Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.

Rovarok: társbérlőink a bolygón és kertben

A rovarokra ritkán gondolunk úgy, mint a bolygó uraira, hiszen a legtöbb elénk kerülő példány aprócska, és látszólag jelentéktelenül létezik körülöttünk, kivéve persze ha éppen valamilyen bosszantó rovarfélével hoz össze sors. Ezzel szemben egyedszámot tekintve a rovarok állnak messze legjobban a Földön, de szintén megdöbbentő adat, hogy a bolygónkon élő összes állatfaj harmadát, más becslések szerint a felét a rovarok teszik ki.

A bizonytalan adatok eredete, hogy napjainkban is fedeznek fel új fajokat, illetve nagy ütemben tűnnek el ismert fajok, így a pontos arányok nehezen állapíthatók meg, az azonban bizonyos, hogy a legnépesebb élőlénycsoportot a rovarok alkotják.

A rovarok nem csak matematikai fölényük miatt tekinthetők a bolygó kiemelten fontos lakóinak, hanem az ökoszisztémában betöltött szerepük miatt. Albert Einsteinnek tulajdonítják a híres mondatot, miszerint: „ Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.

A kijelentés valóságtartalmát nem igazolták még teljes bizonyossággal, az azonban kétségtelen, hogy a méhek eltűnése hatalmas katasztrófát okozna, hiszen az állati beporzásra berendezkedett növények segítség nélkül maradnának, vagy csak a töredéke történne meg a mostani beporzásnak.

 

 

A rovarok tehát mindenképp fontos elemei az ökológia rendszernek, nem csak a számuk, hanem az általuk elvégzett feladatok miatt is. Nem csupán a beporzás említhető itt, hanem arról se feledkezzünk meg, hogy a rovarok a tápláléklánc fontos elemei, így eltűnésük magával rántana sok egyéb fajt is, például a rovarokkal táplálkozó madarakat, így a tápláléklánc sérülne, ami beláthatatlan következményekkel járna.

De tulajdonképpen kell-e aggódnunk a rovarok miatt, van-e probléma a rovarok körül?

A válasz sajnos egyértelműen igen. A rovarfajok kihalása folyamatos és gyorsuló ütemű, ezért pedig egyértelműen az emberi tevékenység a felelős. A városok növekedése, a földterületek művelésbe fogása, az erdők, természetes élőhelyek csökkenése mind-mind olyan tényezők, melyek kedvezőtlenül hatnak az élőlényekre általában.

További ártalomnak tekinthető a földművelést, növénytermesztést kísérő vegyszerhasználat, az egyéb típusú környezetszennyezés (légszennyezés, a vizek vagy éppen a talaj szennyezése), és a manapság már tényként kezelhető klímaváltozás, mely alapvetően forgatja fel a honos fajok élőhelyének körülményeit.

A helyben őshonos rovarfajokat a fentiek következményeképp gyakran betelepülő invazív fajok is fenyegetik, magyarán az adott területre bekerülő rovarfélék kiszoríthatják a helyieket, például a táplálékuk elorzásával, vagy egyszerűen azzal, hogy új ragadozóként erősen megritkítják a lokális állományt.

Az ilyen invazív behatolás is gyakran arra vezethető vissza, hogy valamilyen emberi tevékenység nyomán a körülmények megváltoztak (emelkedő hőmérséklet, kevesebb vízforrás, kevesebb rejtekhelynek alkalmas növényzet, stb.) és lehetőséget nyújtanak olyan fajok megjelenésének, melyeknek a korábbiakban a feltételek nem voltak kedvezők, de mostanra azokká váltak.

 

 

Mi lehet a megoldás? Egyféle megoldás nem létezik, számos intézkedés egyidejű és hosszútávú bevezetésével lehetne orvosolni a problémákat.

A témakörrel rengeteg tudós és szakértő foglalkozik, a tekintélyes Nature folyóiratban megjelent rövid és közérthető akciótervben egy nemzetközi tudóscsoport a következő lépéseket javasolta:

  1. A vegyi, fény és zajszennyezés csökkentése, a növénytermesztésben a sokféleség, sokszínűség megteremtése, az oktatásban a téma hangsúlyosabb megjelenítése, a veszélyeztetett, kihalófélben lévő fajok megőrzése.
  2. A veszélyeztetett fajok rangsorolása, annak érdekében, hogy a legnagyobb problémát okozó kihalások kerüljenek leghamarabb kezelésre.
  3. Középtávon alapos kutatások elvégzése annak megállapítására, hogy mely tényezők és faktorok járnak élen a rovarfajok pusztulásának hátterében.
  4. Adatok elemzése és frissítése a kihalások témakörében, megvizsgálva a korábbi időszakok vonatkozó eredményeit, bevonva a munkába a rovarokkal foglalkozó múzeumok és magángyűjtemények állományát.
  5. Hosszútávon partnerség kialakítása a magán és állami szektor között, megcélozva a rovarok élőhelyének hatékony védelmét, valamint a fenyegető tényezők csökkentését.
  6. Globális szintű ellenőrzés és felügyelet megteremtése valamely elismert nemzetközi szervezet vezetésével, mely folyamatosan monitorozza a kialakított standardok betartását.

