A társasházi lét régóta bevett lakhatási forma, a nagyobb városok belső területein nem is nagyon találni másféle épületeket, mint a klasszikus körgangos bérházakat, tömbházakat, vagy változatos kialakítású új(abb)építésű társasházakat.
Ezen épületek közös jellemzője, hogy tartozik hozzájuk valamiféle közös tér, ami lehet belső udvar, félig nyitott parkszerű terület, vagy egyéb kertféleség. Sokszor azonban, főleg a régebbi házaknál, ez a belső udvar teljesen szürke és kopár, betonos vagy egyéb módon burkolt, szóval növénytelen. Ez sokakat első blikkre nem zavar, hiszen a többség úgy van vele, hogy úgyis csak átmegyek rajta, minek bármit kezdeni vele.
Én - és azért azt hiszem sokan mások is - azonban azt gondolom, hogy ezek a parlagi területek szinte üvöltenek egy kis zöldítésért. Nem kell hosszan ecsetelni a növényekkel ízlésesen betelepített belső udvarok előnyeit, javítják a komfortérzetet, teret adnak szabadidős foglalkozásokhoz - a fa alatt ücsörögve olvasástól a városi kertészkedésig - valamint értéknövelő tényező is lehet a harmonikusan kialakított belső tér.
Na jó... De hogyan kezdjünk hozzá?
Mindez persze nem a spanyolviasz, gyakran látni, ahogy ezekre a betonplaccokra cserepes növények települnek, van, ahol még kis fákat is ültetnek a lakók a felszedett kövek helyére. Azonban a saját hatáskörben elvégzett ad-hoc zöldítés, legyen bármilyen jószándékú, sokszor nem életképes, de legalábbis nem tartós.
A jellemzően sötét belső udvarok mikroklímája, fényviszonyai, egyéb adottságai jócskán eltérnek az átlagtól, így a növényzet nem mindig hosszú életű, ráadásul ezekben az esetekben a körültekintő tervezés hiánya, és a rossz fajtaválasztás is okozhat problémákat.
Gyakori hiba a társasházi zöld fejlesztések esetében, hogy szakértő bevonása nélkül kezdődnek el a munkák, mert a lakók úgy gondolják, hogy így kisebb összegből tudnak mutatós változtatást létrehozni. Sajnos ezekben az esetekben általában nem sikerül kielégítő végeredményt produkálni, ugyanis nagyon fontos az adottságok felmérése, a lehetőségek feltárása, a megfelelő fajtaválasztás, a kialakítás milyenségének előzetes megtervezése.
Nézzen meg egy videót a társasházi növényesítésről az alábbiakban!
Pár facsemete elültetése, egy-két ágyás kialakítása, és az esetleges jellegű füvesítés általában csak arra elegendőek, hogy ideig-óráig rendezett képet mutasson a terület, aztán pedig hamar kiütköznek a problémák, és a friss telepítések végül az enyészeté lesznek. A körültekintő tervezésre, a szakértői vélemény elkészíttetésére, a részletes költségbecslésre minden esetben szükség van, mindemellett a társasházban a lakókkal is kommunikálni kell, és amit a közgyűlésen megszavaznak, csak az kerülhet tovább a társasházkezelőhöz megvalósításra. A felújítást, és a pályázást aztán majd a társasházkezelő végzi az egész ház meghatalmazásával. A már említett felmérés során a lehetőségeket, a mozgásteret tudjuk meghatározni, persze a társasház anyagi helyzetének figyelembevételével.
Jöhet a növényválasztás!
A tavasz mindig az ültetés, a kerttervezés,- felújítás időszaka, legyen szó kertes házról, utcafrontról, vagy éppen társasházi belső kertekről, udvarokról. A természet éledésének első hetei nagyszerű alkalmat kínálnak arra, hogy újragondoljuk a kertkoncepciót, vagy kialakítsunk valamiféle zöld környezetet, ha az eddig nem volt.
A növénytelepítésnek számtalan praktikus és szükségszerű szempontja van, figyelni kell a várható méretre, a fényigényre, öntözési igényre, az adott fajta talajjal szembeni elvárásaira, vagy éppen arra, hogy a kiszemelt típus mennyire vonzza a madarakat, rovarokat. Társasházi viszonylatban más nézőpontok is jelentősek lehetnek, például hogy mennyire strapabíró az adott növény, vagy például, hogy illatával belengi-e majd a többé-kevésbé zárt területet, emelve ezzel a terület komfortérzetét.
