Aki gyakran olvasgat növények után, vagy szeretne beazonosítani egy fajt könyvekből vagy az internetről, az leggyakrabban az evolúciós besorolással találkozik. Ez azt jelenti, hogy a növényeket általában az alapján határozzák meg, azonosítják be, hogy melyik család tagja (latinul –ceae a családok végződése, pl. Amaryllidaceae – Amarilliszfélék családja), vagy a család, amiben tartozik melyik rend, osztály vagy törzs tagja.
Az életformák ismeretével a kertbarát is könnyebben boldogul
Az egy rendszertani kategórián belüli fajok bizonyos tulajdonságaikban hasonlítanak egymásra. Ezeket érdemes tudni, hiszen talán könnyebb a választás, ha tudjuk a besorolásukat, és sosem árt bővíteni az ismereteinket. Élt viszont egy bizonyos Raunkiaer nevű botanikus és kutató a 20. század elején, aki felállított egy teljesen új besorolási rendszert, amelyet a mai napig használunk.
Ismerje meg a virág- és virágzattípusokat is!
A természetben számos növényi életforma megtalálható
Nekünk, kertbarát lelkű embereknek érdemes ismernünk a rendszer alapjait. Nem kötelességünk, de ezeket áttekintve sokkal könnyebbé válhat a növények életmódjának megismerése. Ezzel pedig a nevelésük is könnyebbé válhat, ugyanis tudni fogjuk, hogyan teleltessük a növényt, milyen részeit óvjuk meg mindenképpen a kevésbé kedvező időszakok eljövetele előtt.
Minden életforma igen változatos
Raunkiaer rendszere egy igen bonyolult, számos csoportból álló rendszer, ennek a cikkemben egy részét mutatom be, nem minden csoportot, de talán ezek a legfontosabbak között vannak és amelyekkel talán könnyebbé válhat növényeink nevelése a kertben és a lakásban. Lássunk hozzá!
1. Fás szárú növények
Kezdjük a legegyszerűbbel, a fákkal! Nos, azt hiszem, semmi újat nem árulok el azzal, hogy a fák a fás részükkel vészelik át a telet, a kedvezőtlen időszakokat. A hajtások megfásodása alapvetően nyár végén gyorsul fel, és amire jön a tél, addigra végbemegy. A nem fásodott hajtások viszont könnyen elfagynak, gondoljunk csak egy friss hajtásra a tavasszal, amely kései fagykárt szenved.
Tekintse meg kertészetem cserjekínálatát!
A fás szárú növényekhez tartoznak a fák, a cserjék és a kúszócserjék is - többek között
Ezt a hajtást nem védi fás rész, ezért nem olyan ellenálló. Vannak fagyérzékeny, általában mediterrán vagy trópusi származású növények, amelyek fagyérzékenyek, hiába van fás száruk. Viszont a géncentrumuk más, nem mindig tudják a kontinentális klíma sokszor kiszámíthatatlan időjárását elviselni, ez általában nem a fásodás mértékén múlik.
2. Törpecserjék
Ezek a növények alacsonyak, és a talajfelszín feletti részeikkel telelnek át. Ezek az erősebb hajtások megmaradnak, a fiatalabbak elfagyhatnak. Ilyen például a kakukkfű és rozmaring. Metszésükkor erre kell figyelnünk tehát: ne metsszük őket túl mélyen, ha a metszésre nyár végén vagy ősszel kerül sor, különben épp az áttelelő szerveket távolítjuk el.
A kakukkfű is egy törpecserje
3. Hemikriptofiták
Ezek a növények közvetlenül a talajfelszín felett „viselik” áttelelő szerveiket, ezek leggyakrabban tőlevélrózsák, tősarjak vagy rizómák. Tulajdonképpen számos évelő növény ide sorolható, kezdve a májusi gyöngyvirággal, amelynek vastag rizómái vannak, folytatva a sort például a kövirózsával, amely a tőlevélrózsáival telel át, és bezárva például a lágyszárú bazsarózsával, amely a talajfelszín alatti szárrészekből újul meg tavasszal.
A kövirózsák igen változatos hemikriptofiták
Ismerje meg a macskamentát is!
4. Hagymás-, gumós-, hagymagumós és vízinövények
Ezek az évelőknek két nagyobb csoportjuk van. Az egyik csoportba tartoznak azok a fajok, amelyek hagymával, hagymagumóval vagy gumóval telelnek át. Ide tartozik az összes ősszel és tavasszal ültethető hagymás növényünk, így a tulipán, a nárcisz, a liliom, a jácint – hogy említsek közülük egy párat. Nekik ez a módosult szár az áttelelő szervük – legalábbis az ősszel ültethető hagymás növények esetében. Itt rájuk kell figyelni a teleltetésnél.
