'Cigánymeggy 7'

Hasonnevei: Aszalómeggy, Aprómeggy, Fekete meggy, Parasztmeggy, Szaporameggy.

Származás: a Cigánymeggy vélhetően magyar eredetű fajtakör, a Kárpát-medencében spontán kialakult magonc - és klónpopuláció együttesen alkotja, számos változata van nálunk és a Balkánon is. A gyakorlatban a legtöbb kisgyümölcsű, bőtermő, erősen savas, feketére színeződő, magától nőtt meggyet így nevezik, ez az oka, hogy számos más néven is ismert. Jellemzően igénytelenek, rendkívül alkalmazkodóképesek és igen ellenállók. A mag- és sarjpopulációból kiválasztott egyedei révén napjainkra kialakult - virágzási - és érési időben, öntermékenyülési hajlamban, gyümölcsnagyságban, termékenységben stb. különböző - változatai, lényegében önálló fajtának tekinthetők.

A 'Cigánymeggy 7'-et Brózik Sándor szelektálta.

Hajtásrendszer: fája közepes vagy gyenge növekedési erélyű, koronája szétterülő, viszonylag terebélyes, hajtásrendszere sűrű, kusza, rendezetlen. Hajtásai vékonyak, levelei kicsik.

Termőképesség: korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Öntermékeny, jó pollenadó más fajták számára.

Gyümölcs: június közepén-végén, elhúzódóan érik, sokáig a fán hagyható. Kisméretű (3-4 g, 14-18 mm), majdnem szabályos gömb alakú, hosszú kocsányú. Héja vékony, fényes, sötét bordópiros. Húsa liláspiros, félkemény, éretten bő- és erősen festőlevű, savban, aromában igen gazdag, jellegzetes meggyzamatú. Magja kicsi.

Friss fogyasztásra és konyhai feldolgozásra (ivólé, dzsem, befőtt, sütemény) egyaránt alkalmas.

Talajigény: legszebben a jó vízelvezetésű, humuszban és tápanyagban gazdag, középkötött, vályogtalajon fejlődik, a hideg, rossz vízelvezetésű, erősen kötött agyag és az erősen savanyú talajokon sínylődik.

Fény- és hőigény: nagy, napos helyen a termései lédúsabbak és ízesebbek, mint félárnyékban. Mivel később virágzik, mint a cseresznye a tavaszi fagyokra kevésbé érzékeny. A nyári hőséget is jobban viseli.

Vízigény: közepes, száraz, csapadékhiányos tavasz esetén a virágzás előtti rendszeres vízellátás a kötődést, később a gyümölcsfejlődést és termőrészképzést segíti. A nyári aszályos időszakokban az idősebb fákat hetente egyszer, a fiatalokat 2-3-szor öntözzük.

Gondozás: erős szelektől védett, de nyílt, szellős területre telepítsük, olyan helyre, ahol más fákkal nem nyomják, árnyékolják el egymást és nem akadályozzák egymás fejlődését. Ültetés előtt a talajt mélyen munkáljuk meg, juttassunk ki szerves anyagot, ha szükséges fadarálékot is használjunk.

Jellemzően igénytelen, rendkívül alkalmazkodóképes, a téli fagyok nem károsítják.

Rendszeres metszése szükséges. Fiatal - 1-3 éves - korban ez főként a korona alakítását jelenti, később a ritkítást, fiatalítást, a beteg, sérült, elhalt, a konkurens ágak és az ún. "ostorhajtások" eltávolítását, amit a termés betakarítása után végezzünk el. A nagyobb felületű metszési éleket sebkezelővel védjük a fertőzésektől.

Téli lemosó permetezése rügyfakadás előtt, január-februárban - esetleg március elején -, száraz időben történjen. Az őszi lemosó permetezés ideje lombhullás után, fagymentes időben.

Betegségekkel szemben viszonylag ellenálló, nem fogékony.

Amennyiben kártevő vagy kórokozó ütné fel a fejét, növényvédőszeres kezelés alkalmazható betegség specifikusan áprilistól júniusig.

Ültetési idő: a szabadgyökerű gyümölcsfa március-áprilisban, valamint október-novemberben, a konténeres márciustól novemberig, ill. ha nem fagyott a talaj, akár télen is ültethető.

Alany: a sajmeggyre (Cerasus mahaleb) oltott fa növekedési erélye csökken, kisebb koronát nevel, mélyen gyökerezik, alkalmazkodóképessége nagy, a szélsőséges talajviszonyokat, így a száraz, meszes, magas pH-jú, homok- és agyagtalajokat is jól bírja, a magas talajvízszintet viszont nem tolerálja. Korán termőre fordul és már a kezdő termés évében gazdagon terem.

Fontos tudni!

Kifejlett magasság: 3-6 m
Sor- és tőtávolság: 5x6 m
Termésérés: június közepe - vége
Fény- és hőigény: nagy
Vízigény: közepes

Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás

Védett tartalom

Öntermékeny fajta, pollenadó nem szükséges.