Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.
Termékek Menü

Az Ázsia márványos poloska biológiája és a védekezés lehetőségei

Hogyan lehet felvenni a harcot a hírhedt büdösbogár ellen? Nehéz küzdelem, de most mutatok néhány tippet, ami talán segíthet.

Az Ázsia márványos poloska (Halyomorpha halys), egy Ázsiából érkezett kártevő. A köznyelvben büdös bogárként ismert, ami nem is csoda, hiszen, ha veszélyben érzi magát, akkor egy szúrós szagú, kellemetlen váladékot bocsájt a levegőbe, amivel a támadóját igyekszik elűzni. Rendszertanilag az ízeltlábúak (Athropoda) törzsébe, a rovarok (Insecta) osztályába tartozik, a szipókás rovarok (Hemiptera) rendjének, a poloskák (Heteroptera) alrendjébe tartozik. Az alrenden belül a címeres poloskák (Pentatomidae) családnak a tagja.

Őshazája Kína, Japán, illetve a Koreai félsziget. A globalizációnak köszönhetően mára az egész világon elterjedt mezőgazdaságilag jelentős kártevő. Ma a világ azon részén, ahol korszerű mezőgazdaságot folytatnak, ott jelen van. Jelen ismereteink szerint az egyetlen olyan ország, ahol fejlett a mezőgazdaság, de még nem jelent meg az Új-Zéland.

Ennek az az oka, hogy a szigetországnak a világon az egyik legszigorúbb a Növényvédelmi hatósága. A drogkereső kutyák analógiáján elindulva, kimondottan poloska kereső kutyákat képeztek ki. Ha egy hajó szállítmányon akár egy darabot is találnak, akkor képesek visszafordítani a hajót. Arról egyelőre nincs információnk, hogy Afrikában is jelen lenne. Dél-Amerikában eddig egyedül Chile-ben írták le. Hazánkban 2013-ban írták le először a jelenlétét.

Érdekesség, hogy nem közvetlenül Ázsiából érkezett hozzánk, hanem először az Egyesült Államokba került és onnan hurcolták be az Európai Unióba. Az öreg kontinensen először Svájcban írták le.

Hossza 12-17 mm, színe a jól ismert barna árnyalatú, a háti oldalán enyhén foltos, ami márványozott hatást kelt. Hasi oldala halvány barna. Bár biztos vagyok benne, hogy az összes kedves olvasó bármikor megismeri ezt az állatot. Tojásai halvány fehérek, enyhén krémszínűek. Alakjuk ovális 1,3 mm-es átmérőjűek. Csápja fekete, amin hosszában két helyen sárga sáv húzódik. Két pár szárnnyal rendelkezik és igen jó repülők, ugyanis akár 2 km-es távolságot is képesek megtenni.

A büdösbogár biológiája

A kártevő epimorfózissal fejlődik. Ennél a fejlődés menetnél a kikelő lárva nagyon hasonlít a későbbi kifejlett állatra/imágóra. Összesen 5 lárvastádiumon megy keresztül fejlődése során. Ez azt jelenti, hogy 5 alkalommal vedlik és minden alkalommal egy kicsikét nagyobb lesz és az ötödik vedlés végére érik el a kifejlett imágó alakot.

A fejlett imágó képes áttelelni, jól védett és rejtett helyeken pl: lakásokban. A svájci kutatók először egy nemzedékes fajnak írták le. Hazánkban képes 2 nemzedék kifejlődése. Az áttelelt imágók aktiválódása és a tojásrakás 15 °C-os átlaghőmérsékleten kezdődik meg. Ez nagyjából április közepe végére tehető. Ahogy nő a hőmérséklet úgy fog egyre több tojást rakni és egyre gyorsabban kifejlődni. Szerencsére 35°C felett a fejlődése leáll és nem rak tojást sem.

Egy amerikai kutatás laboratóriumi körülmények között bebizonyította, hogy a legoptimálisabb fejlődési hőmérséklet a kártevő számára 25-30 °C. Ezen a hőmérsékleten rakja a legtöbb tojást és ezen a hőfokon fejlődik ki a leggyorsabban. Egész pontosan ilyenkor képes több mint 400 tojást rakni és akár 1 hónap alatt imágóvá fejlődni. Azonban természetes körülmények között hosszabb időre van szükség egy nemzedék kifejlődéséhez. Ha a hőmérséklet 15-20°C fok között mozog, akkor átlagban 2- 4,5 hónapra van szükség a kifejlődésre.

