Kevés olyan szívet melengető megjelenésű, kedves hangulatot árasztó fa akad, mint a szelídgesztenye. Ez a gyümölcsfa (de akár díszfaként is tekinthetünk rá) közepes méretű, így közepes vagy nagyobb méretű kertekbe ajánlott az ültetése, de utcafronti dekorációként is remek választás, ha van számára elegendő hely.
A szelídgesztenye persze elsősorban a különlegesen ízletes terméséről híres, mely az üzletekben drága csemege, így aki rajongója ennek a finomságnak, jól teszi, ha saját gesztenyefát nevel, hiszen egy felnőtt fa egy nagyobb családot is bőségesen ellát sütnivaló gesztenyével. Jó hír, hogy ez a fa nem tartozik a nehezen nevelhető gyümölcsfák körébe, így tartásához nem szükséges különösebb kertészeti tapasztalat, akár kezdő kertbarátok is jól elboldogulnak vele.
A szelídgesztenye története
Mielőtt a szelídgesztenye kertészeti vonatkozásai kerülnének terítékre, jó ötlet röviden felderíteni ennek a fának a múltját, hiszen a történetéből értékes tapasztalatok szűrhetők le. A szelídgesztenye a kimondottan ősi növények közé tartozik, jól példázza ezt, hogy a Bükkben fellelt ún. Anna barlangban feltárt leletek alapján az ősemberek már a neolitikus korban is ismerték ezt a fát, fogyasztották a gyümölcsét.
Maga a gesztenye név is a messzi múltból ered, mégpedig a görög Kasztanaia városnévből (a szelídgesztenye latin ugyanis Castanea sativa). A rómaiak ezen okból nevezték el castania-nak, és magát a gyümölcsöt is nagy becsben tartották, hiszen a könnyen cipelhető, hosszan eltartható, kifejezetten tápláló gesztenye fontos tápláléka volt a katonáknak.
Hazánkban már a XIII. században is termesztésben volt, erre különböző korabeli adományozólevelek, egyéb hivatalos szolgálnak bizonyítékul. A magyar gesztenye szó eredete viták tárgyát képezi, gyökerezhet a latin kifejezésben (castanea), de nagyon hasonlít a török k'estane vagy éppen az albán gestene szavakhoz. érdekes tény, hogy a gesztenye szó az 1600'-as évekig kizárólag a szelídgesztenyét jelentette, a vadgesztenye ugyanis csak ezután került Magyarországra.
Ma már természetesen megkülönböztetjük a kétféle gesztenyét, ugyanakkor érdekesség, hogy a "gesztenye" szó bármely növényről is legyen szó, egyszerre jelenti a komplett fát és a termést.
A szelídgesztenye alaptulajdonságai
A szelídgesztenye esetében a fa történeténél sokkal többeket érdekelhet, hogy milyen jellemzőkkel bír, hiszen ezek alapján lehet eldönteni, hogy egy adott kertbe, utcafrontra ültethető-e? Nagyon fontos (és ez minden fára vonatkozik) hogy megismerjük a főbb tulajdonságait még ültetés előtt, hiszen így lehetünk biztosak abban, hogy a növény igényei és az ültetési hely adottságai összeillenek-e? A következőkben tehát praktikus szempontok alapján kerülnek bemutatásra a szelídgesztenye legfontosabb jellemzői!
• Talajigénye
A szelídgesztenye nevelése nem jár különösebben speciális teendőkkel, ugyanakkor ennek a fának vannak sajátos igényei a talajt tekintve. A savas talajt kedveli, így alapvetően az ország nyugati felén érzi jobban magát, a Dunántúl számos területén megfelelő számára a termőközeg mindenféle talajjavítás nélkül is.
Más területeken is nyugodtan lehet ültetni, ám érdemes telepítés előtt a talaj kémhatását ellenőrizni, és szükség esetén savanyú termőtalajjal dúsítani a közeget. Egyebekben a szelídgesztenye legjobban a kissé agyagos, nem túl laza, tápanyagban gazdag talajokat szereti, ilyen környezetben fejlődik a legdinamikusabban.
