Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.

Nem mindennapi rózsák

Rózsák, amelyek a történelemre is hatást gyakoroltak A rózsa kétségtelenül a legnépszerűbb dísznövény a világon – mindenhol ismerik és számos országban mondák legendák keringenek róla, sőt, van, ahol a történelembe is beépült.

Minden országban ismert cserje

Gazdag történetük van – egyes régészeti bizonyítékok 35 millió éves eredetre utalnak. A sok-sok év alatt megszerettette magát az emberekkel, mi pedig teljesen odavagyunk értük, s mára már több, mint 30.000 fajtát és változatot tartunk számon belőlük. A rózsák rövid története

Na, de mégis felmerül a kérdés, hogy honnan ered a rózsaimádat hogyan lehet, hogy még a legnagyobb irodalmi művekben is ő szerepel, mint A Kis Herceg (Antoine de Saint-Exupery), vagy A Rózsa neve (Umberto Eco).

Hát lássuk a múltjukat és a legkülönlegesebb történetű rózsákat, amelyek a mai napig jelen vannak életünkben. A legtöbb rózsa körülbelül 100 rózsafajból származik, de ezekből csak néhányat termesztenek, hiszen alig van már piaci értékük. Legnagyobb mennyiségben a modern rózsák kelnek el, de néhány történelmi rózsafajta is igen népszerű.

Minden történet ősanyja – a Rosa gallica

Ezeket a vadrózsa fajokat kezdetben rózsavíz és illatosított olajok előállításához használták. Ekkor még nem is termesztették őket. Írásos emlékeink vannak arról, hogy a rózsákat Kínában már időszámításunk előtt 500-ban is termesztették – innen került nagy részük Európába a kereskedelmi útvonalakon. A rózsákat annak idején vágyfokozóként is ismerték; több római császár rózsavízben fürdött és rózsaszirmok szőnyegén tartotta estéit ágyasaival. Persze másféle felhasználásuk is volt – például ünnepségeken konfettiként dobálták szirmait és orvosi célra is használták – de erről majd később.

A rózsa örök – már több ezer éve ismert

Nem csoda, hogy a rózsákat annyira megkedvelte a Római Birodalom, hogy már-már rózsafüggővé váltak. Volt ugyanis időszak, amikor a földműveseket arra kötelezték, hogy ne búzát, árpát és egyéb élelmiszernövényeket termesszenek földjükön, hanem rózsát. Nehéz ezt mai szemmel elképzelni, ugye?

Ezt a rózsát természetesen be kellett szolgáltatniuk uralkodóiknak. Az úttörő, mindent elindító faj valószínűleg a Rosa gallica (parlagi rózsa) egyedei voltak, amelyek erős illattal rendelkeztek, fehértől a rózsaszínig számos színárnyalatban léteztek. A rózsa nemsokára a szeretet és az elköteleződés szimbólumává vált.

Patikus rózsájának is nevezték, ugyanis a Rosa gallica var. officinalist, vagyis a Rosa gallica egyik változatát inkább gyógyászati tulajdonságai miatt tartották fontosnak. Már ekkor is megmutatkozott szépítészeti használata, ugyanis ekkoriban még nem volt olyan fontos a mindennapi higiénia. Ezért a jó illatok előállításához pot pourri-t készítettek a szirmaiból.

Rosa gallica

Érdekesség: a rózsafüzér

Igen, a rózsafüzérben is szerepel a rózsa neve. És van is köze hozzá, ugyanis a középkorban a rózsa szirmait megszárították, összegöngyölték, kis golyókat készítettek belőle és láncra fűzték. Innen ered a rózsafüzér megnevezés.

A Rózsák háborúja

Angliában a parlagi rózsát a Lancester-ház választotta családi szimbólumaként. Ez a címerükön piros színű volt. Ehhez kapcsolódva vetélytársuknak, a York-háznak fehér rózsa (Rosa alba) lett a családi szimbóluma. Sokéves harcuk a Rózsák háborújakánt vált ismertté.

Ezt a történetet dolgozta fel a George R. R. Martin a Trónok Harca sorozatban is. A háborút VII. Henrik nyerte meg, és a béke gesztusaként egyesítette a két rózsát – ezt ma Tudor-rózsaként ismerjük. Bár most gyógyszertárból szerezzük be gyógyszereinket, a hagyományos gyógynövénykertekben még mindig megtalálható a patikus rózsája, a parlagi rózsa, története és haszna tiszteletére.

