Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.
Termékek Menü

Amit a sövénytelepítésről tudni érdemes

A sövénysoroknak, sövénykerítéseknek számos előnyük van, megvizsgálhatjuk őket a praktikum felől közelítve és az esztétikumot tekintve is. A zöld birtokhatárolók szépek, ízlésesek, illeszkednek a rendezett kert látványába, ráadásul a tüskés fajták kiváló védvonalat alkotnak, a fémkerítésnél, fa lécekből készült kerítésnél, de még a szögesdrótnál is hatékonyabban tartják vissza a betolakodókat. Ennek egyszerűen az az oka, hogy a sűrű ágrendszeren nem lehet átbújni, a megmászásuk pedig szintúgy kivitelezhetetlen. A sövénykerítés ugyanakkor a hagyományos épített elemeknél több ápolást követel meg, hiszen mégiscsak élő növényzetről van szó.

A cserjesort évente többször (jellemzően 2-3 alkalommal) metszeni, formázni kell, különben sokat veszít szépségéből. A sövény fenntartása bár nem kerül sokba, mégis meg kell említeni az öntözővizet és tápanyag utánpótlást, mint kötelező kiadásokat. Jó hír azonban, hogy ezek a költségek akár nullára is csökkenthetők, például az esővíz gyűjtésével és felhasználásával, valamint komposztanyag kihelyezésével (utóbbi a kert zöldhulladékából gyakorlatilag költségmentesen előállítható).

Egyre gyakrabban merül fel a sövényekkel kapcsolatban a kettős haszon elve, miszerint a szokásos funkció mellé még valami más is társuljon. Ha Ön is így gondolkodik, választhatja az ehető termésű sövényeket, melyek olyan fogyasztható bogyókkal örvendeztetik meg Önt, amiket egészséges nassolnivalóként vehet magához!

Az ehető termésű sövényeket ajánlom a madárbarát kertekbe is, ezek a színes bogyók jellemzően mágnesként vonzzák a madarakat! Mely cserjefajták a legjobb sövények? Erre a kérdésre nincs konkrét válasz, mindig az Ön ízlése és egyéni szempontjai a döntők! Tudok azonban támpontokkal szolgálni, ha Ön még nem döntött! Az ehető sövényfajták közül védelmi célokra is használható például a csipkebogyó, a homoktövis, a málna, a szeder, és a galagonya.

 

Amennyiben a sövény csupán térelválasztó szerepet tölt be (például kerten belül, vagy társasházak, ikerházak közös belső terének választóvonalaként), akkor a somfélék és a ribiszke a legmegfelelőbbek. Ezen fajták közös jellemzői, hogy beérik a szegényebb, kevésbé gazdag talajjal is, látványosan virágoznak, termésük jóízű, illetve kiválóan hasznosítható, ráadásul vonzzák a madarakat, akár fészkek is készülhetnek bennük. A hagyományos sövények közül örök kedvenc a puszpáng, jó választás a keleti tuja, az oszlopos gyertyán, a boróka, a magyal, a babérmeggy, a cserszömörce vagy a madárbirs.

Kertészetemben sövénynek való cserjefélék gazdag választékából válogathat, ha IDE KATTINT!

Azt tanácsolom, hogy a vásárlás, rendelés előtt logikusan, minden szempontot figyelembe véve válassza ki leendő növényét! Érdemes olyan cserjeféle mellett dönteni, ami megfelel az előre kigondolt célnak (tehát például megfelelő-e kertvédelemre), és jó ötlet tájékozódni a kiszemelt növény jellemző tulajdonságairól, igényeiről. Mivel az Ön kertjének adottságai rögzítettek, így mindig úgy szemelje ki a cserjét, hogy az jól érezze magát az Ön birtokán!

És még egy tipp: érdemes azt is szem előtt tartani, hogy az utcafronti telepítésnél az ehető termésű cserjék bogyói csábítani fogják a járókelőket, szomszédokat, és az arra járó gyerekeket, így aki nem szereti a sürgés-forgást a portája előtt, inkább válasszon hagyományos zöld kerítést!