A tojásrakási időszak május végi, június elejei időszakra tehető. A tojásokat mindig a 20-30-as tojáscsomókban rakja a levél fonáki részére.

Tápnövény köre és kártétele

Azért is veszélyes ez a kártevő, mert nem válogat a növények között. Több 100 növény tartozik a tápnövény körébe. Ezek között találunk mind termesztett mind pedig vadon élő növényeket is. Szántóföldi növények közül a napraforgón, a kukoricán és a rizsen nagyon komoly károkat okoz. Gyümölcsféléken gyakorlatilag az összes termesztett fajon. Saját tapasztalataim alapján azt tudom mondani, hogy elsősorban a magas cukortartalmú fajtákat preferálja.

Az egyik kedvenc tápnövénycsoportja azonban a hüvelyesek pl: bab, borsó, de legfőképpen a szójabab. Zöldség növények közül a legveszélyeztetettebbek a paprika és a paradicsom és a padlizsán. Dísznövények közül kimondottan kedveli a japán rózsát, a labda rózsát és a kányabangitát. Mivel utóbbi három növényt leginkább a vegetáció közepe vége magasságában veszélyezteti.

Továbbá megfigyelték még a kártétét rézvirág fajokon és krizantémon is. A növény minden egyes részén képesek károsítani, de elsősorban a reproduktív szervei szenvedik meg a legjobban a növénynek. Ide tartozik a termés is. Kártétele szívogatás, aminek hatására a szívogatott rész elkezd barnulni, deformálódni és benne íz, valamint állag változás következik be. Ezzel nem csak minőségi, de mennyiségi kártétele is nagyon jelentőssé válik.

Mindezek mellett ahogy említettem télire előszeretettel költöznek be a házakba. Ilyenkor számos kellemetlenséget okoznak az embereknek, mert nem csak a házban lévő növényeket károsítják, de sokszor elég zavaróak is, ahogy repkednek. Ha pedig az ember megpróbálja elkapni akkor azonnal kiereszti a bűzös váladékát. Továbbá számos esztétikai problémát is okoznak, mert előszeretettel tartózkodnak napsütötte felületeken, például egy ház vagy templom oldalán.

Védekezési lehetőségek a márványos poloska ellen

Most, hogy megismertük a kártevő biológiáját és károsítását lássuk, hogyan tudjuk észlelni, valamint védekezni ellenük. A fásszárú növények esetében a legjobb megoldás a kopogtatás, ami annyit takar, hogy fogunk egy esernyőt és egy botot majd ütögetjük az ágakat és a kártevők beleesnek az esernyőbe. Ha pedig lágyszárú növényről beszélünk akkor csak végig kell sétálni a területen és rögtön észre fogja venni az ember.

Mivel télire sokszor beköltözik a házakba így a szobanövényeinket is szükséges valahogy megvédeni.

Erre a legjobb módszer, ha valamilyen hálóval letakarjuk őket és ez a módszer szabadföldön is jól működik. A fásszárú növényekkel természetesen ezt nem lehet megcsinálni, de a lágyszárúak esetében nagyon jól alkalmazható. Erre a legalkalmasabb az egyszerű szúnyogháló. A házon belül egy további jó módszer, ha az imágókat összegyűjtjük, és utána szappanos vízbe tesszük őket, ugyanis ebben nagyon gyorsan elpusztulnak. Mivel sok lehet a házban előfordulhat, hogy 2-3 alkalommal is meg kell ismételni ezt.

Talán a legegyszerűbb módszer pedig, ha egyszerűen összeporszívózzuk őket és utána kiürítjük a zsákot. Vagy egyszer használatos papírzsákot veszünk és aztán a használat után ki is dobja az ember. Bár ez anyagilag elég megterhelő lehet.

Jó módszer lehet még szabadföldön, ha még nem virágzik a növény, érdemes tenni egy próbát egy kén tartalmú készítménnyel, mert az is szépen gyéríti a kártevőt. A kén bár alapvetően lisztharmat ellen használt hatóanyag, de az USA-ban végzett néhány kísérlet kimutatta, hogy hatékony a kártevő ellen. Azonban nem véletlenül írtam, hogy azelőtt kell a készítményt kijuttatni, mielőtt virágzik az állomány. A kén a napfénnyel és meleggel kombinálva könnyen megperzseli a virágokat és a terméskezdeményeket.

