Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.
Termékek Menü

A paradicsom betegségei és az ellenük való védekezés

A paradicsom egyike a legkedveltebb és legnagyobb mennyiségben termesztett növényünknek, ám a legnagyobb gondossággal óvott töveket is megtámadhatja olykor valami. Ebben az átfogó cikkemben igyekszem megmutatni az összes veszélyt, ami a paradicsomra leselkedhet - na és az elhárítási módokat is!

A paradicsom vagy tudományos nevén Soluanum lycopersicum a burgonyafélék családjába tartozó, az egész világon kedvelt és nagy mennyiségben termesztett növény. Géncentruma a mai Észak-Chile, Peru és Ecuador területe. Termesztésbe vonása, a mai Mexikó területén történt, és feltehetőleg innen került Európába is. Igen széles felhasználási körrel rendelkezik és például a sokak által nagy becsben tartott olasz konyhának is az elengedhetetlen alapanyaga. Főgyökérrel rendelkezik, levele karéjos vagy fűrészes szélű, továbbá az egész növény erősen szőrözött. Magassága átlagosan 150 cm, szára először hengeres, majd később bordázottá válik. Virágai sárga színűek, amik bogba rendeződnek.

Mind gazdasági- mind pedig botanikai értelembe vett termése bogyótermés. Vörös színét a benne található likopinnak köszönheti. Érdekes tulajdonsága, hogy a mélyebbre ültetett szárrészeken képes járulékos gyökereket fejleszteni. Növekedése, lehet folytonos vagy pedig determinált, de ez mind fajta tulajdonság. A determinált növekedés azt takarja, hogy a főhajtás minden esetben virág zárja le. Mérsékelten meleg igényes növényről beszélhetünk.

A legoptimálisabb hőfok a termésképzésre és a növekedésre a 25-30°C-os nappali és a 16-20 °C-os éjszakai hőmérséklet. Fényigényes növény, éppen ezért napi 12 óra megvilágítás szükséges. Közepes vízigényű növényfaj, de az öntözést nagyon meghálálja, elsősorban a virágzás, terméskötés, és termésfejlődés időszakában. A semleges, illetve enyhén lúgos, tápanyagban gazdag talajokat kedveli a leginkább. A nitrogén, foszfor és kálium felhasználása (vagy ahogy elkereszteltem, a kertész Szentháromság) közel megegyezik.

Sajnos számos kórokozó támadja meg, azonban igyekszem kiemelni a legfontosabbakat.

Vírusos betegségek

Paradicsommozaik- Tobaco mosaic virus; Tomato mosaic virus

Az egyik legjelentősebb vírusos betegsége a paradicsomnak. A betegséget 2 vírus a dohány mozaik vírus és a paradicsom mozaik vírus okozza. A vírusok fertőzik továbbá a paprikát, dohányt, burgonyát is. Jellegzetes tünete, hogy halványzöld, ritkán élénk sárga gyűrűk jelennek meg a levélen, ezen kívül a levelek deformálódnak. Továbbá a bogyó felületén és a belsejében sötétbarna elhalások keletkeznek. Gyanúra adhat okot, ha megáll a növény a növekedésben. Legfontosabb fertőzési forrás a talajba került fertőzött növényi részek. A betegség képes szövetnedvvel is terjedni ezért a vírus hordozóira, vagyis a levéltetvekre különös figyelmet kell fordítani a vegetáció során és képes a vetőmaggal is terjedni.

Védekezés: szerencsére ma a legtöbb fajta már magasfokú toleranciával rendelkezik, így kevésbé kell ettől a betegségtől tartani. pl: Lugas F1

Paradicsom páfránylevelűsége- Cucumber mosaic virus

Jelentős vírusos betegség, amit a kabakosok mozaik vírusa okoz a paradicsomon. Gazdanövény köre teljes mértékben megegyezik a paradicsommozaik vírussal, illetve a tüneteket okoz uborkán, és tökféléken. Tünete a páfránylevelűség, mikor a levelek aprók maradnak és mélyen szabdaltak, és a levélfogak kihegyesednek. Súlyos fertőzés esetén fonállevelűség alakul ki és a növény jelentősen visszamarad a növekedésben, de a termést nem fertőzi.

