Az ültetések alkalmával az első lépések legfontosabbika szinte minden esetben a talaj megfelelő előkészítése, melynek során kihagyhatatlan mozzanat a közeg gazdagítása, termelésre, növénynevelésre való előkészítése tápanyag utánpótlás által! Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a talajt, a termőföldet valamiféle egységes közegnek tekintik, mely minden körülmények között ugyanolyan, sőt, ugyanolyan megfelelő, bárhol is legyen az.
A valóság természetesen az, hogy ez nem így van. A talaj összetétele számos tényezőtől függ, így például a földrajzi elhelyezkedéstől, az adott tájegység jellemzőitől, a korábbi művelési módszerektől, vagy éppen a tavaly elvégzett munkálatoktól is. Hazánkban három talajtípus a leggyakoribb ezek a mezőségi (csernozjom) talajok, barna erdőtalajok és öntés- és lejtőhordalék talajok.
A humuszban gazdagabb talajok színe általában sötétebb, mint az abban szegényebb talajoké.
Kertünk talajának megismerése
Ha most kezd ültetésbe, magvetésbe először, javaslom, hogy növényültetés előtt mindenképp derítse fel kertje talajának jellegzetességeit, mérje fel annak tápanyagokban való gazdagságát (vagy szegénységét), ismerje meg a közeg azon mutatóit, melyek befolyásolják például az öntözés mennyiségét és gyakoriságát, az ültethető növények körét, vagy éppen a megmunkálás nehézségét.
A meszest talajt bizonyos növények kifejezetten igénylik, míg mások mészkerülők. A növényválasztás során ezt vegyük figyelembe!
Ebben a cikkemben részletesen olvashat erről a témáról!
A talaj fizikai tulajdonságait és vízmegkötő képességét az úgynevezett gyúrópróbával ellenőrizhetjük. Ehhez fogjunk egy marék talajt, nedvesítsük be és próbáljunk hengert formálni belőle. Ha ez nem sikerült vagy nagyon porlik akkor homoktalajunk van. Ha a henger egyben maradt, akkor hajlítsuk meg úgy, hogy kört formázzon. Ha a kör szétesik, repedezik akkor vályogos, ha pedig könnyen meghajtható, akkor agyagos (kötött) talajjal van dolgunk. Ezt a három fő kategóriát a növények esetében is legtöbbször megjelölik, vagy utalnak rá.
A talaj kémhatása is ugyanilyen fontos. Hazánk nagy részén semleges, meszes talajok vannak. A savanyú talaj a ritkább, így az ilyen igényű növények ültetése során, mint az áfonya is, válasszunk dézsás ültetést!
Ajánlom ezt a cikkemet is, amennyiben mindent meg szeretne tudni az áfonya neveléséről!
A talajjavítás célja
A talajjavítás során nem egyszerűen csak tápanyagot helyezünk ki, hanem az adott területet ideálissá tesszük a növénynevelésre annak szerkezeti, vízgazdálkodási mutatóinak feljavításával, ez a homokos talaj esetében jelenti a jobb vízmegtartás elérését, míg agyagos talaj esetében a kötöttség csökkentését és a szerkezet javítását.
A talajjavítást megelőzően érdemes vázlatot készíteni, hogy a veteményesbe, virágágyásba, vagy a kert egyéb részeire milyen növényeket tervezünk ültetni, ugyanis az egyes növényfajoknak egészen eltérő igényei is lehetnek a talajt tekintve, így az egyes ágyások tápanyag- és humusz tartalmát a növényeink igényeire szabhatjuk.
Az ásás egy évszakos munka sokak számára, de fontos, hogy mikor és milyen talajon végezzük!
Olvassa el az ásás fontosságáról írt cikkemet!
Azt sem szabad elfelejteni, hogy egyes zöldségek például kifejezetten nem kedvelik, ha magvetés vagy palánta ültetés előtt frissen lett kihelyezve tápanyag, némely fajnak az a megfelelő, ha a tavaly gazdagított talajba kerül. Ültetés, vetés előtt nézzünk utána, hogy a kiszemelt zöldségek milyen igényekkel rendelkeznek!
Nagy tápanyagtartalom és kedvezőbb szerkezet biztosítása az ültetés során
A talajjavítás elvégzéséhez a közegből el kell távolítani a megmunkálást nehezítő elemeket, például a köveket, szikladarabokat. Alapos, mélyreható ásással kell lazítani a talajt, majd a kéziszerszámos vagy rotációs kapával történő munka után érdemes érett szarvasmarha trágyát, vagy zsákos trágyát belekeverni a talajba.
Ezt a vetés, vagy palántázás előtt azonban feltétlenül gereblyézzük bele a talajba, arányosan osszuk el az egész ágyásban! Fák, cserjék ültetése esetén az ültetőgödröt a szükségesnél nagyobbra ássuk, ennek oka, hogy így a környező részeken is lazább lesz a talaj, ami kedvez a gyökerek könnyű terjedésének. Az ültetőgödrök aljára kihelyezett marhatrágyát, egyéb tápanyagot mindig fedjük be egy-két ujjnyi földdel, hogy a gyökerek közvetlenül ne érintkezhessenek a tápanyaggal!
A kijutatott komposztot, érett tárgyát egyenletesen oszlassuk el a területen!