Lássunk egy listát a főbb, társasházi környezetben előforduló növénycsoportokról, nézzük meg az előnyeiket és hátrányaikat!
Sövény
Pro: dekoratív; nagy zöld lombtömeget ad, ami látványos és dús képet mutat; a tüskés típusok védelmi céllal is bevethetőek; az alacsony vagy alacsonyra nyírt sövény nem takarja a földszinti ablakokat; a legtöbb cserjeféle nem igényel kiemelt, vagy szaktudást igénylő gondoskodást; léteznek ehető termésű sövénynek való cserjék; a bogyótermésű cserjék vonzzák a madarakat, így életteli lesz a terület
Olvassa el cikkemet a társasházi kertek tízparancsolatáról!
Kontra: hosszú, több tíz méteres utcafronton jelentősebb költség lehet a telepítés; a legtöbb sövény igényel nyírást, alakítást; a lombhullató cserjék télen dísztelenek; nyáron öntözési költségek merülhetnek fel
Sövénynek alkalmas fajtáim széles választéka érhető el IDE kattintva!
Gyümölcsfa
Pro: a gyümölcsfák között sok a kompakt méretű, melyek ideálisak utcafrontra; a termés fogyasztható, kézzelfogható sikerélményt nyújt; számos gyümölcsfa csemete nagyon kedvező áron hozzáférhető; gyümölcsfát nagyméretű dézsában is lehet nevelni betonos udvarokon
Kontra: a gyümölcsfák többsége rendszeres növényvédelmi és metszési feladatokat igényel; a belső, fénytelen udvarokon sok gyümölcsfa faj szenved; a rosszul megválasztott gyümölcsfa túl nagyra nőhet, zavaró lehet; számos gyümölcsfa érzékeny a talaj minőségére, így adott esetben talajjavításra, talajcserére lehet szükség
Gyümölcsfa fajtáim széles választéka érhető el IDE kattintva!
Díszfa, díszcserje
Pro: díszfát, díszcserjét nagyon változatos méretben és alakban lehet kapni, biztos találni köztük az adott helyszínnek megfelelőt; a díszfák nagy lombtömege magas esztétikai értéket hordoz, kisebb díszfák és cserjék dézsában is tarthatóak, akár szélesebb folyosókon, nagyobb lépcsőházakban is; a díszfák döntő többsége átlagos ápolási igényű
Kontra: a helytelen fajtaválasztás kockázatokkal jár (méret, gondozási igény, betegségekre való hajlam); az épülethez közel telepítve már a kisebb méretű fák is árnyékolhatják az alsó szintek ablakait; egyes fák intenzíven „szemetelnek”, vagyis termést, virágot, levelet hullatnak; a fiatal fák az első években jellemzően kiegészítő öntözésre szorulnak
Azonnal rendelhető díszfák széles választéka érhető el IDE kattintva!
Futónövény
Pro: a futónövény ott tud dekorálni, ahol más zöldek nem, a függőleges falfelületeken; futónövénnyel eltakarhatóak a renoválás előtt álló, csúnya falfelületek; a legtöbb futónövény minimális gondozással is beéri; jó értelemben véve igénytelen növények; egyes fajok virágokkal, vagy ősszel elszíneződő lombozattal kápráztatják el a háziakat
Kontra: némely futónövények hajlamosak agresszívan terjeszkedni; egyes futók kárt tehetnek a rossz állapotú falakban, tetőkben; az örökzöld futók lombja alatt áttelelhetnek rovarok, ami tavasszal zavaró lehet; a lombhullató típusok téli díszítőértéke alacsony
A kúszónövények széles választéka érhető el IDE kattintva!
