Például megnyerhetjük a rekord lottónyereményt (ha ma este el nem halássza valaki előlünk - update: nem történt meg), előléptethetnek minket a munkahelyünkön, megtalálhatjuk életünk párját, vagy akár mákot is ültethetünk. Az őszi máknak ugyanis épp most jött el az ideje, és bár a mákról a többségnek a tavaszi ültetés jut eszébe, az őszi változatok is egyre divatosabbak. Tudom, hogy sokan úgy vannak a szeptemberi kertészkedéssel, mint mások az őszi kerékpározással, vagyis az első hidegebb napokon abbahagyják az egészet, és feszülten várják a tavaszi melegebb napsugarakat, ám az igazán elhivatottak nem mondanak le hobbijukról ebben az évszakban sem. Nekik többek közt kiváló alapanyag a kerti munkálkodáshoz a mák.
Nem virágoskert, mákvetemény! Ilyenünk csak jövőre lesz, de az ültetést most is el lehet kezdeni
A mákot (Papaver somniferum) nem kell nagyon bemutatni, igencsak régi kultúrnövényünk, és számos igazán magyaros fogás alapja, ki ne ismerné a mosolygyilkos mákos nudlit, vagy a karácsony kötelező kellékét, a mákos beiglit. A máknak ezeken felül is nagy hagyománya van, dísznövényként is mutatós a kertben, régen pedig azért is volt minden parasztház udvarában egy sor mák, mert a főzete nyugalomba ringatta a gyerekeket, akiknek szülei adott esetben egész nap a földeken dolgoztak. Ha már a mák kábító ereje szóba jött, meg kell jegyezni, hogy manapság sokan azért óckodnak a telepítésétől, mert attól félnek, hogy narkotikumot fognak vele nevelni a kertükben. Tény, hogy a mák termesztése szigorúan szabályozott, az orvosi célra használatos fajtákat, magas hatóanyagtartalmuk (alkaloidák) miatt kiskertekbe nem vihetjük, de a gazdaboltokban hozzáférhetőek engedélyezett vetőmagok, melyeket nyugodtan használhatunk. Érdekesség, hogy a mákgubóból (tokból) közel kéttucatnyi alkaloida állítható elő, melyek között van kábító, fájdalomcsillapító, nyugtató és köhögéscsillapító hatású is. Az alkaloidák kinyerésének úttörője egyébként a magyar Kabay János volt, a mai napig az ő eljárása alapján kerül gyógyászati (és egyéb...) hasznosításra a mák.
A rózsaszín virágú Ametiszt változat termeszthető a kertekben
Na, de visszatérve az ártatlan és finom kerti mákhoz, az őszi ültetés ideje most, szeptember közepétől érkezett el. Nagyon fontos, hogy a szaporítóanyag beszerzésekor csak az őszi vetésű mákot vásároljuk meg, a tavaszi variánsokkal most nem érhetünk el sikert. A kertben az első lépés máktermesztéskor a megfelelő hely kijelölése. Mivel a máknak viszonylag sok betegsége és kártevője van, sose ültessük oda, ahol az előző 4-5 évben már volt. A mák szereti a meleget és napfényt, ezért túl sok árnyékot ne kapjon, és legfeljebb fiatal fák közelébe ültessük. A magas és nehéz fejű növény sérülékeny lehet, ezért jó ötlet szélvédett fal, kerítés mellé sorba telepíteni, persze ügyelve a fényigényre. Tudni kell, hogy 10 négyzetméternyi területen körülbelül másfél kilogramm szemterméssel számolhatunk, ez nagyjából fedezi is egy átlagos család éves fogyasztását.
Az ekkora hajtások már egyelhetőek
A hely kijelölése után a talajelőkészítés következik, ez egy mély, átforgató ásást jelent, a mák magjai ugyanis vetéskor a porhanyós, laza talajt kedvelik, emellett a középkötött, tápanyagokban dús közeg a kedvencük, de az átlagos kerti föld a legtöbb esetben megfelelő a célra (még a homokos talaj is). Az istállótrágyázást kifejezetten kerülni kell ültetés előtt, és a műtrágya sem jó a máknak, tápanyagpótlással akkor készülhetünk, mikor a szárak már körülbelül a térdünkig érnek, ekkor fahamuval (annak káliumtartalma miatt) kevert komposztot szórhatunk az ültetvényre. Az előkészítést követően jöhet a vetés. Az apró magocskákat másfél arasznyi sortávolságra, egy ujjpercnyi mélyre szórjuk ki. Ez így természetesen túl sok kikelő hajtást eredményez majd, így mikor a növénykék már két-három levelet hoztak, egyelni kell őket, szokás szerint egy bő arasznyira hagyhatjuk meg egymástól az erősebb, szebb példányokat. A fiatal hajtások általában nem túl vehemensek, a gyakran megjelenő gyomok könnyen kiszorítják őket, így a fiatal mákveteménynél a fő feladat a gazolás, amit leginkább kézzel óvatosan végezhetünk el. Az október végére kiegyelt és megerősödött állomány jó eséllyel átvészeli majd a telet, és tavasszal növekedésnek indul. Az öntözést tekintve csak a fiatalabb növénykék igénylik a vizet, később már jól elvannak öntözés nélkül is.
Az érést a szemek zörgése, "zenéje" jelzi
Az őszi vetés egyik nagy előnye, hogy a tavaszra már megerősödő vetemény jóval ellenállóbb lesz a mák főellenségével, a máktokbarkó bogárral szemben, így ezen kártevő ellen nem kell majd vegyszeresen védekezni. Sajnos a máknak sok egyéb ellenfele is akad, például a lisztharmat, a peronoszpóra, valamint a levéltetű, a máktoklégy ás a vincellérbogár. Ezek ellen akkor tudunk védekezni, ha már megjelentek, tavasztól tehát a mák figyelmet követel, és ha baj van, azonnal cselekedni kell. A termés átlagosan 120-150 napos tenyészidő után érik be, ezt a növény levélzetének száradása és a fejek jól ismert zörgése jezik. Betakarításkor érdemes 10-15 centiméteres szárral együtt leszedni, de persze ha vázába szánjuk díszként, hosszabb szárat metsszünk. Bár a mák magas, terebélyes növény, akár balkonokon is lehet vele próbát tenni, ha nem is a termés, inkább a dsznövény jelleg miatt. Erkélyeken, teraszokon mélyebb ültetőládára lesz szükség, egyebekben minden feltétel és körülmény azonos a szabadföldi vetéssel. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a ládában nevelt mák földje hamarabb kiszárad, így több öntözésre lesz szüksége.
