A sárgarépa (Daucus carota subsp. sativus) nem más, mint a vadmurok (Daucus carota) háziasított alfaja, mely nem csak narancssárga, hanem fehér (nem petrezselyem!), citromsárga és lila színekben is pompázó fajtáival is találkozhatunk. Maga a sárgarépa egy két éves növény, mely azt jelenti, hogy az első évben levelet és erős karógyökeret, répatestet fejleszt (ez utóbbi az, amit mi is felhasználunk), második évben virágot hoz és magot érlel.
A sárgarépa kedvelt zöldségféle, mely megfelelő talajon könnyen termeszthető!
A sárgarépa sokféleképpen használható gyökérzöldség, melyet frissen is fogyaszthatunk, de számtalan módon is feldolgozhatjuk, így nem csak ételeinkbe főzve, hanem zöldségpürének és ecetes tartósításra is alkalmas, sőt ivólevek alapját is képezi.
Beltartalmi értékeit nézve karotinoid tartalma kiemelkedő, hiszen α, ß karotint tartalmaz, de ezek mellett tartalmaz B-vitaminokat, C-vitamin is, továbbá kalcium és foszfor tartalma is jelentős, ráadásul kellemes édes ízvilág jellemzi a legtöbb fajtát.
A sárgarépa sokszínűsége szinte határtalan!
Környezeti igényei
A sárgarépa egy köztudottan jó hidegtűrő növény, ráadásul a magok csírázása már 4°C-on is megindul, bár az ideális csírázási hőmérséklet 20°C körüli. A csírázást követően a lomblevelek a gyengébb fagyokat könnyen átvészelik. A fényigénye közepesnek tekinthető, így az árnyékot is jól tűri, mivel rövid nappalos növény és ez a répatest fejlődésére sincs negatív hatással. Szerencsésnek tekinthetjük a közepes vízigényét is, ugyanis a talajban lévő víztartalékot jól használja, azonban megfelelő termésminőséget csak öntözés mellett ad.
Az egyelés során a zsenge példányokat bártan használjuk fel ételeinkhez!
Mulcsolással a répasorok gyommentesen tartása is egyszerű! Olvassa el cikkemet a témában!
A talajigénye nagyban befolyásolja a fejlődő répatestet, hiszen lazább szerkezetű vagy középkötött, tehát nem erősen kötött talajokon fejlődik a legjobban. Kémhatás tekintetében a semleges pH-jú talajokon előnyösek a számára. Érdemes a magvetés előtt gyúrópróbát vagy szalagpróbát végezni.
A talaj milyenségével szinte kéz a kézben jár a tápanyagigény is, melyet kielégít. A sárgarépa jól hasznosítja a talajban lévő és a kijuttatott anyagokat is és nem a legigényesebb zöldségeink közé tartozik, arra ügyeljünk, hogy túl sok nitrát kedvezőtlenül befolyásolja a fejlődését.
Erősen kötött talajon deformálódhat a répatest!
Tekintse meg kertészetem zöldségpalánta kínálatát és válasszon társnövényt a répa mellé!
A magvetés
A sárgarépa szaporítása állandó helyre történő magvetéssel történik, tehát nem vagy csak ritkán nevelünk belőle palántát. A vetésmélység 2-3 cm legyen a sortáv pedig 15-20 cm. A magvetés során ügyeljünk arra, hogy ne kerüljön túl mélyre a mag, vagy túl sekélyre, mert az egyenetlen kelést eredményez.
A vetés után a sorokat alaposan öntözzük be, mivel a csírázás és a kezdeti fejlődés ideje alatt nagyobb vízigénnyel rendelkezik. A vetés ideje függ attól, hogy nyáron szeretnénk frissen betakarítani vagy későbbi, tárolási célra ültetünk, ez a fajta választást is befolyásolja.
Az egyelés fontos feladat, így elkerüljük, hogy növények versengjenek egymással!
A jó komposzt érték a kertben. Olvassa el cikkem, hogy kezdjen neki!
A kelést követően a következő fontos feladat az egyelés, ezzel fogunk megfelelő helyet biztosítani a fejlődő növények számára, hiszen 4-6 cm-es tőtávot kell számukra biztosítani. Ahogy növekednek, folyamatosan végezzük az egyelést, először akkor, amikor 2-3 leveles állapotúak a növények.
Ha pedig már beállt a tőtáv, akkor csak az öntözés és a gyomlálás lesz a fő feladatunk. A kezdeti fejlődési időszakhoz képest kevesebb öntözést igényelnek a már nagyobb növények. A betakarítás lehet folyamatos szedés valamint a fajtához javasolt őszi betakarítás is.
