A növények nemcsak a klímaváltozás okán, hanem az egyre növekvő városok (és egyre fokozódó szennyezések) miatt is igen nehéz életfeltételek között fejlődnek a XXI. században. De van néhány olyan faj, amely még ezek között a mostoha körülmények között is életképes. Közülük szemezgetek a következőkben.
Ennek az írásnak a homlokterébe a sokféle negatív városi hatás közül a légszennyezést helyezem. Ez a tényező az, amely egységesen sújtja a zöldfelületeket. Természetesen a „szennyezett kupola” a belvárosban nagyobb mértékű, mint a város szélén, de a szél hathatós ’segítségével’ mindenhova jut az egészségre káros szennyezőanyagokból.
A szennyezett levegő nemcsak Dubai életét keseríti meg
Az egyik ilyen gáz a kén-dioxid, mely a szén valamint az olaj elégetésével kerül a légkörbe. Növényekre különösen veszélyes, amikor a levegő nedvességtartalmával egyesülve kénessavvá, majd kénsavvá alakul és lecsapódva szövetkárosító hatású.
A kénszennyezésnek igen jól ellenállnak az alábbi fajok:
1. A nehézszagú boróka (Juniperus sabina)
Ez a pikkelylevelű örökzöld faj remek talajtakaró tulajdonságú. Sűrű lombozatával idővel áthatolhatatlan szőnyeget képez, ezáltal esélyt sem hagyva a magról kelő gyomoknak. Talajon fekvő ágai könnyen le is gyökeresednek, így egészen nagy folt kialakítására is képes. Magyar nevét a szétdörzsölt hajtások illatáról kapta. Sötétkék tobozbogyókat fejleszt. A szennyezett levegő mellett remekül bírja a szárazságot, a kopár; meszes talajt és a tűző napsütést, erős széljárást is.
A borókák extrém körülmények között is hosszú életűek
2. A hármaslevelű alásfa (Ptelea trifoliata)
Ez az észak-amerikai cserje 3-5 méter magasságúra nő. Aromás levelei (nevének megfelelően) hármasával fejlődnek a nyélen, melyek közül a középső a legnagyobb. Júniusban nyílnak kellemes illatú, fehéres vagy sárga színű virágai. Termései a szilfák kerekded lependékeire hasonlítanak, sokáig a hajtásokon maradnak. Jól viseli a száraz, alacsony tápanyagtartalmú talajt, meleg- és fénykedvelő. Várostűrésének köszönhetően Magyarország egyes területein gyomosít.
Az alásfának levele és virága is illatos
3. A közönséges fagyal (Ligustrum vulgare)
Ez az őshonos faj hazánkban szinte minden erdőtársulás cserjeszintjében megtalálható. Nagyméretű faj, akár 3-4 méteres magasságra is megnőhet. Kopasz, hosszúkás levelei tompa csúcsúak, védett helyen áttelelhetnek. Bugában álló, hófehér virágai júniusban nyílnak, illatosak. Termése csillogó fekete színű, szeptemberben érik. Az erősen kötött és nagyon alacsony kémhatású talajok kivételével minden területen jól érzi magát.
Tipikus pionír (elsőként megjelenő) cserje, mely kimagasló várostűréssel is rendelkezik. Közterületen főleg sövényként alkalmazzák, de lejtős területek megkötésére, valamint talajvédelmi célra is megfelelő választás.
Tekintse meg a kertészetemben kapható fagyalokat!
A helyes ültetési módról az alábbi videóban beszélek:
A fagyalfélék fekete termései enyhén mérgezők
A flour és hidrogén-flourid szintén veszélyes anyag, mellyel a vegyipari létesítmények és az üveggyártó üzemek szennyezik a levegőt. Ez a gáz nem felszíni sérüléseket okoz, hanem a légcserenyílásokon behatolva belülről rombolja a növényeket. A szennyeződés mértékétől függően először a növény színe megfakul, majd rügypusztulás, illetve akár teljes elhalás is bekövetkezhet.