Védekezés: Az ellene való védekezés teljes mértékben megegyezik a paradicsommozaiknál említetteknél.

Paradicsom nekrotikus elhalása- Cucumber mosaic virus

Szintén egy komoly vírusos megbetegedés, amely kísérteties hasonlóságokat mutat a korábban tárgyalt két vírussal. A hasonlóságok nem csak a gazdanövénykörben és az ellene való védekezésben érhetők nyomon, de a gazdanövénykörben is. Viszont így is lehet különbségeket felfedezni a tünetekben. Ennél a betegségnél ugyanis a növényen hosszanti csíkozott elhalások keletkeznek a száron és a levélen, valamint a bogyón vonalas vagy köralakú besüppedő foltok keletkeznek.

Paradicsom foltossága és tőhervadása- Tomato spotted wilt virus

Ez jelenleg a paradicsom legkomolyabb vírusos betegsége. Igen széles gazdanövénykörrel rendelkezik a kórokozó, ugyanis a paprika mellett számos dísznövény kultúrában is előfordul. Hazánkban 1972- ben fedezték fel a betegséget és 1994-től vált jelentőssé. Az első tünetek leveleken jelentkeznek először sárga egynemű vagy gyűrű alakú foltok formájában majd később ezek bebarnulnak. A csúcs lankad, hervad, és végül elszárad. A száron vörösesbarna foltokat találunk, míg a termésen barnás enyhén bronzszínre emlékeztető foltokat.

Emiatt a tünet miatt sokan hívják ezt a betegséget paradicsom bronzfoltosságnak. Ennél a vírusnál viszont nem levéltetvek a vektorok, hanem két tripsz faj, a Nyugati- virágtripsz (Frankiliniella occidentalis) és a dohánytripsz (Thrips tabaci).

Védekezés: a beteg növények eltávolítása az egészségesek mellől, a tripszek elleni kezelés, valamint szerencsére itt is rendelkezésre állnak rezisztens paradicsomfajták.

Fitoplazmás betegség

Paradicsom sztolbur- Candidatus Phytoplasma solani

Ez a kórokozó kivételt képez, ugyanis egy vírushoz képest már fejlettebb, de még nem éri el egy baktérium fejlettségi szintjét. A vírusok lényegében nem állnak másból, mint fehérjéből és örökítő anyagból (DNS vagy RNS). Míg a baktériumok már saját magállománnyal sejtfallal citoplazma állománnyal és a mozgásukat segítő farkacskával (flagellum) rendelkeznek. A fitoplazmák pont a kettő között vannak, ugyanis rendelkeznek citoplazmával és magállománnyal de sejtfaluk és flagellumok nincs.

Ennyi kitekintés után pedig nézzük a tüneteit. Rengeteg hónaljhajtás keletkezik, ami mellett a levelek elkeskenyednek, deformálódnak majd besodródnak. A fonákon lilásszínű elszíneződés jelenik meg, valamint a virágok eltorzulnak. Továbbá nem vagy alig nevelnek bogyót a növények. A betegség hordozói a kabócák, valamint különböző gyomnövények pl: az apró szulák.

Védekezés: kabócák elleni rovarölőszeres kezelés, valamint a megfelelő időben elvégzett gyomírtás. Illetve szerencsére itt is rendelkezésünkre állnak rezisztens fajták

Bakteriális megbetegedések

Paradicsom klavibakteres betegsége- Calvibacter michigenensis subsp. michigenensis

Ez a bakteriális megbetegedés az 1960-as években kezdett el hazánkban terjedni amikor az importból érkezett elsősorban amerikai paradicsomfajták termesztése vált a meghatározóvá. Ekkor egy fajtának az értékmérő tulajdonságát nagyban meghatározta, hogy mennyire ellenálló a kórokozóval szemben. A betegség hatására az alsó levelektől elkezdve hervad a növény, majd ez a hervadás folyamatosan halad felfelé. Jellegzetes tünete, hogy a levélnyélen és a száron hosszanti repedések jelentkeznek. Ha a szárat és a levélnyelet megnyomjuk akkor baktériumnyálka buggyan ki a fertőzött részekről.