Rosa gallica var officinalis

Az első csíkos rózsa – Rosa mundi

A rózsák számtalan legendát rejtenek, a Rosa mundihoz is tartozik egy történet. A monda szerint ez a rózsa Fair Rosamond, VII. Henrik szeretőjének tiszteletére kapta a nevét. Rosamond-ot Henrik féltékeny felesége mérgezte meg. A méreghez a sötét színű Rosa gallica olaját használták – ezt York fehér rózsájához adták. Az így létrejött csíkos rózsa állít emléket a hölgynek.

Rosa mundi

Érdekesség, hogy míg a csíkos tulipánok egy vírusbetegség miatt válnak csíkossá, a rózsáknál ezt a tulajdonságot egy genetikai mutáció okozza, vagyis ezek a rózsák teljesen egészségesek.

A legillatosabb – a damaszkuszi rózsa

A történelmi rózsák egyik csoportját alkotják a damaszkuszi rózsák. Több fajtájuk (’Trigintipetala’, ’Ispahan’, ’Gloire de Guilan’) virágszirma a rózsaolaj alapanyaga. Két típusa is létezik, mégpedig a nyáron és az ősszel virágzó típus, amellyel a szedési időt jelentősen meg tudták nyújtani. A damaszkuszi rózsák rendkívül fontosak voltak illatuk, két virágzási periódusuk és hosszú virágzási idejüknek köszönhetően.

Rosa damascena

Ma már alapvetően körülbelül ezt várjuk el minden rózsától, amelyet a kertben ültetünk, de a középkorban igazán formabontó volt.

A festők rózsája – a káposztarózsa

Nem túl hízelgő megnevezés egy rózsának, de szerencsére van több neve, ezek közül az egyik szép neve a növény tudományos neve is: százszirmú rózsa (Rosa centifolia). A faj igen öreg hölgynek számít a rózsák között, hiszen már 1550 körül létezett.

A rózsa különlegessége, hogy telt virágú, ami akkoriban nem volt túl gyakori. A virágok olyannyira nagyok, hogy a virágszár gyakran nem tudja megtartani a virágfejet. Számtalan színben léteznek, és van közöttük csíkos, és foltos virágú változat is.

A holland festők képein ez a rózsa szerepel talán a leggyakrabban, és a „festők rózsája’ néven vált ismertté. A legkülönlegesebb köztük a ’Bullata’ fajta, amelynek kelkáposztára emlékeztető, fiatalon barnás-vörös színű levelei vannak.

Rosa centifolia ’Bullata’ 

A moharózsa

A magyar nyelv beszédes, hiszen a legtöbb elnevezésben benne van a jelentése. A moharózsánál is így van ez. Ezek a rózsák mutánsok. A mutációt az okozza, hogy a csészelevelek mirigyei torzulnak és mohaszerűvé válnak. Nagyon divatosak voltak a 18. és a 19. században is, ekkoriban több száz formájuk volt.

Moharózsa

Mára már leginkább a gyűjteményekben találkozhatunk velük, mert eléggé kényesek. Ma is ismertek a vörös ’Niuts de Young’ és a krémfehér ’Alfred de Dalmas’ fajták, amelyek csak erre specializált faiskolákban kaphatók. Különleges, gyantaszerű anyagot termelnek, amelyet akkor lehet igazán észrevenni, ha az ember hozzányúl a virágbimbóhoz.

A valódi tearózsa

Nem, nem elírás történt. Nem teahibridet akartam írni (bár még róluk is szót ejtek). Az igazi tearózsa keleti származású, és rendkívül igényes faj. Onnan lehet megismerni őket, hogy a szirmaik csúcsi része csavarodott. Különleges illatuk, aromájuk, eredetük miatt váltak ismertté, az egzotikumot képviselték sok évtizeden át.

’Alexander Hill Gray’

Miután a kínai rózsa (Rosa chinensis) Európába érkezett és sikerült lecsillapítani égbe szökő árát, rengeteg rózsahibrid létrehozásához használták fel. Számos fajta francia és angol eredetű volt.

A legelső teahibrid – ’La France’

Az angolok és a franciák nagyon sokáig vitatkoztak azon, hogy melyik ország állította elő az első teahibrid rózsát. A vitát a franciák nyerték, ugyanis bizonyítást nyert, hogy 1876-ban egy Guyot nevű úriember hozta létre a világ legelső teahibridjét, a La France fajtát.