• Vízigénye
A szelídgesztenye vízigénye magas, és a magasabb páratartalmat is igényli, így vagy a csapadékosabb területeken érzi jól magát, vagy pedig figyelmet kell fordítani az öntözésére, főképpen fiatalabb korában. A víz mellett a hőigényről is érdemes pár szót ejteni, erről azért csak keveset, mart a magyar klímaviszonyok a hőmérsékletet tekintve ideálisak a szelídgesztenyének, ebből a szempontból az ország tulajdonképpen bármely területe megfelelő.
• Élettartama
A szelídgesztenye várható életkora kiemelkedően magas, akár több száz év is lehet, de Kőszeg környékén 5-600 éves gesztenyefák is találhatóak. A házi kertekbe ültetett minőségi csemeték jellemzően sok-sok évtizedig életképesek maradnak, így a ez a fa hosszú távú befektetést jelent, a szelídgesztenyét ültető hobbikertész számíthat arra, hogy még a dédunokái is fognak termést betakarítani a fáról!
Éppen ezért a gesztenye ültetését olyanoknak ajánlom, akik kifejezetten hosszú időre szeretnének egy díszes gyümölcstermőt, és nem terveznek még a távolabbi jövőben sem olyan átfogó kertátalakítást, mely az ott lévő fák szanálásával járna.
• Mérete
A szelídgesztenye kifejlett mérete jellemzően 10 és 25 méter között van, az adott növény végső magassága, termete függ a fajtától is, és a környezeti körülményektől is. A szelídgesztenye általánosságban nem való kisebb kertekbe, apró előkertekbe, telepítése nem ajánlott kerítés vagy házfal közvetlen közelébe.
Utcafrontra akkor javasolható, ha ott széles, zavartalan földsáv áll a rendelkezésére, valamint nem feltétlen jó ötlet légvezetékek alá ültetni, melyekbe idővel zavaró módon belenőhet. A szelídgesztenye növekedési üteme - főleg az első évtizedben - nem gyors, így 5-8 éven keresztül akár dézsában, konténerben is tartható! Később természetesen elkerülhetetlen a szabadföldi kiültetése, hiszen felnőttkorára már nincs az a dézsa, ami elegendő lenne számára.
• Termőre fordulása
A szelídgesztenye, amennyiben facsemeteként kerül telepítésre, várhatóan bő tíz év múlva hozza majd az első fogyasztható terméseit. A magról szaporított fák esetében még hosszabb, átlagosan kétszer ennyi idővel kell számolni. Az oltott csemeték ugyanakkor már 7-8 év alatt termést adhatnak, természetesen ekkor még jóval csekélyebb mennyiségben.
• A termés jellemzői
Az értékes és finom termés a vadgesztenyééhez hasonló kupacsban (burokban) bújik meg, azonban annál sűrűbb tüskéjű, és világoszöld színű. Ebben található a barnás színű makk, általában egy-három darab, a nemesített, értékes fajtáknál csupán egy. A termés szeptember és november között érik, amit a kupacs felrepedése jelez. A makk, vagyis maga a gesztenye nagyon ízletes, kalóriadús, sok szénhidrátot és keményítőt tartalmazó nassolnivaló, melyet a gyerekek és a felnőttek egyaránt szívesen fogyasztanak.
A szelídgesztenye gazdag zsír-, és fehérjeforrás, és ugyan vitaminokat is tartalmaz, de ez az oldala nem kiemelkedő. Magas tápértéke miatt régebben az éhínségek idején sokak téli túlélését segítette, egy fa termése egy személy több havi élelmiszeradagját biztosította. Ma inkább drága csemege, és a tél, a csípős, hideg idő elmaradhatatlan atmoszférateremtője.