Virágok
Pro: a virágok szín és méretválasztéka szinte végtelen, bármilyen kicsi ágyás, vagy akár egy komplett utcafronti sáv is díszíthető velük; az illatos virágok hatalmas pluszt adnak a területnek; egy virágágyás kialakítása kifejezetten olcsó is lehet; a virágok szezonális díszítésre is alkalmasak, így az ágyás többször változhat év közben; a harsány, kellemes színek pozitív hatással vannak a lakók hangulatára, komfortérzetére
Kontra: a legtöbb virágos növény gondozást, öntözést igényel, az ágyást nem lehet magára hagyni; a köztéri virágágyások nem ritkán válnak vandálkodás, lopás áldozataivá; az ágyás talaját rendszeresen gyomtalanítani szükséges; a magas esztétikához pedig elengedhetetlen a mulcsolás; a rövidebb virágzási idejű fajok csak egy-két hétig díszlenek
Tekintse meg az alábbi, témában készült videómat!
Ha konkrétabb segítségre lenne szükség, akkor nézzenek meg egy pár olyan növényfajt, amelyeket kifejezetten ajánlok társasházi kertekbe. Ezek lombhullató cserjék, melyek közös jellemzője a nagy díszítőérték, a rezisztencia, a könnyű kezelhetőség és a gyors növekedés. Beszerzésnél lehet az ellenállóbb alapfajok, vagy a sokszor különleges tulajdonságokkal bíró hibridek, extra színváltozatok közül választani.
• A Cserjés pimpó (Potentilla fruticosa) egy alig egy méter magasra növő cserje, sárgás virágait májustól bontja, melyek több hullámban nyílnak, akár egészen szeptemberig. A napos fekvést kedveli, tökéletes rézsűnövény, lejtős utcafrontra, dombosabb területre az egyik legjobb választás.
• Az Angol kékszakáll (Caryopteris clandonensis) szintén méteres magasságú lesz, nyár végén hozza kék, illatos virágait. Fényigényes, és jó szárazságtűrő.
• A Rózsalonc (Weigela Snowflake) másfél méter magasra nő, fehér virágait május-júniusban hozza. A nyár folyamán többször is virágzik. A közepesen száraz talajt, napos fekvést, illetve a félárnyékot szereti, nyíratlan sövénynek is alkalmas.
• Az Aranycserje (Forsythia intermedia) két-három méter magasra növő cserje, tavasszal, lombfakadás előtt virágzik. Szoliterként mutat a legszebben, nagyobb, betonos belső udvaron konténerbe telepítve is dekoratív, akár egyedüli növényként is betölti a teret, akár gömb alakra is nyírható.
• A Mályvacserje (Hibiscus syriacus) magassága várhatóan két-három méter, illatos, vegyes színvilágú virágait júniustól őszig hozza. Napigényes, tolerálja pangó vizet, a talajt tekintve nem válogatós, sövénynek is kiváló.
• A Madárbirs (Cotoneaster horizontalis) egy fajta gazdag lombhullató, fél örökzöld, vagy örökzöld cserje, ami teljesen télálló. Magassága ötven-hatvan centiméter növekedése lassú, fehér, ötszirmú, illatos virágait nyár elején bontja. Kiváló talajtakaró.
• Az Örökzöld orbáncfű (Hypericum calycinum) egy sokrétűen felhasználható, szoliterként és sövényként is ültethető cserjeféle. Sárga virágai nyártól szeptemberig nyílnak, kiváló város-, és szárazságtűrő növény, utcára is bátran telepíthető. Napos vagy félárnyékos helyen érzi magát a legjobban.
Társasház zöldségekkel? Igen!
A társasházi udvaron való zöldségtermesztés furcsa felvetésnek tűnhet, ám kivitelezhető ötlet! Ahol főleg idősebbek laknak, ott meggondolandó lehet pár zöldségágyás kialakítása, ezzel kitűnő hobbit, szabadidős elfoglaltságot kaphatnak a lakók. A magasított ágyások pedig megkímélhetik a nehezebben hajlongó idősek derekát. Kisgyermekes lakóközösségeknél megfontolandó lehet egy zöldséges tankert, melynek nem a termelés az elsődleges célja, hanem annak bemutatása, hogy a saláta, répa, borsó nem a hipermarketek polcain teremnek.
Mesés zöldségnövények széles választéka érhető el IDE kattintva!
A mini ültetvény a kicsikkel közösen gondozható, a gyorsan növő zöldségek hamar sikerélményt adhatnak, a végeredmény pedig megkóstolható, elfogyasztható. A közös kiskert közös gondozása mindemellett a lakóközösséget is jobban összekovácsolhatja, egybeforraszthatja.
