Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.
Termékek Menü

Tavaszi levendulaságok

Megyeri Szabolcs
2014. 04. 16. 00:00:00

A levendula legalább annyira elcsépelt téma a hobbikertészet berkeiben, mint a rózsa. A levendulát mindenki szereti, mindenki ismeri, szakirodalma szekérderéknyi, de mint a rózsát, a levendulát sem lehet megunni, és mindig akad egy-két jó tipp, érdekesség velük kapcsolatban, ami figyelemfelkeltő lehet.

Így hát most én is a levenduláról fogok szólni, hiszen a telepítésének mostanában érkezik el az ideje, és ahogy azt próbáltam érzékeltetni, mindig trendi növény, de a divaton túl sok praktikus haszna is akad, ezért aki eddig valahogy lemaradt a levenduláról, most vesse bele magát az olvasásba, aztán persze az ültetésbe.

A levendulát említve rögtön egy apró botanikai problémával szembesülünk, ugyanis a szó magában nem egy konkrét növényt jelöl.

A francia levendula, vagyis a Lavandula angustifolia az elterjedtebb, és az általános vélekedés szerint az értékesebb fajta, a híres tihanyi ültetvényeken is ezt találjuk. Ez a fajta a telet jól bírja, évelőként tavasszal újra kihajt, élettartama pedig hosszú, akár a fél évszázados kort is elérheti. A teljes fejlettségi fokát 4-5 év múltán éri el, ekkorra derékig érő, vagyis nagyjából 80 cm magas, és fél-egy méter átmérőjű bokorként pompázik.

A Lavandula intermedia, tehát az Angol levendula inkább az ipari felhasználás területén jeleskedik, ez a fajta is markáns illattal rendelkezik, de illóolaja gyengébb minőségű, ráadásul a franciával szemben tartása is körülményesebb, érzékenyebb a talaj minőségére, több öntözést kíván, és a télállósága is gyengébb. Az érdeklődők tapasztalni fogják, hogy a magyar elnevezések körül némi kavarodás van, kertészetekben, vagy a hipermarketek növényosztályain találkozhatunk magyar, vagy épp spanyolnak nevezett levendulával is, de ebbe a témába most nem mennék bele részletesen, aki szeretné tisztába rakni a neveket, IDE kattintva olvashat egy kimerítő magyarázatot.

A francia és az angol levendula közül az egyéni preferenciáknak megfelelően válasszunk, a Lavandula angustifoliaval lesz a legkönnyebb dolgunk, de kaphatóak érdekes színváltozatok is az extrák kedvelőinek.

Lavandula intermedia az Angol levendula

Lavandula intermedia

Bármely fajtát választjuk, a telepítéshez tavasszal előnevelt palántára, vagy tőosztásból származó növényre lesz szükségünk. Vásárolhatunk levendula vetőmagot is, ám ezt ősszel vethetjük el, most tehát az előnevelt példányok közül szemezgessünk, vagy a szomszéd, ismerős levendulabokrából csípjünk le magunknak egy darabot. A levendulának elengedhetetlen a sok napsütés, ezért a kertben olyan helyet jelöljünk ki számára, ahol sok fény éri, és melegben lesz.

Ültetés előtt sok dolgunk nem lesz, a szokásos átmozgató ásást és a kötelező gyommentesítést végezzük csupán el. Szerényebb trágyázásra főleg akkor lehet szükség, ha a kiszemelt területen tavaly ez nem történt meg, egyebekben ez a fázis elhagyható. Fontos, hogy a trágya ne érintkezzen az elültetett növény gyökereivel, így ha szabadgyökeres példányunk van, mindenképp dolgozzuk a tápanyagot a talaj mélyebb rétegeibe.

Trágyázás helyett azonban levendulának való szerves tápanyagot is használhatunk.

A talajt illetően a levendula nem követelődző, de papírforma szerint a meszes, agyagos, tápanyagokban szegényebb föld az ideális neki. Az sem gond, ha a terület köves, vagy sziklás, sőt akár sziklakertbe is telepíthetjük! Kerülendő ellenben a pangó vizes, nyirkos közeg. Az ültetési távolságot szándék szerint kétféleképpen alakíthatjuk ki.