Vannak ősszel és tavasszal ültethető hagymások
Ha ősszel elültetjük őket, elég mélyre ültessük, ne bántsák a fagyok (az optimális ültetési mélység általában a hagyma átmérőjének a kétszerese), illetve nagyon kemény fagyok esetén takarjuk le őket. A hagymát erősíthetjük azzal, hogy ne kövessük el az általános hibát, miszerint az elvirágzás után azonnal levágjuk a leveleket is az elnyílt virágokkal együtt.
Illatos kert lágyszárúakkal? Hát persze! Részletek a cikkemben!
Ha megvárjuk, hogy a hagyma visszahúzódjon, és maguktól elszáradjanak a levelek, a hagyma a lombon keresztül számos tápanyagot kaphat meg, amivel meg tud erősödni a következő évre.
A dáliák nálunk fagyérzékenyek
Vannak hagymás-gumós-hagymagumós növények, amelyek fagyérzékenyek, ezért csak tavasszal érdemes őket kiültetni, majd a fagyok előtt kivenni őket a földből és fagymentes helyen teleltetni. Ilyenek például a dália vagy a kána. A másik nagy csoport a vízinövények csoportja, amelyek a mocsaras részeken vagy a víz alatt telelnek át. Ezt a vízi-mocsári növények vásárlásakor érdemes előre megtudnunk, és a faji sajátosságaiknak megfelelően teleltetni őket.
Kertészetem számos rózsafajtát is kínál!
5. Kétnyári növények
Ahogy a nevükben is benne van, ezek a növények ’két nyáron keresztü’l élnek, vagyis ha magról szaporítjuk őket, az első évben kicsíráznak, és hajtásokat, gyökeret és levélzetet nevelnek. Második évben pedig virágot és termést hoznak, amelyben kifejlődnek a magok, amelyekkel ez a körfolyamat újraindul.
Olvassa el cikkemet az árvácskáról!
Számos olyan növény tartozik ebbe a csoportba, amelyet jól ismerünk és alkalmazunk a kertjeinkben. Kétnyári növény például a százszorszép, a sárga viola, az árvácska is. Ha két nyáron át élnek, akkor ugye át kell vészelniük egy téli időszakot is.
Tekintse meg a kertészetemben kapható, virágával díszítő cserjékat!
Az árvácska a leginkább ismert kétnyári dísznövény
Ezt pedig a azokkal a részeikkel teszik meg, amelyeket első évben megneveltek: a hajtások és a levelek. Ezért, ha például magvetésről nevelünk kétnyári növényt és első évben nem hoz virágokat, ne essünk abba a hibába, hogy ősszel kidobjuk a kis növényt, mert virágzást csak a második évben várhatunk tőle. Talán a legnépszerűbb tagja a csoportnak az imént említett árvácska, amelynek számos fajtája, változata megtalálható a kereskedelemben.
A százszorszép igazi tavaszi bűbáj
Gyakran látunk tavasszal és ősszel virágzó növényeket is. Ennek az az oka, hogy az árvácskát kora tavasszal és a nyári időszakban több időpontban is lehet vetni, ennek folyamán pedig időzíthető.
6. Egynyári növények
Az egynyári növények nevében szintén benne van a jelentésük, az életformájuk, ugyanis ez a csoport csak ’egy nyáron át’ életképes. Ha tavasszal megtörténik a magvetés, akkor a nyári időszakban kivirágzik, ősszel termést hoz, magot érlel, majd következő tavasszal kezdődik a folyamat újra. Vannak olyan fajok ebben a csoportban, amelyekkel bármit is csinálunk, akkor sem teleltethetők át, sem szabadföldön, sem lakásban.
Egy nagyon kedvelt egynyári a porcsinrózsa is. Olvasson róla bővebben is!
Számtalan egynyári díszítheti a kertet
Ezek az úgynevezett obligát fajok, mint az egynyári mályva. Vannak viszont trópusi eredetű fajok, mint például a bojtocska, amely az eredeti élőhelyén nem egynyári, hanem hosszabb élettartamú évelő, nálunk viszont a klíma miatt egynyáriként tartjuk.
Az egynyárikat gyakran balkonon nevelik. Olvasson cikkemben a balkonkertészkedésről!
A büdöske vagy bársonyvirág a biológiai növényvédelemben is alkalmazható
A lényeg az viszont, hogy az egynyári növények egy nyáron keresztül élnek, áttelelő szervük tulajdonképpen ma mag. Remélem, tudtam segíteni ezzel az életmód-kisokossal és sikerrel fog járni, ha Raunkiaer rendszere alapján is megfigyeli kertje növényeit!
Nézzen szét a kertészetemben kapható évelő dísznövények között!
Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!
Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!