A bogyón apró kerek foltok figyelhetőek meg. Ezek széle fehér míg belül világosbarna elhalás figyelhető meg. A legfőbb fertőzési forrás a növényi maradványok, és a vetőmag. A talajban lévő maradványokon akár 5 évig fertőzőképes maradhat a kórokozó és akár a gyökérszőrökön keresztül is képes bejutni a növénybe. A fertőzött növényből beteg vetőmag fog származni. A legoptimálisabb hőmérséklet a számára a 24-28 °C, magas relatív páratartalommal párosulva.

Védekezés: fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, sűrű ültetésnek az elkerülése, vetésforgó alkalmazása csávázott vetőmag használata, illetve réz tartalmú szerekkel és Dithane-nal való permetezés. 

Paradicsom xantomonaszos betegsége- Xanthomonas vesicatoria

Jelenleg a paradicsom legkomolyabb bakteriális betegsége. Hazánkban rendszeresen előfordul főleg szabadföldön. A termésen megjelenő varas foltokon másodlagos gombák jelennek meg, aminek köszönhetően teljesen alkalmatlan lesz a termés a feldolgozásra. A termés mellett ez a kórokozó is okoz tüneteket a levélen és a száron egyaránt. Először apró vizenyős foltok jelennek meg a levélen, amik később beszáradnak, a szélükön pedig sárga foltudvar jelentkezik. Ezek a foltok a száron hosszúkásabbak.

A zöld bogyókon apró vizenyős foltok találhatók, amelyek később bebarnulnak, míg a piros bogyókon 2-3 mm átmérőjű enyhén besüppedő sötétbarna varas foltok figyelhetők meg, amelyeken a baktériumnyálka filmszerű bevonatot képez. A legkedvezőbb hőmérséklet a számára a 27-30 °C, magas páratartalommal párosulva.

Ez a kórokozó szintén növényi maradványokon és vetőmagon keresztül képes fertőzni, viszont a légzőnyílásokon vagy egyéb apró sérüléseken keresztül is bejut a növénybe. A bogyókat csak a 2-3 cm-es nagyságig támadja, mert azután már olyan magas a savtartalma, hogy már nem képes túlélni a kórokozó.

Védekezés: ugyanazok a védekezési módok hatásosak alkalmazhatók, mint a Klavibakter ellen.

Gombás betegségek 

Paradicsom fitoftórás betegsége/paradicsom vész-Phytophtora infestans

Rendszertanilag az Oospórás gombák közé tartozik. Hogy egy ismertebb példát említsek ebbe a csoportba tartozik a szőlőperonoszpóra is. Járványszerű megjelenése először Európában az 1830-as évekre tehető. A paradicsom és a burgonya egyik, ha nem a legfontosabb betegsége. Az 1845-ben Írországban kitört burgonyavészt is ez a kórokozó okozta. Mivel gyakorlatilag alig volt termés, a rá következő két évben megközelítőleg 2 millió ember halt éhen és ugyanennyi hagyta el az országot.

Ez volt az ír mezőgazdaság történetének legnagyobb csapása és hosszú évtizedekig tartott mire sikerült a helyzetet normalizálni, de vissza a betegséghez. Hazánkban 1957-ben detektálták először paradicsomon. Azóta minden évben előfordul szabadföldi körülmények között, valamint hajtató házakban is gyakori vendég. A levélen és bogyón egyaránt észlelhetünk tüneteket. A levélen, levélnyélen és száron szürkészöld vizenyős foltokat találunk, amelyek később bebarnulnak.

A levelek később teljesen beszürkülnek és elszáradnak. A bogyókon pedig nagy kiterjedésű elmosódott szélű vörösesbarna foltok jelentkeznek, amit később fehér penészgyep, úgynevezett sporangiumtartó gyep lep be. A bogyó belső szövete is elkezd erősen barnulni és rothadni.

