Ribes rubrum 'Witte Hollander' – Fehér ribizli

Általános: a fehér ribiszke sekélyen gyökerező, könnyen nevelhető cserje. Öntermékeny, de több fajta telepítésével a termésbiztonság és hozam növelhető.

Származás: a ’Witte Hollander’ régi holland - az egyik legrégebbi és egyik legjobbnak tartott - ribizli fajta. A 20. század elejétől nálunk is elterjedt.

Hajtásrendszer: bokra erőteljes növekedésű, kissé terülőn felfelé törő, 1-1,5 m magas, kompakt habitusú. Mivel tővesszőket bőven nevel, ezért besűrűsödésre hajlamos. Levele középnagy, 3 vagy 5 karéjos, világoszöld.

Termőképesség: rendszeresen és gazdagon terem, egy bokorról 5-8 kg termés szüretelhető.

Gyümölcs: július elejétől - némileg elhúzódóan - érik, fürtje rövid vagy középhosszú (5-10 cm), tömött, a kis- vagy közepes méretű, gömbölyű bogyók sűrűn helyezkednek el rajta. Héjuk vékony, fényes, áttetsző, világos krémszínű-sárga. Húsuk lédús, finom zamatú, egyedi, fűszeres ízű, édes, enyhén savanykás. Kézzel jól szedhető, éretten sem pereg.

Friss fogyasztásra, konyhai feldolgozásra (kiváló lekvár, szörp, ivólé készíthető belőle) és mélyhűtésre is alkalmas. Jól szállítható.

Talajigény: nem válogatós, ám leginkább a középkötött vagy kissé laza, mélyrétegű, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású, semleges vagy enyhén savanyú kémhatású talajt kedveli. A 15%-nál nagyobb mésztartalmú és erősen lúgos, valamint a kopár, köves, kiszáradásra hajlamos és a magas talajvízzel bíró talajokat nem bírja.

Fény- és hőigény: közepes, napos vagy szűrt árnyékos (pl. nagyobb gyümölcsfák alá), szellős helyre ültessük. A tűző napsugárzásnak kitett fekvésben leveleit korán ledobja és gyengén terem. 

Vízigény: közepes, de földjét ne hagyjuk kiszáradni. A gyümölcsfejlődés időszakában - május végétől június végéig - különösen érzékeny a talaj nedvességállapotára, ezért kiemelten fontos a megfelelő vízellátottság, ennek hiányában a bogyók aprók lesznek és sok le is hullhat. A hosszan tartó csapadékhiányos, meleg július-augusztus hónapokban pedig a következő évi virágrügyek kialakulása miatt szükséges az öntözés. Alkalmanként 20-30 l vizet juttassunk ki.

Gondozás: telepítés előtt talaját alaposan munkáljuk meg, forgassunk bele szerves anyagot is. A fehér ribiszke - lévén - káliumigényes, kiemelten ügyeljünk a talaj káliummal való gazdagítására.

Fontos a tő gyommentesen tartása, amit lehetőleg kézzel végezzünk, ezáltal elkerülhetjük, hogy a sekélyen elhelyezkedő gyökérzetét megsértsük. A gyomlálást csökkenthetjük, a talajnedvességet pedig megőrizhetjük 5-10 cm vastagon történő talajtakarással. Ehhez használhatunk pl. gallyaprítékot, szalmát, faforgácsot, komposztot stb.

A gondozási munkák közül nagy jelentőségű a metszés, azaz a ritkítás, amit gondos körültekintéssel - tél végén, kora tavasszal - tegyünk, figyelembevéve a bokor szerkezetét, korát, állapotát. Mivel terméseit a 2-3 éves fás részeken elhelyezkedő rövid termőhajtásokon hozza, a metszés során a letermett 4-5 éves termőágakat távolítsuk el. Ezzel megakadályozzuk a bokor elsűrűsödését, felkopaszodását, biztosítjuk a termőegyensúlyt és a jó megvilágítást. A kártevők, betegségek elterjedését is csökkentjük.

Ültetési idő: a szabadgyökerű növény március-áprilisban, valamint október-novemberben, a konténeres márciustól novemberig, ill. ha nem fagyott a talaj, akár télen is ültethető.

Fontos tudni!

Kifejlett magasság: 1-1,5 m
Sor és tőtávolság: bokor esetén 1,5-2 x 1,5 m, magastörzsű változatoknál 1 x 1 m
Termésérés: július eleje-közepe
Fény- és hőigény: közepes
Vízigény: közepes

Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás, mélyhűtés

Védett tartalom