• Termőpárok kérdése
Gyakori kérdés a kertbarátok részéről, hogy szelídgesztenye csemete vásárlása és ültetése esetén elegendő-e egy növényt beszerezniük, vagy a beporzás miatt több példányt kell- telepíteniük? A válasz egyszerű. A szelídgesztenye egyivarú, egylaki növény, a hím és a nőivarú virágok külön-külön, de egy fán alakulnak ki. Tehát a szelídgesztenye öntermékeny növény, a sikeres gesztenyeszürethez már egy példány is elegendő, azonban jó tudni, hogy több fa együttes ültetésével nagyobb terméshozam érhető el.
A szelídgesztenye betegségei
A szelídgesztenye betegségei közül a kéregrák a legsúlyosabb. A kéregrák tulajdonképpen egy gombafertőzés, mely a fa kérgének vöröses elszíneződésével kezdődik, majd a kéreg később felrepedezik, és leválik, végül, mikor a fertőzés tünetei körbeérnek a törzsön, az afeletti ágak elhalnak, pár éven belül pedig az egész fa elpusztul. A már kialakult betegséggel szemben több módon fel lehet venni a harcot, de ha még az ültetés előtt áll, a legjobb ötlet olyan hibrid csemetét választani, amely ellenálló a kéregrákkal szemben.
Nézze meg az alábbi videót, amelyben a szelíd gesztenye növekedését mutatom be Önnek:
Sajnos itt nincs vége a sornak, a szelídgesztenyének vannak további ellenségei is, ilyenek a tömlőgomba okozta endotiás kéregelhalás valamint a fitoftórás tintabetegség, de meg kell említeni a gesztenye gubacsdarázs nevű rovart is, mely az Ázsiából behozott gesztenyefákkal együtt érkezett Európába. Ez a szívós rovar ellenáll a vegyi kezeléseknek, vagyis permetezéssel, irtószerekkel nem pusztítható el, egyedüli ellensége a hazánkban nem honos kínai fürkészdarázs.
Mint általában, a szelídgesztenye esetében is az a legjobb, ha ellenőrzött forrásból származó, minőségi csemete kerül a kertbe. A fajták közül is érdemes válogatni aszerint, hogy melyik a legellenállóbb, legvitálisabb variáns, valamint jó ötlet az oltott csemete választása, az ilyen fáknál több változat legjobb tulajdonságai egyesülnek egyetlen példányban.
Szelídgesztenye metszése
A gyümölcsfák metszése általában az első négy-öt évben alakító, a későbbiekben pedig ritkító visszavágásból áll, és jellemzően ez az a feladat, ami a legtöbb hobbikertészt zavarba ejti, hiszen a fák metszése jellemzően nem egyszerű feladat. Jó hír azonban a szelídgesztenyefa nem igényel metszést!
Ez a fa a számára megfelelő üde talajon szép és formás koronát növeszt, melyet nem kell a gazdának metszőollóval irányítania, vagy kordában tartania. Ugyanakkor mégis előfordulhat, hogy a metszőolló vagy a fűrész után kell nyúlni, de aggodalomra semmi ok! Egyfelől a fiatalabb, még a fejlődés koraibb szakaszában álló fáknál fordulhat elő, hogy a későbbi tökéletes koronaforma megteremtése érdekében a feltűnően rosszul (például befelé) növekedő ágakat le kell vágni.
Az idősebb, elöregedett gesztenyefákat pedig a törzs föld feletti teljes visszavágásával lehet ifjítani, a most ültetett szelídgesztenye csemeték esetében azonban ez a művelet csak évtizedek múltán válik esedékessé. Mindezek értelmében kijelenthető, hogy a gesztenye rendszeres, formázó vagy a terméshozamot növelő metszési munkákat nem igényel, és a fenti metszési feladatok teljes kihagyása sem jelent problémát!