 

A felsorolt hat intézkedési tervezet tehát azt célozza be, hogy azonnali lépések megtételével, de hosszútávon fenntartott, tudományos alapú és széleskörűen támogatott tevékenységekkel lassítsuk, megállítsuk, vagy akár visszafordítsuk a rovarfajok kihalását.

Ezek a felvetések azonban lassú eredményekkel kecsegtetnek, a nemzetközi összefogások általában lassan kialakuló folyamatok, a tudományos vizsgálatok évekig is eltarthatnak, a kialakított szabályok szigorú betartatása pedig szintén nem várható pár éven belülre. Felmerül tehát a kérdés, hogy az egyén mit tehet, ha szívén viseli a rovarok, nagyobb léptékben pedig az ökoszisztéma, a Föld védelmét?

 

Lehet egyéni szinten érdemi változtatásokat eszközölni?

A kérdés jogos, hiszen Nagy-Britanniában például a földterületek 70%-a áll mezőgazdasági termelés alatt, ami azt jelenti, hogy az egyszerű lakosok, kerttulajdonosok legfeljebb a területek szűk egyharmadában tudnak lépéseket tenni, de ez az egyharmad is túlzó adat, hiszen ebben benne foglaltatnak a kertek mellett a természetes élőhelyek, rétek, mezők, erdők, melyeket egy átlagpolgár aligha tud az ellenőrzése alá vonni.

Magyarországon kicsit mások az arányok, hazánkban körülbelül 43%-nyi terület áll mezőgazdasági termelésben, vagyis a maradék területeken osztoznak a vizek, városok és egyéb települések, erdők, mezők, legelők és természetesen a magánkertek.

 

Ennek értelmében a magánkertek elviekben olyan kis részét képviselik az egész ország területének, hogy látszólag érdemi változtatásokat nem is lehet tenni, ez azonban mégsem igaz. Minden apró törekvés számít, ráadásul nem szabad lebecsülni azt a tényt sem, hogy egy adott méretű kertben elvégzett óvintézkedések és intézkedések nem csak az adott területen lesznek hatással a természetre, hanem sokkal nagyobb viszonylatban érvényesül a hatásuk.

Gyors példával élve, ha egy kertben a gazda figyelmet fordít arra, hogy egyes rovarfajoknak élelmet, védett rejtekhelyet, szaporodásra alkalmas területet alakítson ki, akkor ezek a rovarok a kerten kívül is nagyobb számban fognak megjelenni, nagyobb eséllyel nő a szaporulatuk, és megnövekedett számuknak köszönhetően a kerten kívül is erőteljesebben fejtik ki (pozitív) hatásukat a környezetre.

Ennek értelmében kimondottan fontos, hogy a kerttulajdonosok szem előtt tartsák a rovarok védelmét, a rovarok érdekeit, hiszen így egy nagyobb célért dolgoznak, ráadásul olyan célért, melynek áldásos hatásait mindenki élvezni fogja.

 

 

Mely rovarok szorulnak a leginkább védelemre?

A biodiverzitás, vagyis a természeti sokszínűség megőrzése érdekében tulajdonképpen az összes rovarfaj megőrzése és védelme fontos feladat. Amennyiben valamiféle fontossági sorrendet állítunk fel, a kutatók szerint jelenleg a rovarok három csoportja a legveszélyeztetettebb.

Ezt a veszélyeztetettséget nem csupán úgy kell érteni, hogy ezek a rovarfélék vannak leginkább a kihalás szélén, hanem úgy is, hogy ezen fajok kihalása okozná a legégetőbb problémákat a mi szempontunkból. A három leginkább érintett csoport tehát a következő:

-molylepkék és pillangók

-méhek

-az ürüléket, törmeléket lebontó rovarok

A méhek védelme különösen fontos, hiszen ezek az élőlények végzik a haszonnövények háromnegyedének beporzását. A lepkék szintén a beporzásban jeleskednek. Az ürüléket, törmeléket lebontó rovarok pedig a termőföld minőségének javításában járnak élen, így tevékenységük szintén lényegi jelentőségű.

 

Szívesen olvasna még a témában? Akkor ajánlom Önnek soron következő írásomat, melyben a rovarbarát kertkialakítással és a kertek legérdekesebb hasznos rovaraival foglalkozom.

IDE KATTINTVA máris elolvashatja!

 

Felhasznált források és cikkek

https://qubit.hu/2020/01/15/a-rovarfajok-41-szazaleka-a-kihalas-szelen-all-keszul-a-rovarvedelmi-akcioterv

https://felsofokon.hu/kornyezetvedelem/a-rovarok-fontossaga/

https://www.sciencemag.org/news/2019/09/100-million-german-insect-protection-plan-will-protect-habitats-restrict-weed-killers

https://hu.wikipedia.org/wiki/Rovarok

https://index.hu/chart/2018/11/30/magyarorszag_foldtakaro_terkep/

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2017.pdf