A rövid tenyészidejű fajták sokszor édesebbek!
A sárgarépa fajtákat rövid, középhosszú és hosszú tenyészidejű csoportokba sorolhatjuk be. A rövid tenyészidejűek hamarabb érnek, de a répatest kisebb, viszont ezek a legédesebbek. A tenyészidejük 60-110 nap. A középhosszú tenyészidejű fajták 110-180 nap alatt érnek be, friss fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmasak elsősorban. A hosszú tenyészidejű fajták 180-220 nap alatt érnek be, tárolásra és feldolgozásra egyaránt alkalmasak.
Kötött talajon „kibújik” a földből a céklához hasonlóan.
Ásni vagy nem ásni? Répaültetésnél is felmerül ez a kérdés. A választ ebben a cikkemben olvashatja!
A sárgarépa a felszedést követően hosszabb-rövidebb ideig tárolható, ez egyrészt függ a fajtától másrészt a tenyészidő hosszától is. Tárolásra csak az egészséges, nem rothadó, ép gyökerek alkalmasak. A betakarított répáról vágjuk le a leveleket úgy, hogy egy kisebb csonkot hagyunk a levélalapnál, tehát a gyökeret magát nem sértjük meg ezzel is csökkentve a vízvesztést. Arról, hogy ezt követően megmossuk-e a répát vagy sem megoszlanak a vélemények, hiszen ezzel a folyamattal növeljük a sérülés veszélyét, mely rontja az eltarthatóságot.
A felszedést követően fajtától függ, hogy mennyi ideig tárolhatjuk a sárgarépát!
A sárgarépa tárolására válasszunk hűvös, sötét helyet, ez lehet pince, akna vagy egy hűvös mellékhelyiség is, ahol télen nincs fagy, nyáron pedig nem hevül fel túlzottan. Ha nagy mennyiségű terméssel büszkélkedhetünk, akkor célszerű szétterítve, nedves homokkal tárolni, azzal vékony rétegben befedve a zöldségeket, ezt a módszert használhatjuk a krumplinál és a többi gyökérzöldségnél is, ugyanis így megakadályozzuk, hogy gyorsan kiszáradjanak.
Fontos, hogy a homok ne víztől tocsogó. A tárolt zöldségeket (hasonlóan a gyümölcsökhöz), ellenőrizzük rendszeresen, szükség esetén mozgassuk át, a sérült vagy fonnyadás jeleit mutató példányokat pedig használjuk fel időben.
A tárolásra szánt répák esetében vigyázzunk, hogy ne sértsük meg a répatestet!
Sárgarépa típusok
A sárgarépa fajtákat több csoportra osztják a répatest méretétől és alakjától, színétől, valamint a tenyészidő hosszától függően:
- Gömbölyű fajták: A répatest rövid, korai szabadföldi termesztésre alkalmasak. Előnyök, hogy sekély talajokon is sikerrel termeszthetők.
- Kúp alakú fajták: A répatest szinte szabályos kúp alakú. Tenyészidejűk középhosszú vagy hosszú.
- Henger alakú fajták: Hosszú, megnyúlt alak jellemzi őket. Tenyészidejük középhosszú vagy hosszú. Narancs, piros, sárga, fehér és lila répák: Bár a sárgarépa sokak számára csak narancssárga színt jelent mégis több színváltozat létezik ráadásul a történelmükbe belepillantva szembesülhetünk azzal, hogy kezdetben a lila és bordó árnyalatú fajták voltak ismertek.
A sárgarépa nem csak narancssárga lehet!
A sárgarépa betegségei
A sárgarépa esetében három komoly betegséget, kórokozót különíthetünk el. Az egyik a sztemfíliumos betegség, mely a lomb pusztulásával és a répatest fekete foltosságával jár, így alkalmatlan fogyasztásra. A betegség elsősorban nem megfelelő minőségű vetőmaggal függ össze.
Egy túl sűrűn hagyott állomány kedvezhet a betegségeknek is!
A sárgarépa lisztharmat fehér bevonatot képez a leveleken. A betegség következtében a gyökerek fejlődése lelassul vagy megáll. Leggyakrabban fertőzött növényi maradványokkal terjed.
Egy, a már sokszor a betakarítás előtt álló állományt támadhatja meg az alternáriás levélfoltosság, mely a leveleken jelenik meg kerek foltok formájában, melyek idővel barnás árnyalatúra színeződnek. Ezt megelőzhetjük, ha nem forgatjuk vissza a talajban a leveleket.
Ebben a cikkemben a sárgarépa vetésével, ápolásával, fontosabb típusaival ismerkedhettünk meg.
Tekintse meg kertészetem zöldségpalántakínálatát!
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