Szelídgesztenye ültetése
Az eddigi elméleti fejtegetések után térjünk rá a gyakorlatra, ami nem más, mint a gesztenye csemete ültetése! A kertészetemben is kapható konténeres szelídgesztenye csaknem az egész évben ültethető, csupán a téli, fagyos hetek nem alkalmasak a fa kihelyezésére. A gesztenye esetében az igazán ideális ültetési időszak a tavasz és az ősz. A konténeres gesztenye csemetét a kiszállítás után nem szükséges azonnal elültetni, pár napig maradhat konténerében is, sőt, mivel nagyon lassan növekedő fa, akár egy nagyobb dézsába is átültethető, hogy 4-6 éves koráig így is maradjon!
A szelíd gesztenye ültetéséhez ezt a közeget ajánlom Önnek!
Amennyiben Ön dézsában szeretné nevelni fáját, alkalmazzon tápanyagdús, enyhén savanyú ültetőközeget. Kerti kiültetéskor (természetesen a jól megválasztott ültetőhely megtalálása után) első lépésben végezzen el egy alapos, mélyreható, talaj átmozgató ásást, majd alakítsa ki az ültetőgödröt. Utóbbi egy legalább 60x60x60 centiméteres mélyedés legyen.
Amennyiben kertjének talaj meszes, úgy egy nagyobb területen, legalább egy köbméternyi térfogatban cserélje a közeget savas talajra, ha pedig túlságosan laza a föld, próbálja meg kissé kötöttebbé tenni (a gesztenye ugyanis az agyagosabb talajtípust kedveli). Mikor az ültetőgödör már készen áll, óvatos ütögetéssel vegye ki a csemetét a konténerből, majd helyezze a gödörbe. Állítsa be úgy a magasságot, hogy a fa földlabdájának felszíne a talaj szintjébe kerüljön, a gyökeres földgombóc ne kerüljön se túl mélyre, és ne is álljon ki a környező talajból!
Tekintse meg gyakorlatban is a szelídgesztenye ültetését!
Ez a művelet leírva sokkal bonyolultabb, a gyakorlatban pár perc alatt a megfelelő pozícióba állíthatja fáját! A talaj visszapakolása közben időnként tenyerével vagy talpával tömörítse a talajt, ha pedig készen van, akkor már csak egy alapos beöntözésre lesz szükség. Ne spóroljon a vízzel, legalább 15-20 liter vizet juttasson ki a friss ültetésre! Ezzel az ültetés készen is van, de természetesen a szelídgesztenye gondozása csak ezután veszi kezdetét!
Ön is odavan ezért a csodás fajért? Akkor még ma adja le rendelését kertészetemben!
Magról is lehetséges?
A szelídgesztenye ültetése magról is lehetséges, azonban ha így teszünk, legalább másfél évtizedet kell várnunk, mire az első sütnivaló gesztenyéket leszedhetjük róla. Az előnevelt szelídgesztenye oltvány, vagy hibrid szelídgesztenye csemeték azonban az ültetést követően már öt-hét éven belül megajándékozzák a családot téli csemegével!
Téli védelem
A szelídgesztenye a magyar klímán télálló növény, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a természetben, emberi beavatkozás nélkül is megél, terem. Ettől függetlenül a kertekbe ültetett fiatal csemeték fagyvédelemre szorulhatnak az első pár évben, főképpen ha kiugróan hideg heteket hoz a tél! A gesztenye fagyvédelme nem bonyolult feladat, tulajdonképpen ugyanazokkal a fogásokkal oldható meg, mint bármely más, fiatal, zsenge fa esetében.
Az egyik bevett módszer a kupacolás, ilyenkor nagyjából kétarasznyi földkupacot kell halmozni a törzs köré, ezzel máris sokat tettünk a mínuszok ártalmai ellen! Még hatékonyabb metódus, ha egy műanyag hálóból egy méter magas, arasznyi átmérőjű hengert hajt, melyet a törzs köré állít. A henger belső részét avarral, komposzttal, faforgáccsal tölthetjük fel, így biztos védelmet építhetünk ki, mely még a kirívó hidegek idején is óvni fogja a fiatal fácskát!