A legfőbb fertőzési forrás az elhalt növényi maradványok, valamint a fertőzött burgonya gumó, ugyanis a kórokozó képes a gumón telelve fennmaradni. Viszonylag alacsony hőigényű kórokozó, ugyanis a fertőzéshez 12-15°Cszükséges és folyamatos légnedvesség. Így már mindenki számára érthető lehet, hogy miért pont a hűvös és esős Írországban okozott hatalmas problémákat. A levélfelület nedvesség időtartama szintén egy olyan faktor, ami nagyban befolyásolja a fertőzés gyorsaságát. A kórokozó spórái a levélfelületen lévő víz segítségével terjednek és a légzőnyílásokon keresztül jutnak be a növénybe.

Védekezés: Szerencsére mára számos rezisztens fajta létezik, ilyen például: Maestria F1; Phantasia; Philovita; Primavera. Hatásos agrotechnikai módszer, ha a levélfelületet igyekszünk szárazon tartani.

Szabadföldön ikersorban érdemes termeszteni míg hajtató berendezésben a fajtára jellemző tőszámot kell beállítani. Mivel ahogy kicsit fentebb említettem képes áttelelni burgonyagumón a kórokozó, ezért a vetésforgó betartása. ne ültessünk paradicsomot oda, ahol előtte burgonya volt. A védekezést május égén június elején el kell kezdeni és júliusig folyamatosan kell védekezni.

A következő készítmények hatásosak ellene: Azoxistrobin és Difenokonazol- Amistar Top; Cimoxanil és Réz-oxiklorid- Kupfer Fusilan WG. Végezetül megemlíteném, hogy ma már előrejelzési rendszer is működik a kórokozó ellen Blitecast néven.

Paradicsom lisztharmat- Leveillula taurica; Golovinomyces orontii; Olpidium neolycopersici

A lisztharmat gombák egy nagyon közismert és könnyen észrevehető betegség a növényeken. Mivel ezt egyszerre több kórokozó okozza ezért fontosnak tartom, hogy egyenként ismertessem milyen tüneteket okoznak. A Golovinomyces orontii és az Olpidium neolycopersici tünetei nagyban megegyeznek egymással. Mindkét kórokozó a levélen először apró alig észrevehető foltokként jelentkeznek majd pedig meg jelenik a jól felismerhető és jellegzetes lisztes bevonat. A két kórokozó között mégis akad némi különbség, ugyanis utóbbi kórokozó nem fejleszt áttelelő képletet.

Ezt a lisztharmat típusú gombák esetében ezt kazmotéciumnak nevezzük. A kazmotéciumot úgy kell elképzelni, mint egy fekete gömb, amiben benne vannak a gomba spórái és mikor felnyílik akkor szórja ki őket. Szabadszemmel is viszonylag könnyű észrevenni őket, mert a lisztes bevonaton fekete pöttyök jelennek meg.

A legelső kórokozó a Leveillula taurica teljesen eltér a korábbi kettőtől ugyanis ennél a kórokozónál nincsen meg a jól felismerhető lisztes bevonat. A leveleken először halvány sárgászöld foltok jelennek meg, majd száradnak és csak az utolsótünetként jelenik meg a jellegzetes bevonat. Viszont hogyha már ezt látjuk, akkor gyakorlatilag már nem számít mit teszünk, mert a növényt ilyenkor már nem lehet megmenteni.

Mindhárom kórokozó esetében, ha a tünetek nagyon súlyosak, akkor lehullik a levelük. Gazdanövény körüket tekintve, az egyetlen, ami csak paradicsomon jelenik meg az Olpidium neolycopersici.

A másik két kórokozó egyéb növényeken is okoz betegségeket. Például a Leveillula taurica okozza a paprikalisztharmatot; míg a Golovinomyces orontii pedig a kabakosok lisztharmatát. Alapvetően magas relatívpáratartalmat, és meleg időt kedvel (25-32°C) a kórokozó. Csapadékos meleg nyarakon (ami az utóbbi években nem túl gyakori) számítani lehet az erős fertőzésre. Bár fontosnak tartom kiemelni, hogy van jelentősége szabadföldön, de ez a betegség főleg hajtatóberendezésekben fordul elő gyakrabban.

