Rubus tricolor 'Betty Ashburner' – Háromszínű szeder, fényeslevelű szeder, örökzöld szeder

Származás: a háromszínű szeder, fényeslevelű szeder, örökzöld szeder Nyugat-Kínában, Szecsuán és Jünnan tartományokban - erdők cserjeszintjében, bozótosokban, meredek partokon, lejtőkön 1800-3600 m tengerszint feletti magasságban - őshonos örökzöld kúszócserje.

Père Jean Marie Delavay francia misszionárius és botanikus volt az, aki első európaiként kutatás céljából hazájába küldte a 19. században. 1908-ban az angol botanikus és növénygyűjtő Ernest Henry Wilson már azzal a céllal gyűjtötte és hozta Európába, hogy elterjessze a díszkertekben.

Fajneve (tricolor=háromszínű) zöld lombozatára, fehér virágaira és piros bogyóira utal.

A 'Betty Ashburner' fajta pontos eredete nem ismert, a Rubus tricolor és vélhetően a Rubus pentalobus (syn.: Rubus calycinoides, Rubus rolfei), azaz a tajvani szeder hibridje.

Hajtásrendszer: közepesen erős növekedési erélyű, kb. 0,3-0,45 m magas, 2-3 m széles, elterülő, terjedő, sűrű szőnyeget alkotó habitusú. Ívelt, vörösesbarna szárai finom szőrökkel sűrűn borítottak, szép kontrasztot alkotnak a fényes, felül középzöld, a fonákon halványzöld, közepes méretű, váltakozó állású, sekélyen 3-5 karélyos, hegyes csúcsú, szabálytalanul fűrészes szélű levelekkel, melyek télen lilás-narancssárgásra színeződnek.

Fehér, kb. 2-2,5 cm átmérőjű, 5 szirmú virágai június első heteiben nyílnak.

Termőképesség: hozama változó, lévén önmeddő, más Rubus fajok (pl. málna, szeder) közelsége szükséges a megporzáshoz.

Gyümölcs: augusztus-szeptemberben érik, kisméretű (kb. 1,5-1,7 cm átmérőjű), gömbölyű, világospiros, fényes. Húsa lágy, puha állagú, kevésbé lédús, édeskés-savanykás, kellemesen fanyar, erdei gyümölcsökre hasonlító ízvilágú, enyhe aromájú.

Friss fogyasztásra és feldolgozásra (lekvár, szörp, sütemények) egyaránt alkalmas.

Talajigény: jó víz- és levegőgazdálkodású, humuszban- és tápanyagban gazdag, középkötött, kiszáradásra nem hajlamos talaj ideális a számára. 

Fény- és hőigény: közepes, szélvédett, félárnyékos fekvésben fejlődik a legszebben, kb. -15°C-ig fagytűrő. Napos helyre is telepíthető, de a forró, száraz időjárást nem kedveli.

Vízigény: közepes, sekélyen, néhány centivel a talaj felszíne alatt elhelyezkedő gyökerei miatt ne hagyjuk talaját kiszáradni, a pangó víztől viszont óvjuk.

Gondozás: könnyen nevelhető, gyorsan növő, szívós növény, kiválóan alkalmas talajtakarásra, s mint ilyen a gyomok elnyomására, rézsűk megkötésére, de akár falak, támrendszerek befuttatására is. Az árnyékos, ligetes, erdei, természetközeli kertekbe tökéltesen beilleszthető.

Metszése - amit február vége, március eleje között végezzünk - csupán a túlnőtt, sérült hajtások eltávolításából, ill. az ifjításból áll, aminek során a négyéves vagy idősebb vesszőket vágjuk le.

Betegségekkel szemben ellenálló.

Ültetési idő: a szabadgyökerű növényeket március-áprilisban, valamint október-november között, míg a konténereseket márciustól novemberig vagy fagymentes időben akár télen is ültethetjük.

Fontos tudni!

Kifejlett magasság: 0,3-0,45 m
Kifejlett szélesség: 2-3 m
Sor- és tőtávolság: 1x1 m
Termésérés: augusztus - szeptember
Fény- és hőigény: közepes
Vízigény: közepes

Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás

Védett tartalom