A talaj megfelelő előkészítését követő munkafázis természetesen a növények telepítése. A bátortalan hobbikertész-palánták talán ettől félnek a legjobban, pedig a legtöbb kerti növény ültetése könnyen és gyorsan elvégezhető, pánikra tehát nincsen ok! Amennyiben valaki az első telepítés során segítséget szeretne kapni, bátran kérjen fel kertész szakembert, aki nem csak egyszerűen telepíti a növényeket, de közben instrukciókat is ad, megmutatja a folyamatokat. Az is megoldás, ha tapasztaltabb ismerőst, például rokont vagy szomszédot kérünk meg, hogy a bizonytalan pontokon segítsen.
Fontos tudatosítani, hogy az ültetést követően a növényápolás korántsem ért véget. A megfelelő öntözés, tápanyag utánpótlás, vagy éppen metszés nélkül a kerti növények hanyatlásnak indulnak, és hamar elpusztulhatnak. Ezért a betelepített fajokat (akár internetes segítséggel) mindig ismerje meg közelebbről, derítse fel gondozási igényüket, és ne feledkezzen el a rendszeres ápolásról, hogy a birtoka hosszútávon is szépen ápolt, dekoratív lehessen!
Használjunk zöldtrágyanövényeket!
A vetésforgó alkalmazása házikerti körülmények között is szükséges, de már kevesebben gondolkodnak a zöldtrágyanövények vetésében, annak ellenére, hogy milyen pozitívan hatnak a talajra. Ha adott területen szabadon hagyjuk, ugaroltatjuk zöld ugarként az ott nevelt növényeket beforgathatjuk a talajba ezzel javítva annak szerkezetét, vízháztartását, szervesanyag tartalmát növeljük.
A zöldtrágyanövények vetése számtalan előnnyel jár a talaj szempontjából!
A talajfaunára is pozitív hatással vannak ezek a növények, mely hosszútávon szintén pozitív hatás a talajra nézve. A másik érv a zöldtrágya növények mellett, hogy nagyon jó a gyomszabályozásuk, hiszen azok életterét is elfoglalják. A zöldtrágyanövények közös tulajdonsága, hogy rövid tenyészidejűek, lágyszárúak, csírázásuk könnyen megindulnak, gyorsan fejlődnek és nagy gyökérzetet nevelnek, mely mélyre hatol a talajban.
Milyen zöldtrágyanövényeket ültethetek?
Keresztesvirágúak
Gyors növekedésű és nagy zöldtömeget adó növények. Vastag gyökérzetet nevelnek, így jó talajlazítók. Zöld állapotban dolgozzuk a talajba őket, a virágzás előtt legkésőbb bimbós állapotban. Keresztesvirágú zöldtrágyanövény például az olajretek, a fehérmustár, repce.
A facélia vagy mézontófű nem csak házikertben, de szőlőültetvényeken is használhat, ahol méhlegelőként, később pedig a talajba forgatva hasznosul!
Pillangósok
A pillangósvirágúakat elsősorban magkeverékekben alkalmazzák, mivel fontos tulajdonságuk, hogy nitrogént kötnek meg. Nagy gyökértömeget adnak és zöldrészeik a talajba dolgozva gyorsan lebomlanak, így gyorsan hasznosulnak. Pillangósvirágúak közül a bíborhere és az alexandriai here elterjedt.
Egyéb növények
Ebbe kategóriába tartoznak azok, melyek nem keresztes vagy pillangósvirágúak. Közös tulajdonságuk ennek ellenére, hogy nagy gyökértömeget fejlesztenek így a talajt lazítják, megakadályozzák annak tömörödését. Ide tartozik például a mézelőként is alkalmazott facélia és a hajdina (pohánka) is.
A talajjavítás a növények fejlődése közben: mulcsolás
A mulcsosás a talaj takarását jelenti, mely során annak vízmegtartó képességét növeljük azáltal, hogy a párolgás csökken, e mellett milyenségétől függően a talaj szerkezetre is pozitív hatást gyakorol, de tápanyagforrásként és gyomgátlóként is érvényesül. Nagy előnye, hogy a kertünkben keletkező szerves anyagokkal is kivitelezhető, így egy nagyobb kert esetében folyamatosan visszaforgatjuk a keletkező anyagokat.
A mulcsolásos kertművelésről ebben a cikkemben olvashat részletesebben!
Egész éves munka, melyet talajunk és növényeink is meghálálnak: A komposztálás
A komposztálás fogalma szerencsére ma már mindenki számára ismert, viszont a benne rejlő lehetőségeket már kevesebben használják ki, hiszen egy jó komposztáló kialakítása és az abba rétegzett anyagok milyensége még mindig kihívások elé állítja a Kertbarátokat. A megfelelő komposztedény nem szárad ki és nem is tocsog a vízben, így bomlani fognak a felhalmozott anyagok, nem rothadni.
A másik fontos mozzanat a komposzt forgatása, mindig amikor újabb komposztálnivalót szórunk rá, akkor forgassuk át. Ez a megmozgatás segít, hogy ne tömörödjön össze, kellő mennyiségű oxigén kerüljön bele (mivel a bomlás oxigén igényes folyamat) és az új és régi anyagok keveredjenek egymással.
Egy kis odafigyeléssel könnyen meg tudja oldani a növényei számára kellő tápanyagok megteremtését.
Kertészetemből számos virágföldet tud rendelni, kattintson erre a linkre és nézze meg a választékot!
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