Védekezés: Sajnos a kereskedelmi forgalomban lévő fajtáink mind fogékonyak a betegségre, szóval megbízható védelmet csak a kémiai védekezés adhat. Azonban jó agrotechnikai módszer lehet a fertőzés mértékének a csökkentésére, ha a fertőzött maradványokat összegyűjtjük és megsemmisítjük.

Növényvédőszeres kezeléseket az első tünetek észlelésétől el kell kezdeni. A következő készítmények hatékonyak: Kontakt- Thiovit Jet; Felszívódó/Szisztemikus: Azoxistrobin és Difenokonazol-Amistar Top.

A Leveillula taurica csak felszívódó növényvédőszerekkel leküzdhető.

Paradicsom szklerotíniás betegsége- Sclerotinia sclerotiorum

Egy nagyon veszélyes betegség, mert a paradicsomon kívül számos más gazdanövénye van, de csak a kétszikű növényeken képes megélni. Akár teljes állomány pusztulást képes okozni. Ez a gomba minden esetben a talajból fertőz. Rendszertanilag az apotéciumos gombák közé tartozik. Ha a növény megbetegedett akkor a szára fonnyad, apró vizenyős foltok jelentkeznek rajta, amik később beszáradnak. Ezek a foltok később összeolvadnak majd megjelenik rajta egy jellegzetes fehér vattaszerű bevonat. A szárban a bélszövet nagyrésze eltűnik és a helyét az egymástól egyenlő távolságra levő áttelelő képletek veszik át, amit szkleróciumnak nevezünk.

Sajnos a termésen is okoz tüneteket, csak ott a fentebb említetteken kívül egy rothadási folyamat is elindul. A magas relatív páratartalom és a magas hőmérséklet (24 °C) kedvez neki. Szabadföldön és hajtatásban egyaránt találkozhatunk ezzel a kórokozóval és nehéz ellene bármit is tenni.

Védekezés: hajtató létesítményekben talaj csere vagy talajfertőtlenítés, viszont minkét eljárás drága. Szabadföldön pedig a vetésforgó betartása, úgy, hogy az elővetemény mindenképpen valami egyszikű legyen pl: gabona. Sajnos növényvédő szerek nem igazán állnak rendelkezésünkre, csak az Amistar Top, ami használ ellene, vagy pedig biológiai védekezés gyanánt a Coniothyrium minitans hatóanyagú Contans WG. Ez egy talajlakó hasznos gomba.

Paradicsom szeptóriás betegsége- Septoria lycopersici

Ez a foltbetegség egy elég általánosan elterjedt betegség a paradicsom termesztésben és csak a paradicsomon jelentkezik. Inkább a determinált növekedésű fajtákat érinti. Hajtatásban és szabadföldön rendszeresen előfordul, azonban jelentősége kisebb, mint a korábbi betegségeknek. Rendszertanilag a piknídiumos gombák közé tartozik. A tünetek a levélen levélnyélen és a száron jelentkeznek. Apró fekete foltok jelennek meg a növényen kicsit kivilágosodó középpel. ezek a foltok később összeolvadnak és lombvesztéshez vezetnek.

Maga a betegség kisebb jelentőségű, mint a közvetett kár, amit okoz. A lombvesztésnek köszönhetően ugyanis csökken a termésmennyiség és megégnek a termések is. A fő fertőzési forrás a növényi maradványok, ahonnan az egészségeseket visszafertőzi. Magas hőmérsékletet (25°C) és páratartalmat igényel. Ha május júniusban sok az eső és nagy melegek vannak akkor számottevő fertőzésre lehet számítani.

