'Újfehértói fürtös' meggyfa (öntermékeny) (extra méretű koros) - sajmeggy alanyon

Származás: Pethő Ferenc és Muzsnyai Gábor 1961-ben tájfajta szelekció során emelték ki, feltehetőleg, mint véletlen magoncot, ahogy neve is őrzi Újfehértón. A nemesítés munkájába Szabó Tibor is bekapcsolódott. Állami elismerést 1970-ben kapott.

Hajtásrendszer: fája kezdetben erős, termőkorban kiegyenlített növekedésű, koronája felfelé törő, megnyúlt gömb alakú, kis méretű. Elágazódó képessége jó, az idősebb hajtásokon számos rövid hajtást képez, vesszői lecsüngőek, a rövid nyársakon és a hosszú vesszőkön is képez virágrügyeket.

Termőképesség: öntermékeny, a vele egyidőben virágzó fajtáknak jó pollenadója, korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem.

Gyümölcs: június végén, július elején érik, elhúzódóan, de hullásra nem hajlamos, középnagy vagy nagy (5 g és 18–23 mm), enyhén lapított gömb alakú. Kocsánya hosszú. Héja fényes felületű, bordópiros színű. Húsa kemény, vörös, lédús, mérsékelten festőlevű, harmonikusan édes-savas, jellegzetes ízű. Magja nagy.

Felhasználható friss fogyasztásra, konyhai feldolgozásra, mélyhűtésre egyaránt.

Talajigény: legszebben a jó vízelvezetésű, humuszban és tápanyagban gazdag, középkötött, vályogtalajon fejlődik, a hideg, rossz vízelvezetésű, erősen kötött agyag és az erősen savanyú talajokon sínylődik.

Fény- és hőigény: nagy, napos helyen a termései lédúsabbak és ízesebbek, mint félárnyékban. Mivel később virágzik, mint a cseresznye a tavaszi fagyokra kevésbé érzékeny. A nyári hőséget is jobban viseli.

Vízigény: közepes. Száraz, csapadékhiányos tavasz esetén a virágzás előtti rendszeres vízellátás a kötődést, később a gyümölcsfejlődést és termőrészképzést segíti. A nyári aszályos időszakokban az idősebb fákat hetente egyszer, a fiatalokat 2-3-szor öntözzük.

Gondozás: erős szelektől védett, de nyílt, szellős területre telepítsük, olyan helyre, ahol más fákkal nem nyomják, árnyékolják el egymást és nem akadályozzák egymás fejlődését. Ültetés előtt a talajt mélyen munkáljuk meg, juttassunk ki szerves anyagot, ha szükséges fadarálékot is használjunk. Humuszos homoktalajokon is eredményesen termeszthető. Nem igényes, alkalmazkodó fajta. Ökológiai tűrőképessége kimagasló, a virágrügyek a hidegtől kevéssé károsodnak.

Rendszeres metszést igényel. Fiatal - 1-3 éves - korban ez főként a korona alakítását jelenti, később a ritkítást, fiatalítást, a beteg, sérült, elhalt, a konkurens ágak és az ún. "ostorhajtások" eltávolítását, amit a termés betakarítása után végezzünk el. A nagyobb felületű metszési éleket sebkezelővel védjük a fertőzésektől.

Téli lemosó permetezése rügyfakadás előtt, január-februárban - esetleg március elején -, száraz időben történjen. Az őszi lemosó permetezés ideje lombhullás után, fagymentes időben.

Betegségekkel szemben viszonylag edzett fajta, azonban moníliára kismértékben érzékeny. 

Amennyiben kártevő vagy kórokozó ütné fel a fejét növényvédőszeres kezelés alkalmazható betegség specifikusan áprilistól júniusig.

Ültetési idő: a szabadgyökerű gyümölcsfa március-áprilisban, valamint október-novemberben, a konténeres márciustól novemberig, ill. ha nem fagyott a talaj, akár télen is ültethető.

Alany: a sajmeggyre (Cerasus mahaleb) oltott fák növekedési erélye csökken, kisebb koronát nevelnek, mélyen gyökereznek, alkalmazkodóképességük nagyobb, a szélsőséges talajviszonyokat, így a száraz, meszes, magas pH-jú, homok - és agyagtalajokat is jól bírják, korábban és a kezdő termés éveiben gazdagabban teremnek.

Fontos tudni!

Kifejlett magasság: 4-5 m
Sor- és tőtávolság: 5x6 m
Termésérés: június vége - július eleje
Fény- és hőigény: nagy
Vízigény: közepes

Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás, mélyhűtés 

Védett tartalom