Olea europea 'Leccino' (syn.: 'Leccio', 'Leccino Cellececco 22', 'Leccino Ecotipo 2', 'Leccino 13', 'Pisa 5', 'Pisa 15', 'Premice', 'Silvestrone', 'Toscano', 'Verolana') - Európai olajfa

Származás: az európai olajfa a Mediterránumban - sziklás lejtőkön, ritkás erdőkben, cserjésekben - honos, ott mindenütt elterjedt, örökzöld, rendkívül hosszú életű fa, melynek átlagos élettartama 300-600 év, de kb. 2000 éves példányai is megtalálhatók.

Háziasítása nagyon korán elkezdődött, Dávid és Salamon király is előírta a telepítését, i.e. 1000-ben a görögök már 30 változatát ismerték, i.e. 752-től az olimpiai győztesek koszorúja olajfaágból készült. Az ókorban a jólét, a szerencse, a boldogság, a béke jelképe volt.

Nemcsak emblematikus, ősi kultúrnövény, de máig nagy tömegben termesztett, fontos haszonnövény is, melynek bogyóját a különböző érettségi fázisokban más-másképpen dolgozzák fel, leginkább pedig olívaolajat készítenek belőle.

A Földközi-tenger országain kívül Közép- és Dél-Amerikában, az USA-ban, Afrikában is nagy területeken ültetik.

Dísznövényként is kedvelt, olajfaligetből származó, göcsörtös példányokat sokan szívesen telepítenek kertjükbe, hogy az idősebbnek, misztikusabbnak, karakteresebbnek tűnjön.

A ’Leccino’ az egyik legismertebb és mára a legelterjedtebb, ősi, nagy múltú, toszkán fajta, az itáliai olívaolaj gyártás egyik meghatározója. Egyes források szerint már a 15-16. században, ill. annál jóval korábban is termesztették.

Hajtásrendszer: fája fiatalon közepesen erős, idővel mérsékelt növekedési erélyű, eleinte felfelé törő, majd oldalirányban lehajló, jól elágazó, dús, de nem túl tömött, szabálytalanul terebélyes koronát nevel. Törzse fiatalon hengeres és egyenes, később emeletesen növő, görbe, idős korában göcsörtös, csavarodott, széthasadó, gyakran bordakötegekre szakad szét, odvas. A talaj fölött hamar elágazik vaskos, csavarodott és ívelt ágakra. Kérge kezdetben és a vékonyabb ágakon, gallyakon világos ezüstszürke, sima, később szabályosan barázdás, négyszögletes lemezekre tagolt. Levele keresztben átellenesen álló, bőrnemű, kemény, lándzsás, 2-8 cm hosszú, hegyes, ép szélű, matt, sötét- vagy szürkészöld, a fonákon szürkés, ezüstösen pikkelyes, általában befelé csavarodott szélű.

Virága apró, sárgásfehér, intenzív, jellegzetes, kellemes illatú, többnyire a levelek hónaljában hosszú fürtökben, április-májusban nyílik.

Konténerben, dézsában való nevelésre is alkalmas.

Termőképesség: korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem; részben öntermékeny (bár vannak források, melyek öntermékenynek vagy önmeddőnek tartják), de mindenképpen pollenadóra van szükség a termés biztosításához.

Porzói: 'Cipressino', ’Frantoio’, 'Gremignolo di Boigheri', ’Leccio del Corno’, ’Maurino’, ’Moraiolo’, ’Pendolino’, 'Picholine', 'Piangente'. 

Gyümölcs: október végén vagy november közepe táján szedhető, az előbbi időpontban az íze frissebb, „gyümölcsösebb”, az utóbbiban az olajtartalma magasabb, kevésbé aromás. Közepes méretű (kb. 2-2,5 g), ovális alakú, lekerekített. Héja bőrnemű, zöld, majd lilásfekete. Húsa vastag, lágy, a magról könnyen leválik, olajtartalma 18-21%, a belőle készült olívaolaj magas minőségű, enyhén fűszeres-gyümölcsös ízű, pikáns, fanyarkás. 