Az öntözés ereje
Nagyon sok csodásan kialakított társasházi kertnek az a veszte, hogy az ültetés lelkesedését követően a lendület alábbhagy, és a gondozás elmaradásával a növényállomány leromlik. Nagyon fontos ezért, hogy a jellemzően sok munkával és nagy anyagi ráfordítással kialakított kerteket megfelelően ápoljuk, hiszen előnyei így lesznek tartósak!
Sok társasháznál az okozza a növények vesztét, hogy nincs, aki felvállalja a szükséges feladatot, vagyis senki nem öntözi rendszeresen a növényeket, amik így hanyatlásnak indulnak. Mivel minden beültetés pénzbe kerül, a lakógyűlésen a közös képviselő részéről jó érv a már kifizetett befektetést szóba hozni, mely pénzkidobásnak számít, amennyiben a flóra szomjhalált hal.
Érdemes tehát kijelölni egy növénybarát önkéntest, vagy forgó rendszerben meghatározni az öntözési feladatok elvégzését, enélkül ugyanis a legszebb, legesztétikusabb növényi beültetés sem marad hosszútávon díszes, életerős.
- Nyári időszakban a víz kijuttatását érdemes hajnalban, de még inkább késő délután, este elvégezni, így a nedvesség nem fog azonnal elpárologni, vagyis a növényeknek lesz idejük felvenni az éltető vizet.
- A már említett rendszeresség kulcsfontosságú, a tévhittel ellentétben ugyanis nem lehet több napra előre öntözni! Az egyszerre kijuttatott nagymennyiségű vízből a növények csak korlátozott mennyiséget tudnak felvenni, a feleslegesen szétterülő víz vagy tócsákba gyűlve károsítja az erre érzékeny növényfajokat, vagy egyszerűen csak pocsékba megy, növelve ezzel a ház kiadásait.
- Azt ajánlom, hogy a ház növényeit katalógusba szedve tájékozódjunk az egyes fajok igényeiről, és azoknak megfelelő időközönként és mennyiségben öntözzünk! Nem jó módszer ugyanis az sem, ha minden növényfajnak egyenlő mennyiségben adunk az éltető nedűből, vannak ugyanis olyan növények, melyek még a legnagyobb kánikulában sem igényelnek napi szintű öntözést.
- Talán furcsán hangzik, de az öntözés módszere sem mindegy. Több dísznövény például nem kedveli, ha levélzetét, virágait nedvesítjük spricceléssel, míg a gyepet ezzel ellentétben éppen ellenkezőleg, kifejezetten ajánlott esőszerűen, felülről locsolva nedvesíteni.
- Az öntözés esetében a „mivel?” kérdésre látszólag egyértelmű a válasz (vízzel), azonban a költségeket tekintve egyáltalán nem mindegy, hogy a víz honnan származik. A drága vezetékes víz szétlocsolása sokak szemében pazarlás, és nagyon is mérhető kiadást jelent a közösségnek, így jó ötlet az esővíz ilyetén hasznosítása. Az esővíz gyűjtéséhez minimális befektetés szükséges csak, első lépésben elég egy hordót állítani az eresz aljához, és egy kiadós eső után máris akár több száz liter öntözővízhez juthatunk.
- A párolgás lassítása a növényeknél is jó ötlet, erre való a mulcsolás. A mulcsolás azt jelenti, hogy növényi anyagot (fűnyesedéket, szalmát), vagy dekoratív zúzott követ, díszkavicsot helyezünk ki a növények töve köré, így az öntözés eredményesebb lesz, a talaj lassabban szárad ki még a tűző napsütésben is!
- Nyári melegben a gyepet a szokásosnál kicsit magasabbra hagyva a talaj kiszáradása szintén lassítható! Ennek a magyarázata egyszerű, a magasabb szálak több árnyékot adnak a töveknek és a talajnak, így a pázsit jobban átvészeli a perzselő forróságot. A fűnyesedéket nyírás után azonban ne hagyjuk a gyepen, így ugyanis a fű tömörödhet, filcesedhet, valamint ez kedvezhet a gombás megbetegedések terjedésének.