Olvassa el az ültetéssel és metszéssel kapcsolatos külön cikkemet is.

Amennyiben sövényszerű, összefüggő levendulafolyamot szeretnénk, például a kerti út mentén, hogy a betérőket illatorgia fogadja, akkor a töveket fél méterre, vagy ennél közelebb helyezzük egymáshoz. Szűk egy méteres tőtávolsággal egymástól elkülönülő, gömbszerű bokrokból álló sort kapunk majd, de persze szoliterként is telepíthetjük a birtok egy megfelelő részére. 

Levendula bokor egymagában

Szoliterként is díszes, akár a terasz lépcsőjének széleihez is ültethetjük, hogy illatos lila kapuként funkcionáljanak

Sövény is készülhet levendulából

Sövényszerűen elrendezve talán még mutatósabb, például kerti út, vagy a házhoz vezető ösvény mellett

A szabadgyökerű levendulát ültetéskor iszapoljuk be, vagyis a szokásos vízmennyiség többszörösét juttassuk ki, ezzel többek közt a gyökerek közti levegőt szorítjuk ki. Az első vízáradat után hetente egyszer-kétszer öntözzük a friss ültetést, de csak egy bő hónapig, ezzel segítve a begyökeresedést.

A cserepes példányokkal egy kicsit kevesebb a munka, ezeket egyszerűen földlabdával ültessük el. Idővel, mikorra a növény már mélyre hatoló gyökereket növesztett, az öntözés szinte teljesen elhagyható, csak a legforróbb, erősen aszályos időszakokban öntözzünk majd.

Kezdőknek jó hír, hogy a levendulának jó eséllyel nem lesznek kártevői, annyira ellenálló növényről, hogy gyakran társítják rózsával, az esztétikai hatás mellett azért, mert a lila bokor távol tartja a rózsa kártevőit (a tetveket, hangyákat). A levendula gombásodása jellemzően a túlöntözés következménye, amit odafigyeléssel könnyen megelőzhetünk.

Levendula virágba borulva

Levendula virágba borulva

A most elültetett levendula már az első évben virágozni fog, de a virágzat az első években - míg a növény el nem éri a "felnőttkort" - szerényebb lesz. A levendula a teljes nagyság eléréséig évente megduplázza méretét, ám lényeges, hogy a nyár derekán érkező virágzást követően vágjuk vissza.

A megújító metszés során a teljes magasság 50-70%-áig nyessük vissza a bokrot, ami így nem lesz kifejezetten dekoratív, de bátran csattogtassuk az ollót, jövőre a növény meghálálja. A betakarítás ideje optimális esetben a virágzási időszak közepe, ami június középső heteit jelenti. Érdemes időben elvégezni a begyűjtést, mert a jól időzített szüret után általában még egy, őszi virágzással is számolhatunk

A begyűjtött virágokat számtalan formában felhasználhatja. Ebben a cikkben összegyűjtöttem néhányat, nézze meg.

A levendulából a balkonkertészek sem maradnak ki, napos, meleg erkélyeken sikerrel nevelhető az illatos növény, de az idősödő növény az évek múltával egyre nagyobb lesz, így apróbb erkélyeken inkább ne próbálkozzunk

A levendula balkonon való nevelésével kapcsolatos korábbi cikkemet itt találja (videóval).

Balkonos, vagy kerti, de dézsás ültetésénél fontos, hogy nagyméretű cserepet, ültetőládát kapjon a levendula, és ebben az esetben gyakrabban kell öntözni, gondozása egyebekben megegyezik a kerti példányokéval.

Képek: inneninneninneninnen, és innen.

Szeretne Ön is levendulát ültetni kertjébe, erkélyére? Tekintse meg választékomat IDE kattintva.

Hasznosnak találta cikkemet? Kérem nyomjon egy Tetsziket.

További bejegyzéseim itt olvashatóak.

Tartalomhoz tartozó címkék: blog levendula
blog comments powered by Disqus