Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.
Termékek Menü

Önfenntartó kert, amely egész évben ellát minket élelemmel - 1. rész

Az önfenntartó kert fogalma több ezer évre nyúlik vissza. Mindaddig ily módon termesztettek az emberek növényeket, amíg meg nem jelent a nagyüzemi növénytermesztés. A mai, egyre szennyezettebb világunkban ismét kezd teret hódítani ez az ősi szemlélet.

Akár már egy 20-30 négyzetméteres területen is létre lehet hozni olyan kertet, ami a természettel összhangban működik, öko és egész évben ellát minket élelemmel. Mindezek mellett örömet fog okozni a kertben való tevékenykedés és az, hogy minden hónapban más újdonságot rejteget a kert.

Ily módon függetlenedhetünk az üzletekben vásárolható zöldségektől és gyümölcsöktől, valamint műtrágya- és vegyszermentesen termeszthetünk zöldségeket, gyümölcsöket.

Permakultúra

Az első lépés, hogy megismerkedjünk egy fogalommal, ez pedig a permakultúra. A szó lényegében fenntarthatóságot jelent, és a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza.

Tehát egy olyan kert kialakítására vonatkozik, ahol az egyes növények pozitív kölcsönhatással vannak egymásra, egyik a másikat segíti valamilyen formában, a talajt nem forgatjuk, próbáljuk eredeti formájában fenntartani és a kertben lévő hasznos élőlények mennyiségét igyekszünk növelni.

Ezekben a kertekben mikor beáll a rendszer, lényegesen kevesebb a tennivaló, mint egy hagyományos kertben. A növények az optimális környezeti feltételek mellett sokkal ellenállóbbak lesznek, kevésbé betegszenek meg, terméseik nagyobbak, tápanyagokban gazdagabbak lesznek. Lássuk az alaplépéseket!

Meg kell figyelnünk kertünk adottságait: milyen a talaj, a kerten belül ez változik-e, valamint, hogy hol vannak természetes árnyékok, ezek meddig árnyékolják az adott kertrészletet.

Kezdjük a zöldségekkel!

A zöldségeskert igényli a legjobb minőségű talajt. Érdemes a területet ágyásokra osztani, ezek szélessége maximum 1,5 méter legyen, így még könnyedén elérhetjük a közepét mindkét oldalról. Jó megoldás, ha az ágyások pallóval körbe vannak kerítve, mert az eső nem tudja a termőtalajt az útra mosni.

A közlekedőutak 30-50 cm szélesek legyenek. Ezek, ha mulccsal vastagon borítva vannak, akkor esős időben is jól lehet közlekedni rajtuk.

Mulcsozott ágyás

Könnyen tartható zöldségek a saláta, vörös- és lilahagyma, fokhagyma, retek, borsó, sárga- és fehérrépa. Ezen zöldségekből válasszunk gombabetegségeknek jól ellenálló fajtákat.

A salátát és a vörös-, lilahagymát lehet ősszel is, úgynevezett tél alá vetni. Ezek még ősszel kikelnek, áttelelnek, majd sokkal gyorsabban fognak fejlődni, mint a tavasszal vetett növények.

Borsót és retket is azonnal lehet vetni, mihelyst megmunkálható a föld. Következő a sorban a fokhagyma, majd a gyökérzöldségek következnek, mert csak a kellően meleg talajban tudnak kikelni.

Paprikát és paradicsomot is ültethetünk, itt nagyon oda kell figyelni, hogy betegségeknek ellenálló, rezisztens fajtákat válasszunk. Lehet magról szaporítani, de vehetünk már előnevelt palántákat is.

Magról történő szaporítás esetén már februárban vetnünk kell, de ilyenkor még bent a házban, mert a csírázáshoz 22-24 °C-ra van szüksége a magoknak. Egy fényes, meleg ablakpárkányban szépen fognak fejlődni.

Akár magot vetettünk, akár palántát vásároltunk, csak a késő tavaszi fagyok elmúltával szabad kiültetnünk őket.

Fontos továbbá, hogy a lehető legnaposabb helyre ültessük, mert nagyon magas a hőigényük.

Tökféléket, uborkát úgyszintén lehet magról szaporítani, de kész, előnevelt palántát is vásárolhatunk.

Mindenképp lisztharmatra kevésbé érzékeny fajtákat válasszunk, mert ez a fő betegsége a tökféléknek. Ezek a növények tér, tápanyag és vízigényesek, a legjobb, ha négyzetméterenként egy növénnyel számolunk. Szintén melegigényes társaság, azonban őket már április közepén el lehet ültetni.

A területet - ahova veteményezünk -, takarhatjuk szalmamulccsal. Ez egy többfunkciós megoldás. Egyrészt árnyékolja a talajt, nyáron, a nagy melegekben nem engedi túlmelegedni, de tavasszal, mikor nagy a nappali és éjszakai hőingás, nem hűl ki a talaj, a magok gyorsabban ki tudnak csírázni.

A szalma folyamatos bomlásából tápanyagok szabadulnak fel, élénkül a talajélet, felszaporodnak a mikroorganizmusok, a rovarok, giliszták. Ezen élőlények a mozgásukkal lazítják, porhanyítják, szellőztetik a talajt, mindez igen pozitívan hat a növények fejlődésére.

A takarásnak hála, az eső nem tudja tömöríteni a talajt, nem engedi szétfolyni azt heves nyári esőzésekkor, és kevésbé engedi párologni a már benne lévő vizet, így az öntözéssel spórolhatunk, valamint egyenletesebb lesz a vízellátottság is.

A talajban lévő gyommagok nem tudnak kikelni, mert nem jutnak fényhez, tehát a gyommentesen tartásban is fontos szerepet játszik.

A talajtakarásos gazdálkodás tehát számtalan előnnyel kecsegtet.

Az alapfogalmakat és kezdő lépéseket már ismerjük. Most már látjuk, hogy egy kert esetében nem egyes növényekben, hanem egységes rendszerben kell gondolkodnunk ahhoz, hogy a lehető legkevesebb energiabefektetéssel a lehető legegészségesebb növényeket termesszük. Megismertük, hogy mely zöldségekkel kezdjük az önfenntartó kertünk kialakítását, és már tudjuk, hogy mennyi előnnyel jár a mulcsozás.

 

Hasznosnak találta bejegyzésem? Kérem, nyomjon egy Tetsziket, küldje el ismerőseinek.

Az önfenntartó kert cikksorozatom 2. részét ide kattintva olvashatja el, amelyben megismerkedhet az önfenntartó kertbe telepíthető bogyós gyümölcsökkel.