- Alternatív lehetőség, hogy társasházi ültetéskor eleve a szárazságtűrő fajták közül válogatunk, ilyen többek közt a gyep helyettesítésére is bevethető varjúháj, a kövirózsa, a seprűfű, a kőrislevelű ezerjófű, a közkedvelt levendula, vagy a dekoratív és egyben hasznos mediterrán fűszernövények, kreatívabb közösségek pedig ízléses sziklakertet is kialakíthatnak, mely szintén alig kíván öntözést!
Gyerekek a társasházi kertben
Speciális eset lehet (ugyanakkor egyáltalán nem ritka) hogy egy társasházban többségben vannak a kisgyermekes, fiatal családok, akik számára fontos, hogy a társasház védett belső kertje könnyen és biztonságosan használható legyen pihenésre, játékra a gyerekekkel együtt.
Ha ez a helyzet, akkor a bababarát kertkialakítás szabályait ajánlott követni!
Mikor baba-, és gyermekbarát kertről van szó, fontos tisztázni, hogy a felnőttek elképzelésével szemben a gyerekek nem a nagy, nyílt, füvesített területeket kedvelik igazán. A tujákkal és szabályos formára nyírt cserjékkel körülvett gyepes felület rendezett látványt nyújt ugyan, de a kicsiknek az ilyen kialakítás nem vonzó tartósan. Mikor a kicsik abba az életszakaszba érnek, hogy felfedezőútra indulnak a kertben, nem fogja őket lekötni az efféle ingerszegény, rendezett és (túl)szabályozott környezet.
A kinti játék része, hogy legyenek felfedeznivaló területek, ösvények, rejtett zugok, és izgalmas, színes-szagos részek, az idő előrehaladtával pedig például a biztonságosan mászható fák is fontossá válnak. Teremtsünk tehát olyan élő, zöld környezetet, mely leköti a kicsik figyelmét, mely segítségével közelebb hozhatjuk hozzájuk a természetet. Ültessünk a kertbe olyan növényeket, melyek izgalmas formáikkal, színeikkel, vagy illatukkal felkeltik a gyerekek figyelmét, így a lakáson kívüli játék izgalmasabb lesz majd, a vonzó társasházi kerttel pedig vágyat ébreszthetünk az apróságokban arra, hogy minél több időt töltsenek a természetben, a zöldben!
Ültessünk egynyári és évelő virágokat, a sarkokba telepítsünk buja cserjéket, de kerülhet ide levendula, díszfű, elterülő cserje, gyep helyett pedig zöld szőnyegként burjánzó talajtakaró növények is beválhatnak! Ha úgy válogatjuk össze a dísznövényeket, hogy az év minden szakában legyen köztük valami, ami virágzik, vagy hajt, akkor a figyelem folyamatosan fenntartható, a kert képe pedig mindig változni fog! Ha van hely és igény ilyesmire, akkor készíthetünk gyermek-veteményest, egy kis művelnivaló sarkot, melyet aztán a szülők a kicsikkel együtt gondozhatnak.
A bababarát kert
A bababarát kertkialakítás fenti zanzásított alapelemeit nem csak a belső kertre lehet alkalmazni, hanem például az épületek közti zöldterületek kialakításakor, vagy éppen az utcafronti telepítéskor, hiszen ezeken a helyeken is lényeges, hogy a kicsik ne találkozzanak például tüskés, allergizáló, vagy mérgező növényekkel! Mivel az apróságok igényei speciálisak, ezért a bababarát kert tervezésekor mindenképpen ajánlott kertészeti szakemberrel konzultálni, így a helytelen növényválasztásból, vagy a nem praktikus telepítésből fakadó bosszúságok megelőzhetőek.
A sor természetesen nem ér véget ezeknél a lehetőségeknél, a lényeg, hogy a közösségi élményt, aktív kikapcsolódást jelentő társasházi kerti játékok kicsalogathatják a lakókat a lakásokból, fejleszthetik a közösségi szellemet, alternatívát jelenthetnek a kisgyermekes szülőknek, és megkedveltethetik a kerti tartózkodást, ezáltal az egész ház élettelibb, nyüzsgőbb lesz!
A társasházi kertek tervezése és fenntartása, látják, egyáltalán nem egyszerű dolog. Az viszont biztos, hogy ha belevágunk, rengeteg örömöt fogunk benne találni.
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
