'Téli esperes' régi körte

Származás: Jean-Baptiste van Mons a híres pomológus és körtenemesítő találta a belgiumi Louvainben a kapucinus kolostor kertjében. Az évszámot illetően igen eltérőek az adatok 1787-re, 1805-re vagy 1823/25-re teszik. Bereczki Máté 1877-ben azt írta, hogy „nevét Hervynek, a franczia karthausi barátok kerte igazgatójának köszönheti, aki Van Monstól 1805-ben kapta e fajt név nélkül”, ami kizárja az 1820-as éveket.

Hazánkban 1956-ban kapott állami elismerést.

Hajtásrendszer: fája középerős növekedésű, sűrű, gömb alakú, termőkorban széthajló koronát nevel. Vesszői sárgásbarnák, rügyei kicsik. Levele középnagy, hosszúkás, feltűnően csónakos, visszahajló csúcsú.

Termőképesség: korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Jól termékenyül és jó pollenadó. Részben öntermékeny, de telepítésekor legalább két pollenadó ajánlott a közelébe.

Porzói: ’Bosc kobak’, ’Esperen bergamottja’, ’Hardenpont téli vajkörte’, ’Nemes Krasszán’, ’Serres Olivér’, ’Vilmos’.

Gyümölcs: október közepétől-végétől érik, középnagy vagy nagyméretű, széles, vaskos, szabálytalan, hengeres alakú, általában az egyik oldala teltebb. Héja fényes, sima, sárgászöld, a napos oldalán barnáspiros, sűrűn paraszemölcsös. Húsa krémfehér, olvadó, lédús, édes, enyhén savanykás, kellemesen fűszeres, muskotályos ízű, illatos, a magház körül kövecses. Az egyik legfinomabbnak tartott télikörte.

Kiválóan alkalmas friss fogyasztásra, konyhai feldolgozásra és tárolásra (márciusig) is. Jól szállítható.

Talajigény: jó víz- és levegőgazdálkodású, humuszban- és tápanyagban gazdag, meleg, középkötött, mélyrétegű talaj ideális a számára. A tápanyagban szegény, meszes, köves és a homoktalajokon a gyümölcs húsa kövecses lesz.

Fény- és hőigény: nagy, kerüljük az árnyékos helyre történő telepítését! A kiegyenlített, tartósan, de mérsékelten meleg éghajlatot kedveli, a nyári hőség, a téli és a kései fagyok egyaránt károsíthatják.

Vízigény: nagy, egyenletes évi elosztásban. A nyári száraz időszakokban a hajtások növekedésének, a termés megfelelő méretének elérése érdekében, valamint a kövecsesség megakadályozása végett rendszeres öntözést igényel. A pangó víztől viszont óvjuk.

Gondozás: fontos az ültetési hely jó megválasztása, ami lehetőleg hideg szelektől védett, meleg fekvésű legyen. Telepítés előtt a talajt mélyen munkáljuk meg, juttassunk ki szerves anyagot, ha szükséges fadarálékot is használjunk.

A legtöbb gyümölcsfához hasonlóan 1-3 éves korban alakító metszést végezzünk, ezt követően a metszési munkája a tavaszi fenntartó metszésből áll - ennek ideje február – március -, mely a ritkítást és a fiatalítást foglalja magába. A korona, az ágak megfelelő, kellően szellős kialakítása fontos eleme a betegségekkel és kártevőkkel szembeni védekezésnek.

A metszés után a nagyobb felületű metszési éleket sebkezelővel védjük a fertőzésektől.

Téli lemosó permetezését rügyfakadás előtt, száraz időben január-februárban, esetleg március elején végezzük. Az őszi lemosó permetezés ideje lombhullás után, fagymentes időben.

Amennyiben kártevő vagy kórokozó ütné fel a fejét növényvédőszeres kezelés alkalmazható betegség specifikusan áprilistól-júliusig. 

Ültetési idő: a szabadgyökerű gyümölcsfa március-áprilisban, valamint október-novemberben, a konténeres márciustól novemberig, ill. ha nem fagyott a talaj, akár télen is ültethető.

Alany: a vadkörte alanyra (Pyrus pyraster) oltott fa hosszabb életű, többnyire erős növekedésű, terebélyes koronát nevelő, törzse közepes méretű, a különböző talajadottságokhoz, éghajlati viszonyokhoz aránylag jól alkalmazkodó, klorózisra, téli fagyokra kevésbé érzékeny. Gyökérzete ritka, a magas talajvízszintet nem bírja.

Fontos tudni!

Kifejlett magasság: 5-6 m
Sor- és tőtávolság: 6x6 m
Termésérés: október közepe - vége
Fény- és hőigény: nagy és közepes
Vízigény: nagy

Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás, tárolás (márciusig)

Védett tartalom