A fluor káros hatásaira és a szennyezőanyagaira kevésbé érzékeny:
1. A mezei juhar (Acer campestre)
Általában közepes termetű faként (10-20 m), vagy (akár nyírható) cserjeként találkozhatunk vele. Tipikus juharlevelei (melyet a Kanada zászlóról jól ismerünk) tenyeresen tagoltak, tompán karéjosak, hosszú nyelűek. Bugában álló virágai sárgászöldek, április-májusban nyílnak a lombfakadással egyszerre. Talaj tekintetében igénytelen fának mondható: még a gyengén szikes területeken is hosszan képes életben maradni.
Meleg és napos helyet kedvel, de félárnyékos területtel is megelégszik. Őszi lombszíneződése igazán látványos. Emellett főleg jó várostűrése miatt emelkedik ki a juharok közül. Létezik törpe, bordó levélszínű és sárga lombozatú fajtája is.
Keresse fel kertészetemet, ahol ennek a fának több fajtáját is kínálom Önnek!
Közterületi kiültetésben az alábbi videóban mutatom be:
A mezei juhar tenyeresen tagolt levelei
2. Az aranyfa vagy aranycserje (Forsythia × intermedia)
Paraszemölcsös hajtásai belülről részben üregesek. Levelei lándzsások, fűrészes szélűek. Egy levélhónaljból általában 2-3 sárga virág fejlődik ki a növény kilombosodása előtt. Szélsőséges viszonyokat leszámítva minden talajon szépen fejlődik, napos helyet kedvel. Minden vele egyidőben (március-áprilisban) nyíló, eltérő színű cserjével (Prunus tenella – törpemandula, Ribes sanguineum – vérvörös ribiszke) jól társítható. Régi közkedvelt fajtája a ’Lynwood’, mely a rengeteg virága miatt gyakran alkalmazott cserje a parkokban.
Kertészetem több aranycserje fajtát is kínál Önnek!
A 'Lynwood' fajtáról részletesebben pedig az alábbi videóban beszélek:
Közkedvelt kora tavaszi virágos cserje: az aranyfa
3. A közönséges jezsámen (Philadelphus coronarius)
Már télen is könnyen felismerhető, nagyméretű cserje. Vesszőinek kérge ugyanis vörösesbarna és korán elkezd foszlani, leválni. Levelei tojásdad alakúak, ritkásan fogazottak. Május végén – június elején bontja fehér szirmú, nagyméretű virágait, melyek fürtökbe tömörülnek. Átlagos talajigényű, napkedvelő faj. Teljesen kifejlődve 2-3 méteres magasságot ér el. Sárga levelű változata ’Aureus’ névre hallgat.
A kertészetemben nevelt példányokat az alábbi videóban tekintheti meg:
Az ápolási munkáiról ebben a bejegyzésben olvashat részleteket!
Fehér szirmú, sárga porzójú illatos jezsámenvirágok
Az úgynevezett nitrózus gázok (nitrogén-monoxid és nitrogén-dioxid) a kén-dioxid mellett a szmog másik fontos összetevői. A levegő nedvességével reakcióba lépve könnyen salétromsavvá alakulnak, és savas esőt okoznak. Elsősorban a vegyipari gyárakból valamint az autók kipufogójából jutnak a légkörbe. A szén-monoxidra a növények kevésbé érzékenyek. Ezek mellett a kiemelt vegyületek mellett sok más légszennyező anyagtól is szenvednek a növények (por, illékony szerves vegyületek).
Általánosságban, jó légszennyezettség tűrőképességű fajok még:
1. A kanadai júdásfa (Cercis canadensis)
Ez az Észak-Amerikából származó növény cserjévé vagy többtörzsű fává fejlődik (végleges magassága maximálisan 6-10 m). Levelei széles tojásdadok, kismértékben szíves vállúak. Fő különlegessége a virágzás: rózsaszínű csomókban álló virágai az idősebb ágakon nyílnak áprilisban. Virágának felépítése illetve felnyíló hüvelytermése is a fehér akácéra emlékeztet. Közepes talajnedvességet kedvel, de remekül alkalmazkodik, jó várostűrő faj.
Egy fehér virágú fajtáját az alábbi videóban röviden bemutatom:
Az alapfaj mellett már számos fajtája elérhető. Tekintse meg kertészetem júdásfa kínálatát!