Védekezés: Jó agrotechnikai módszer, ha a fertőzött növényeket mélyen a talajba forgatjuk. Növényvédőszerek közül egyaránt nagyon gazdag a választék, hiszen nem egy nehezen leküzdhető betegség. A kezeléseket már palántaneveléskor el kell végezni. Szabadföldön május végétől kezdve lehet kezelni. Kontakt szerek közül: Mankoceb- Dithane M-45; Réz-oxid- Nordox. Felszívódók közül: Amistar Top; Azoxistrobin- Amistar; Tebukonazol- Folicur solo

Paradicsom alternáriás betegsége- Alternaria solani

Az előző betegséggel ellentétben ez egy igen súlyos, évről évre problémát jelentő kór szabadföldön. Kicsiny hazánkban az 1950-es évek óta rendszeresen problémát okoz. A paradicsom mellett a termesztett növényeink közül még a burgonyán okoz komoly gondot. Rendszertanilag a konídiumtartós gombák közé sorolható A levélen a száron a termésen, de még a csíranövényen is okoz. Először apró ovális, vagy erek által határolt foltokat figyelhetünk meg a levélen.

A foltok jól elhatárolhatók, és ezek foltok később beszáradnak. A száron is nagyon hasonló a tünetegyüttes annyi különbséggel, hogy ott a foltok enyhén megnyúltak. A kocsányon is megfigyelhetők ezek a foltok, majd ez átterjed a bogyóra. A bogyón szintén besüppedő barna foltok jelentkeznek, és ezt pedig egy fekete gombaréteg fogja borítani. A termés belseje pedig szintén elbarnul. A legfontosabb fertőzési forrás a vetőmag, valamint a területen maradt beteg növények.

Ha a vetőmag fertőzött akkor abból rögtön fertőzött növény fog nőni, míg a növény maradványokból a fertőzés évjárattól függően április májusban indul meg. A gomba magas hőt (26-28 °C) és páratartalmat igényel. A növény fertőződését nagyban elősegíti a reggeli harmat. Fontos megjegyezni, hogy ahogy öregszik a növény úgy válik egyre érzékenyebbé is a betegségre.

Védekezés: Szerencsére számos agrotechnikai módszer létezik. A vetésforgó betartása, egyszikű előveteménnyel. Ha van burgonya a közelben akkor megfelelő távolságot kell tartani tőle. A fertőzött maradványokat meg kell semmisíteni, és a legfontosabb a csávázott vetőmag és a rezisztens fajták alkalmazása. Ha kémiai védekezésre kerül a sor akkor már 2-3 lombleveles állapotban el kell kezdeni a permetezést. Kiültetéskor pedig 2 hetes fordulókkal. A használható növényvédőszerek felhozatala teljesen megegyezik a szeptóriánál használt szerekkel.

Paradicsom kladospóriumos betegsége- Passalora fulva

Ez a betegség szerencsére szabadföldön igen ritka, inkább hajtató létesítményekben fordul elő. Rendszertanilag a konídiumtartós gombák közé tartozik. Az egyedüli gazdanövénye a paradicsom. Elsősorban levélen lehet megfigyelni a tüneteket. A levél színi oldalán elmosódott szélű sárgászöld foltok találhatók. A fonákon pedig szabálytalan alakú barna foltok jelentkeznek, amin megjelenik a gombatelep, a konídiumtartó gyep.

A virágon és termésen igazából elég ritkán jelentkezik ez a betegség. A legfontosabb fertőzési forrás a fertőzött növények és a hajtató létesítmény szerkezeti elemi is. Ez a kórokozó is magas relatív páratartalmat igényel, de egy kicsit alacsonyabb hőmérsékletet (18-22°C). Viszonylag hosszú ideg, akár 8-9 hónapig fertőző képes lehet.

Védekezés: Szerencsére sok a rezisztens fajta pl: Robagino F1 fajta. A növényi maradványok teljes megsemmisítése, valamint megfelelően kell beállítani a létesítményben a relatív páratartalmat és a tőszámot. Ha szükséges, akkor kiültetés után azonnal el kell kezdeni permetezni, a korábban is említett növényvédőszerekkel.

A paradicsom botrítiszes betegsége/ szürkerothadás-Botrytis cinerea

A lisztharmat mellett ez a másik olyan betegség, amiről biztosra veszem, hogy mindenki hallott már. Ez a betegség felel ugyanis a szőlőszemek töppedéséért Tokaj hegyalján, amiből a méltán híres és hungarikummá vált aszúbor készül. Hazánkban a betegségnek kisebb jelentősége van szabadföldön, inkább a hajtatás során okoz komoly gondokat, valamint tárolási betegségként is jelentős. Rendszertanilag ez is a konídiumtartós gombák közé sorolható. A levélen a száron és a bogyón is egyaránt okoz tüneteket.