További házi praktika lehet, abban az esetben, ha valaki dohányzik akkor a cigaretta csikket egy befőttesüvegbe dobja bele, és engedjen rá vizet. Ezt hagyja egy napig ázni, hogy kioldja a benne lévő nikotint és utána ezzel kell lepermetezni a növényt. Viszont itt felhívom mindenki figyelmét arra, hogy védőkesztyűben végezze, mert ez a folyadék képes felszívódni az emberi bőrön keresztül is. Ha ez megtörténik akkor szédülést rosszullétet lehet tapasztalni, illetve nagyon extrém esetben akár bele is lehet halni.

De a legbiztosabb módszer, ha megakadályozzuk, hogy berepüljön a házba. Bár ezt nagyon nehéz kivitelezni.

Nagyüzemi körülmények között viszont nagyon nehéz a védekezés, főleg a ma használatos integrált növényvédelem keretei között. Mivel szerencsére mára ismert a feromonja, ezért a rajzását nyomon lehet követni. Olaszországban például erre alapozva védekeznek. Oly módon, hogy egy tároló edényben volt a feromon és sikerült ebbe gyűjteni a kártevőt, utána pedig ezt a tároló alkalmatosságot megsemmisítették. Ez nagyon sokszor papírdoboz volt, amit felgyújtottak.

Zárt termesztő létesítményekben szintén a legjobb módszer, ha megakadályozzuk a bejutást és például a szellőző nyílásokat lefedjük valamilyen finomszövésű hálóval. Vannak kísérletek arra, hogy egy ilyen hálót teljesen átitatnak kontakt idegméreggel és ha hozzáér a hálóhoz akkor azonnal el is pusztul. De ez kísérleti fázisban van még és borzasztó drága módszer is. Egy másik agrotechnikai módszer, ha hagyunk neki csalogató növényeket. Például, ha szójababot vetünk a terület mellé, de azt nem permetezzük és nem is áll szándékunkban betakarítani, valamint nem is kezeltük az állományt. Ekkor az jó eséllyel elcsalogatja a kártevőt és nem fog rámenni a kultúrnövényünkre.

A kémiai készítmények közül sajnos csak a szélesspektrumú idegmérgekre reagálnak kielégítően pl: szerves-foszforsav észterek, karbamátok, piretroidok és neonikotinoidok. Ha ilyenhez folyamodunk akkor viszont mérlegelni kell, mert azzal elpusztítjuk a számunkra hasznos szervezeteket is. De sajnos ez sokszor semmit nem ér, mert ahogy említettem jó repülők és könnyen be tudnak jönni újra a területre.

Van természetes ellensége is, a szamurájdarázs, ami mára már Európában is jelen van, a videón megtekinthető a "tevékenysége".

Viszont ezt a darazsat ne úgy képzeljük el, mint a hazánkban is jelenlévő Német-, vagy Kecskedarazsat. Ezek az állatok parányiak és úgynevezett tojásparazitoidok. Ez annyit tesz, hogy a tojását a poloska tojásába teszi bele. A darázs lárva pedig a poloska embrióját fogyasztja el (ha valakinek a Nyolcadik utas a halál című film jut eszébe erről, az teljesen normális).

A fertőzött tojást onnan könnyű felismerni, hogy elfeketedik. 2017-ben Svájcban izolált körülmények között jó parazitáltsági szintet ért el, azonban egyelőre túl korai kijelenteni, hogy használható lenne a biológiai növényvédelemben. Jelenleg is folynak a kutatások, hogy milyen hatásfokkal dolgozik a kártevő ellen.

Amennyiben hasznosnak találta a cikket, kérem nyomjon egy Tetsziket!

Nézze meg többi bejegyzésemet is kertész blogomban

Források:

https://agroforum.hu/szakcikkek/novenyvedelem-szakcikkek/az-azsiai-marvanyospoloska/
http://chevychasecommunity.com/docs/BMSBforGardenCenters-Mar2011.pdf
https://www.cabi.org/isc/datasheet/27377#toDistributionMaps
A. L. Nielsen, G. C. Hamilton, D. Matadha 2008 Developmental Rate Estimation and Life Table Analysis for Halyomorpha halys (Hemiptera: Pentatomidae) Enviromental Entomology (37)2 pp: 348-355
A. L. Nielsen, G. C. Hamilton 2009 Life History of the Invasive Species Halyomorpha halys (Hemiptera: Pentatomidae) in Northeastern United States Annual Entomolgy Society America 102(4) pp: 608-616
T. Haye, S. Abdallah, T. Gariepy, D Wynger 2014 Phenology life table analysis and temperature requirements of the invasiva brown mamorated stink bug Halyomorpha halys in Europe Journal pest science 87 pp:407-418