Az alapok és elméleti előkészületek után következhetnek a konkrétabb feladatokkal járó sövényültetési munkálatok. Elsőként tisztázni kell az ültetés idejét. A sövénytelepítés egyik legideálisabb időszaka az ősz, ugyanakkor a konténeres/földlabdás kiszerelésű sövénynek való cserjéket a hideg, fagyokkal járó téli hetek kivételével gyakorlatilag bármikor telepítheti. Ezen a ponton kitérőt kell tenni, és tisztázni kell az egyes növény kiszerelések közötti különbségeket!

Sokan választják a konténeres, vagy földlabdás kiszerelés helyett a szabadgyökerű cserjéket. Ezen növények csupasz gyökérzettel, föld és edény nélkül kerülnek forgalomba, így szállításuk egyszerűbb, akár több tucatnyi példány is elvihető egyetlen személyautóval, és áruk is mérsékeltebb. Cserébe a szabadgyökeres növények sérülékenyebbek, fokozottan érzékenyek a kiszáradásra (pár óra is kritikus lehet!), telepítésüket pedig a helyszínre érkezés után haladéktalanul meg kell kezdeni. Az igazsághoz tartozik, hogy ezek a példányok nem 100%-os begyökerezési arányúak, vagyis nem minden elültetett cserje marad életben garantáltan.

IDE KATTINTVA minden hasznos információt megtalál az örökzöld babérmeggyről.

Fontos tudni, hogy az ilyen kiszerelésű növények csak az ősz második felében telepíthetők, az év többi szakaszában nem! A fentiek értelmében tehát sövényt ültetni nagyjából március és november között bármikor lehet (amennyiben konténeres növényről van szó), mégis szeptember és november közepe közötti kihelyezés a leginkább javasolt. Az őszi sövényültetés előnye, hogy az októberben, novemberben kihelyezett tövek tavaszra begyökereznek, megerősödnek, így a kikelet már egy életerős, fejlődésre kész növényt talál a kertben!

A sövénynek való növények szakszerű ültetésének lépései a következők:

1. Talajelőkészítés - végezzen az ültetési területen egy mélyreható, átforgató ásást, gondoskodjon a gyommentesítésről, és már ekkor kihelyezhet egy kevés tápanyagot, például érett komposzt beforgatásával.

2. Ültetőgödör - a sövény ültetés alapfeltétele a megfelelő méretű ültetőgödör kialakítása. Ez legyen megközelítőleg egy 60x60x60 centiméteres mélyedés tövenként. Ne szabja szűkre az ültetőgödröt, de feleslegesen nagy lyukakat se készítsen. Hosszanti elrendezésű ültetésnél praktikus egy árkot kiásni, így az egyenes vonalú telepítés könnyebben kivitelezhető lesz! Az ültetőárokról a későbbiekben még lesz szó!

3. Tápanyag ellátás - az ültetőgödör vagy árok aljára terítsen érett komposztot vagy szerves trágyát, azonban ezt a réteget mindig takarja be egy-két centi vastagon földdel, mert a gyökerek nem érintkezhetnek közvetlenül a tápanyaggal! Bánjon bőkezűen a tápanyaggal, a növény gyors fejlődéssel fogja meghálálni a gazdag közeget.

4. Kihelyezés - az előkészített helyre ültesse el a növényt! A műanyag edényből finom ütögetéssel vehető ki a földlabdás növény, melyet egyszerűen a helyére kell illeszteni, figyelve arra, hogy a növény földjének felszíne egy síkban legyen a talaj vonalával. A földlabdával rendelkező példányok a földgombócot védő ún. jutazsákkal együtt a földbe helyezhetők, ez ugyanis egy biológiailag lebomló anyag! A kiásott földet körültekintően szórja vissza, és időnként óvatosan tömörítse a növény körül (tenyérrel vagy lábbal). Szabadgyökeres növény esetében kérjen meg valakit, hogy tartsa a növényt egyenesen és megfelelő magasságban, Ön pedig lassan halmozza a földet a gyökerekhez. Pár centinkként óvatosan tömörítse a talajt tenyerével!