Étkezési célra is alkalmas, de elsősorban olívaolajat készítenek belőle, amit gyakran kevernek más fajtákkal (pl. ’Coratina’, 'Frantoio', ’Moraiolo’, ’Pendolino’) az erőteljesebb íz elérése végett.

Talajigény: laza, jó vízgazdálkodású, tápanyagban közepesen gazdag, enyhén meszes talajt kedvel, de sovány, száraz, sziklás talajon is megél. Agyagos, magas talajvízszintű, erősen savanyú talajokra való telepítését kerüljük.

Fény- és hőigény: nagy, napos, meleg helyre ültessük, árnyékban növekedése gyenge, hajtásai megnyúlnak, kevés virágot hoz és a terméskötése is rossz. A sok napsütés a bogyók olajtartalmának növekedéséhez is fontos.

Az olajfák fagyérzékenyek, de a ’Leccino’ fajta a -10°C-os hőmérsékletet még elviseli.

Vízigény: közepes, fiatal fa esetében szükséges a rendszeres öntözés, később jól tűri a szárazságot, de a virágzás-terméskötés időszakában, aszályos időszakban gondoskodjunk vízellátásról, viszont a pangó víztől óvjuk.

Gondozás: amennyiben a szabadba szeretnénk telepíteni, kiemelten fontos az ültetési hely jó megválasztása, ami déli vagy délnyugati fekvésű, védett, napsütötte legyen. A talajt alaposan munkáljuk meg, juttassunk ki szerves anyagot, ha szükséges fadarálékot is használjunk. Télre a fiatal csemetét mindenképpen takarjuk, idősebb fának csak a tövét.

A ’Leccino’ jól alkalmazkodik a különböző termesztési körülményekhez, intenzív olajfa-ültetvényekhez az egyik leggyakrabban használt fajta.

Konténerben nevelve ügyeljünk a megfelelő ültetőközegre, a kellő vízelvezető rétegre, a tápanyag utánpótlásra, vízellátásra, nyáron a konténernek a tűző naptól való védelmére. Télre vigyük világos, hűvös (kb. 5-10°C-os), nem dohos helyiségbe (lépcsőház, világos garázs, téli kert, veranda stb.), s ekkor se feledkezzünk meg az alkalmankénti öntözésről.

A fiatal fát érdemes lehet karózni, míg megerősödik.

Ami a metszését illeti, 1-3 éves korban alakító metszést végezzünk, felfelé törekvésre ösztönözve, később a tavaszi fenntartó metszés során - február–márciusban -, ritkítsuk, távolítsuk el a sérült, beteg, száraz, egymás fejlődését akadályozó ágakat. A korona szellős, a termések számára kellő napfényt biztosító kialakítása fontos eleme a betegségekkel, kártevőkkel szembeni védekezésnek, a bogyók érése és olajtartalma biztosításának.

Dísznövényként alkalmazva formára is metszhetjük, ezüstös lombozatával szép kontrasztot alkot az élénkebb színű fákkal, cserjékkel.

A metszés után a nagyobb felületű metszési éleket sebkezelővel védjük a fertőzésektől.

Betegségekkel szemben ellenálló.

Ha kártevő vagy kórokozó ütné fel a fejét, növényvédőszeres kezelés alkalmazható betegség specifikusan tavasszal és ősszel.

Ültetési idő: szabadgyökerű gyümölcsfa március-április, valamint október-november. Konténeres gyümölcsfa márciustól novemberig, ill. ha nem fagyott a talaj, akár télen is ültethető.

Alany: 

Fontos tudni!

Kifejlett magasság: 6-8 m
Sor- és tőtávolság: 6x6 m (de a művelési formától is függ)
Termésérés: október vége - november közepe
Fény- és hőigény: nagy
Vízigény: közepes

Termés felhasználhatósága: olaj készítése, étkezés (pácolás, savanyítás után)

Védett tartalom