése után pusztulnak el. Ez főleg az óriás bambusz fajokra jellemző és csak 50-150 évente fordul elő.

A bambuszok virágzása is számos titkot rejt

A növények világa nagyszerű, és gondoljanak bele – és ebben a cikkben csak a virágról volt szó, csak pár érdekességről róluk. Számos más, az ember számára még jelenleg is ismeretlen folyamat zajlik körülöttünk a világban.

Tekintse meg kertészetem rózsakínálatát, ahol számtalan virágformával találkozhat!

Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!

Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!