5. Beöntözés - az ültetés végén bő mennyiséggel öntözze be a friss ültetést! Az első hetekben a szokásosnál nagyobb mennyiséggel öntözzön, hogy segítse a begyökerezést! 

Szóba került eddig, hogy mit, mikor, és hogyan ültessünk, ha sövényről van szó, azonban maradt még kérdés, például, hogy milyen ültetési távolságokat javasolt alkalmazni? A telepítési távolság a kerítéstől mérve ideális esetben legalább egy méter, a későbbiekben ez a gondozást megkönnyíti, jobban hozzáférhető lesz sövényünk a nyírás, és a gondozás során. Gondoljon bele, hogy a jövőben fontos lehet, hogy a házfal, kerítés és a növény között lehessen közlekedni, például renoválás, faljavítás, vagy festés esetén!

Az is lényeges szempont, hogy a megfelelően választott távolsággal az esetleges szomszédi vitákat, konfliktusokat is megelőzheti! A javasolt ültetési sűrűség 80 centimétertől az 1-1,5 méteres szélességig terjedhet, ez adja a megfelelő életteret a növény számára. Az ennél közelebbi ültetés bizonyára hamarabb összezáródó növényfalat eredményez, de a kórokozók is jobban érzik majd magukat az összeboruló lombok között. Az egyes növényfajok példányonkénti méretétől is függ az ideális távolság, illetve az is döntő szempont, hogy Ön egybefüggő növényfalat, vagy önálló bokrok laza sorát kívánja-e inkább kialakítani kertjében.

A télizöld fagyal a leggyakrabban telepített cserje, IDE KATTINTVA mindent megtudhat az ültetéséről, neveléséről.

Ha sövényről, cserjesorról van szó, kihagyhatatlan téma a metszés! A metszés általában egy riadalmat okozó szó a kezdő kertbarátok körében, és tény, hogy akadnak bonyolult metszési munkálatok is, például a gyümölcsfáknál vagy rózsáknál, szerencsére azonban a sövények visszavágása sokkal egyszerűbb feladat. A sövénynek alkalmazott cserjéket az év során legalább egyszer, de általánosságban inkább kétszer szükséges metszeni, de a második inkább már csak alakító, formázó művelet lesz.

Amennyiben a cserje növekedése, vagy a kívánt méret ezt megköveteli, természetesen több metszési alkalom is beilleszthető egy évbe! Az elsődleges metszés tavaszi telepítés esetén ősszel esedékes, őszi kihelyezés esetén pedig késő tavasszal, de akár csak a jövő év őszének elején. Ilyenkor figyelni kell arra, hogy a növényt engedjük felnőni a kellő magasságig, és csak utána metsszük vissza, mert fősudarat már nem fog tudni újat növeszteni, viszont az oldalirányú növekedés megerősödik. A növekedést serkenti a folyamatos öntözés, mely csöpögtető öntözőrendszerrel könnyedén megoldható, ettől akár kétszer olyan gyorsan fejlődik a növény, persze a megfelelő tápanyag utánpótlás mellett. 

Fontos! Gyakori hiba, hogy a sövénytulajdonosok a mihamarabbi teljes hatás érdekében hagyják egy lendületben magasra nőni a cserjét. Ez azonban rossz gyakorlat, így ugyanis a növény erőtlenebb, ritkásabb lesz. A helyes eljárás, ha rendszeresen visszavágjuk a sövényt, és türelmesen kivárjuk, míg az több ütemben növekedve a kívánt méretre sűrű és dús növényfallá válik!

A metszési munkákhoz használhatunk kézi sövényvágót, de nagyobb sövények esetében érdemes vásárolni vagy kölcsönözni egy sövénynyíró gépet, amivel a munka ideje drasztikusan lecsökkenthető. Jótanács, hogy a gyakran megfigyelhető felfelé szélesedő alakzat kialakítása nem tanácsos, ezzel a bokor alsó része felkopaszodhat. Azt javaslom, a sövény oldala inkább függőleges legyen!

 

Szeretne Ön is sűrű, átláthatatlan sövényt? Nézzen szét kertészetem kínálatában ide kattintva

Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!

Ha más kertészeti témában is szívesen olvasna, további bejegyzéseimet itt találja!