A júdásfák az idősebb fás részeken virágoznak
2. A bugás csörgőfával (Koelreuteria paniculata)
Vele is gyakran találkozunk a közterületeken. Ez a kiterülő koronájú, alacsony fa ugyanis hasonlóan jó várostűrő: a talaj kémhatására és nedvesség tartalmára sem kényes, bár az erősen kötött talajt nem kedveli. Meleg és napfényes helyen szépen fejlődik. Levelei páratlanul szárnyaltak, levélkéi egyenlőtlenül tagoltak, fűrészes szélűek. Júniusban nyíló virágzatai bugákba rendeződnek, sárga szirmúak kellemesen illatosak.
Magyar nevét három részből álló, barnás, hártyás falú tokterméséről kapta, mely a szélmozgás hatására ’zenél’ a benne lévő magok segítségével. Szűk utcákba az oszlopos termetű ’Fastigiata’ fajtáját javasolt ültetni.
Ez a növény a fővárosban is több helyen megtalálható:
Ahonnan a magyar nevét kapta – a csörgőfa érett termései
3. A cseresznyeszilva (Prunus cerasifera)
A Balkán-félszigettől egészen Közép-Ázsiáig, sőt Szibéria délnyugati sarkáig is fölhatol. Kistermetű fa (5-8 m), melynek levelei elliptikusak, tompán fűrészes szélűek. Illatos virágai március végén, a növények lombosodása előtt nyílnak, fehér szirmúak.
Csonthéjas termése magas víz- és cukortartalmú, hamvas felületű, éretten sárgára vagy pirosra színeződő héjú. Magjairól gyakran gyomosíthat is. Jó szárazságtűrő faj, mely talaj tekintetében sem támaszt komoly elvárásokat a telepítés során. Főleg bordólevelű fajtáit ültetik (’Hessei’, ’Nigra’, ’Woodii’).
Ezekből a piros változatokból (vérszilvák) több helyen is van kiültetés:
A vérszilvákat a kertészetemből is elérheti, kattintson erre a linkre!
Erre a linkre kattintva részletesen olvashat ezekről a fajtákról!
Lombfakadás előtt igazán látványos a cseresznyeszilva virágzása
4. A pusztaszil (Ulmus pumila var. arborea, U. pumila ’Puszta’)
A magyar erdészeti nemesítés kiemelkedő fajtája. Az alapfaj Szibériából származó közepes termetű fa (5-10 m). Levelei elliptikusak, fűrészesen fogazottak, a ferde váll ennél a fajnál szinte alig észrevehető. Virágai kevésbé látványosak, a vesszők oldalán kis csomókban márciusban nyílnak. Körszárnyú lependéktermése lapos, kerekded, egymagvú. A szélsőséges időjárást, valamint a szikes talajt is elviseli.
A szilek levelének válla kisebb-nagyobb mértékben aszimmetrikus
5. A pukkanó dudafürt (Colutea arborescens)
Talán kevésbé ismert cserje. A hazai erdei sétáink során a Dunántúli- és az Északi-középhegységekben találkozhatunk példányaival. Levelei páratlanul szárnyaltak, levélkéi szálkás hegyűek. Virágai sárga színűek, fürtökbe rendeződnek. Nyílásuk májusban kezdődik és a nyár alatt folyamatosan megfigyelhető. Hüvelytermése nem felnyíló típusú, szürkés árnyalatú, felfújt. Igénytelen, városi ártalmaknak jól ellenálló cserje, mely terméseivel sokáig díszít.
A pukkanó dudafürt közeli rokona az akácnak – ez látszik is a levelén, virágán
A felsorolás nem teljes, de talán ebből is látható hogy szerencsére vannak olyan fák és cserjék, melyek képesek kibírni a szmoggal erősen terhelt levegőjű városokat is, és jelenlétükkel nagyban hozzájárulhatnak környezetünk levegőjének javításához. Bátran próbálja ki őket Ön is!
Tekintse meg a kertészetemben kapható díszfákat és díszcserjéket!
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
Fotók forrása: Dubai, boróka, alásfa, fagyal, juhar, aranyfa, jezsámen, júdásfa, csörgőfa, cseresznyeszilva, szil, pukkanó dudafürt,