Ebben a cikkemben feltárulnak a rózsák rejtélyei!

Egyébként ez lett ez az évszám, amely vízválasztó a rózsáknál: az 1876 előtt nemesített fajták történelmi fajták lettek, az ez utániak pedig a modern fajtákhoz tartoznak.

’La France’

Érdekességként megemlítem, hogy ugye mindannyiunk számára ismert tény, hogy ma a tearózsa a legnépszerűbb rózsacsoport a világon, s minden más csak ez után következik? Nos, ez nem volt mindig így. A történet szerint az első tearózsákkal nem tudott mit kezdeni a világ: nem értették, mire jó egy csak pár virágot adó, erős szárú rózsa. 30 évre el is tűnt szinte teljesen. 30 év után csipkerózsika álmából felébredve viszont világot meghódító útjára indult.

Olvasson Márk Gergelyről és fajtáiról ebben a cikkemben!

 

A kék rózsa – ’Blue Moon’

A nagy nemesítőműhelyek jelenleg is versengenek a legelső igazán kék rózsa kinemesítésén. Sok-sok éve rengeteg nemesítő és kertész próbálja megoldani a feladványt – egyelőre csak kevés sikerrel.

’Blue Moon’

Az első fajták között szerepel a ’Blue Moon’ fajta, amely inkább talán lila színű, de őt már elismerték kék színűként. A névválasztás azért is érdekes, mert az angolszász nyelvben a ’blue moon’ (=kék hold) az a különleges természeti jelenség, amikor ugyanazon a hónapon belül kétszer is telihold van. Ez a fajta pedig legalább ilyen különleges – sugallja nemesítője.

Tudjon meg többet a rózsa növényvédelmi stratégiájáról, amelyről ebben a cikkemben írtam!

A fekete rózsa – ’Taboo’

Ahogyan kéket, úgy fekete rózsát sem sikerült még létrehozni. A bordó színnel folynak nemesítési feladatok, s vannak fajták, amelyek hirtelen mintha feketék lennének, de ha jobban rájuk tekintünk, akkor hamar észrevesszük, hogy ezek a fajták inkább nagyon sötét bordók. Az egyik ilyen fajta a ’Taboo’.

’Taboo’ 

A zöld rózsa

Nos, egy furcsa génmutáció eredménye a zöld rózsa, a Rosa viridifolia. A gyűjtők körében népszerű. A szirmok helyet a mutáció következtében zöld csészelevelek alakultak ki a növények, ezáltal olyan, mintha zöld virágokat hozna.

Tekintse meg kertészetem azdag rózsaválasztékát, biztosan talál olyan fajtát, amelyik elnyeri a tetszését!

Rosa viridifolia

A tüske nélküli rózsa

Nincsen rózsa tövis nélkül? Vagyis tüske nélkül? De van! Vagyis majdnem... Van ugyanis több fajta, amelynek alig vannak tüskéi, ezáltal igen népszerűek, mert nagyon könnyű velük a mindennapi munka. Egy ilyen fajta a ’Cecile Brunner’ futórózsa.

 

’Cecile Brunner’ 

A béke rózsája - Peace

A ’peace’ szó jelentése béke. És ez a szó egy csodálatosan szép rózsához kapcsolódik. Történt ugyanis, hogy Francis Meilland kertész 1935-ben nemesítette ki ezt a fajtát és édesanyjáról ’Mme Meilland’-nak nevezte el.

Így lesz a kert éke a magastörzsű rózsa!

’Peace’ 

Amikor viszont véget ért a II. világháború, 1945-ben a fajtát átnevezte Peace-nek, ugyanis azt vallotta, hogy kell a világnak egy jelkép a béke eljöveteléről. Az ENSZ alakuló ülésén minden delegált kapott egy szálat szimbolikus jelentése miatt, és innentől futótűzként terjedt a fajta a világon.

Ma is számos kertben fellelhető a fajta. 1976-ban a világ kedvenc rózsájának választották. A fajtákat még hosszan sorolhatnám, hiszen számos fajtának igen különleges a története.

Ezen a linken megtekintheti kertészetem széles rózsaválasztékát, amelyek közül kedvére válogathat!

Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!

Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!

A képek forrása: a rózsa örök, Rosa gallica, Rosa gallica var. officinalis, Rosa mundi, Rosa damascena, Rosa centifolia 'Bullata',  Alexander Hill Gray, La France, Blue Moon, Taboo, Rosa viridifolia, Cecile Brunner, Peace