Termésbetakarítás
A gesztenyefa nevelése is izgalmas és szép kihívás, de a fák tulajdonosait valószínűleg leginkább a betakarítható termés hozza izgalomba! A szelídgesztenye érési ideje általánosságban az ősz dereka, tehát elsősorban október folyamán lehet a termést összegyűjteni, de fontos tudni, hogy az egyes gesztenyefajták érési ideje kisebb-nagyobb mértékben eltérő lehet, érdemes tehát vagy az ültetés előtt ennek az adatnak a függvényében választani, vagy pedig utólag egyszerűen figyelembe venni a már meglévő fa ezirányú adatát.
A szelídgesztenye sokban hasonlít a dióhoz, vagyis jellemzően azok a szemek tekinthetők érettnek, melyeknél a tok, a gubacs már szétnyílt, meghasadt. A gesztenyék közül leginkább azok ideálisak a fogyasztásra melyek már maguktól leestek, így első körben mindig a fa alá lepogyogott szemeket gyűjtsük be! A diónál alkalmazott bottal ütögetést, rázást/leverést legfeljebb csak az érési idő legvégén vessük be, hogy a fán maradó szemekhez is hozzájussunk.
Szelídgesztenye és vadgesztenye
Mikor a szelídgesztenyéről van szó, kihagyhatatlan téma a "testvére" vagyis a vadgesztenye. Valószínűleg nagyon sokan kíváncsiak arra, hogy mik az alapvető különbségek a két fafaj között, hogy melyiket ajánlják többen, vagy hogy melyik ültetése a jobb ötlet kertbe, utcafrontra.
Bár ez a bejegyzés elsősorban a szelídgesztenyéről szól, most mégis sor kerül a vadgesztenye rövid bemutatására, természetesen a szelídgesztenyével összehasonlítva!
A vadgesztenye balkáni eredetű faféle, mely török közvetítéssel terjedt el Európában. Nagy termetű fa akár 30-35 méter magasra is megnőhet, parkok fasorok, nagyobb kertek közkedvelt dísznövénye. kerti ültetése csak kifejezetten nagyméretű birtok esetén ajánlott, utcafrontra pedig akkor kerüljön, ha az utcai beültethető földsáv az átlagosnál szélesebb, valamint légvezetékek sincsenek a közelben.
A vadgesztenye fehér virágai tavasszal nyílnak, 30 centiméteres bugavirágzatban, ilyenkor nemes díszfákat megszégyenítő szépséggel rendelkezik ez fa! Ősszel a lombozata megsárgul, majd barna színű lesz. Tágtűrésű fa, környezeti igényei alacsonyak, idősebb korában nagyon jól bírja a szárazságot valamint eltűri a városi, szennyezettebb levegőt is. A vadgesztenye közepes vízigényű, fiatalabb korban azonban rendszeres öntözést igényel.
Napos vagy félárnyékos helyre kerülhet. A vadgesztenye termése nem ehető, semmilyen formában nem fogyasztható. A termés ősszel érik be, kemény, feszes gesztenyeszemek kiválóan alkalmasak játékra, kreatív, dekorációs felhasználásra. A fentiek értelmében tehát a vadgesztenye a szelídgesztenyénél alacsonyabb igényű növény, városi körülmények között is megél, a szelídgesztenyénél nagyobb termetű, talajigénye egyszerűbb, vízigénye pedig hasonló.
Ugyanakkor ehető termés híján csupán díszfaként tekinthető, míg a szelídgesztenye megjelenése nem kevésbé dekoratív, de termése remek csemege, ráadásul egy felnőtt fa terméshozama egy egész család téli nassolnivaló igényét kielégítheti.
Bátran neveljen Ön is kertjében szelídgesztenyét, nagyon sok öröme lesz benne!
Tekintse meg gazdag szelídgesztenye választékát kertészetemnek!
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