A levélen szabálytalan alakú, vizenyős foltok jelentkeznek, később ezeken megjelenik a gombatelep (konídiumtartó gyep tartó gyep), végül pedig elszárad a levél. A száron viszonylag nagy ovális, fakóbarna foltok jelennek meg, amelyek a fertőzés előrehaladtával körbe érik a szárat. Itt a szár kiüregesedik, és a felületen pedig megjelenik a penészgyep (konídiumtartó gyep).

A folt feletti részek pedig lankadnak és elpusztulnak. A bogyó fertőzés egyik tünete a rothadás, ami a virág csészeleveleitől indul ki és gyakorlatilag az egész bogyóra kiterjed. Majd ezen a rothadó folton is megjelenik a szürke penészgyep. Másik ritkább tünete, ha egy fehéres zöld, vagy az érett bogyón sárga gyűrű jelenik meg. Ezt szokták szellemfoltosságnak is nevezni mert ha a kórokozó számára kedvezőtlen környezetbe kerül, akkor eltűnik, de ettől függetlenül a fertőzés megmarad. Ilyenkor nem jelenik meg penész réteg, de könnyen összetéveszthető egyéb élettani betegségekkel. A fő fertőzési forrás itt is a fertőzött növényi maradványok. Magas relatív páratartalom és viszonylag magas hőmérséklet (22-24 °C) szükséges a fertőzéshez

Védekezés: A megfelelő páratartalom és hőmérséklet beállítása a termesztő létesítményben. Nem szabad túl sűrűn ültetni, valamint a maradványokat meg kell semmisíteni. Kimondottan a talajnak az öntözése és mindezt kora délelőtt. Mivel sebzéseken keresztül is képes bejutni az első tünetek megjelenésekor már szükségessé válhat a kémiai védekezés. A következő készítmények hatásosak ellene. Kontakt: Folpet- Folpan 80 WDG; Kaptán- Merpan 48 SC Felszívódó Azoxistrobin, Difenokonazol-Amistar Top; Fenhexamid- Teldor; Fenpirazamin- Prolectus.

 

Természetesen számos egyéb gombás betegsége is akad pl: a kolletorihumos tőelhalás. De ezek a betegségek csak szórványosan fordulnak elő és akkor sem okoznak komoly gondot.

A fuzáriumos hervadásra azért nem tértem ki részletesebben mert az oltott palántákat, nem veszélyezteti ez a betegség. Az oltott palánta használata pedig ma a legelterjedtebb technológia. Illetve egy talajból fertőző gomba, ezért a védekezése megegyezik a szklerotínia elleni védekezéssel. Illetve egy szer van engedélyezve a fuzárium ellen, a Folicur solo Tebukonazol hatóanyaggal.

De sajnos, ha a fertőzés már jelen van a növényben az sem képes csodára. Valamint szükségesnek tartom megjegyezni, hogyha termesztő létesítményben termesztünk paradicsomot akkor a korábban felsorolt betegségek technológiai hibából erednek. termesztő létesítmény alatt fólia sátrat, illetve üvegházat értek. Mivel itt nagyrészt az ember szabályoz minden körülményt, többek között a páratartalmat és a hőmérsékletet.

Tehát ha a kelleténél magasabb a páratartalom vagy a hőmérséklet, vagy rosszul öntözünk, akkor számítani kell a fent tárgyalt betegségek megjelenésére. Azonban, ha sikerül megtalálni azt a kényes egyensúlyt, ami a növénynek még kedvez, de a kórokozónak már nem, akkor gyakorlatilag gombaölőszeres kezelés nélkül képesek vagyunk paradicsomot termeszteni.

Bízom benne, hogy hasznosnak találta a bejegyzést. Ha volt benne érdekes, hasznos információ az Ön számára is, kérem ossza meg ismerőseivel.

Nézze meg többi bejegyzésemet is a Blogomban

Tartalomhoz tartozó címkék: növényvédelem