'Nectar H' őszibarackfa mandula alanyon

Származás: ismeretlen eredetű, vélhetően az amerikai 'Nectar' fajtával megegyező fajta, amit Horn Ede a Kertészeti Egyetem kamaraerdei törzsgyümölcsöséből emelt ki.

Hajtásrendszer: fája erős növekedési erélyű, koronája sűrű, jellegzetesen nagy, jó teherbírású vázágrendszerrel. Levele középnagy, széles lándzsa alakú. Virága kicsi, harang alakú, rózsaszín.

Termőképesség: korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Öntermékeny.

Gyümölcs: augusztus első felében érik, nagy vagy középnagy (120-150 g), kissé megnyúlt, lapított gömb alakú, tetszetős. Héja középvastag, sűrűn molyhos, sárgásfehér alapszínű, a gyümölcs nagy részét, de főként a bibepont felől sötét rózsaszín, világospiros mosott, cirmos fedőszín takarja; színeződése már jóval a fogyasztási érettség előtt kialakul. Húsa fehér, lédús, harmonikusan savanykás-édes, igen jó ízű, fűszeres aromájú, illatos. Magvaváló.

Friss fogyasztásra és konyhai feldolgozásra egyaránt alkalmas. Jól szállítható.

Talajigény: a mélyrétegű, jó víz- és levegőgazdálkodású, tápanyagban gazdag, középkötött, enyhén meszes vagy semleges kémhatású talaj ideális a számára.

Fény- és hőigény: nagy, szereti a napos, meleg helyeket, ezért gondosan válasszuk meg, hová ültetjük. Jó kondíció és vesszőbeérés esetén a téli fagyokat jelentősebb károsodás nélkül elviseli, ellenben a kora tavaszi fagyok a virágkezdeményeket tönkretehetik, de a ’Nectar H’ fagytűrése jó.

Vízigény: közepes, azonban a szárazságot, hosszantartó nyári aszályt nehezen tűri, a terméskötődés alacsony százalékú, a gyümölcsök elaprózódnak, ízetlenné válnak, hullanak, ezért ilyen időszakokban rendszeres öntözés szükséges.

Gondozás: árnyékos, hideg, erős szélnek kitett helyekre és gyökereinek levegőigényes volta miatt mélyfekvésű, magas talajvízszintű területekre ne telepítsük. Kerüljük a nagy mésztartalmú talajokat is, ui. klorózist és mézgásodást okoznak. Ugyanakkor a ’Nectar H’ fajta jól alkalmazkodik termőhelyéhez.

A talajt mélyen munkáljuk meg, juttassunk ki szerves anyagot, ha szükséges fadarálékot is használjunk. Az ültetéstől kezdve a törzs körüli részt árnyékoljuk szalmával, fűkaszálékkal stb. A 2-3 évenkénti szerves-, ill. istállótrágyával történő tápanyagutánpótlást meghálálja. 

A leggyakrabban kialakított koronaforma az őszibarack fák esetében a katlan vagy váza alak, melynek célja, hogy a fény a korona belsejébe is eljusson. Ezért 2-3 éves korban a sudarat el kell távolítani, hogy a főágak oldalirányba tudjanak növekedni.

A termőre fordulást követően szükséges az évente termőre metszése, amit tavasszal - amikor a rügyek már erősen duzzadtak - végezhetünk el. Egyvesszős és váltómetszés külön-külön és együtt is alkalmazható. A termőnyársakat viszont ne metsszük. A koronát nyáron is alakíthatjuk.

Téli lemosó permetezését rügyfakadás előtt, száraz időben január-februárban, esetleg március elején végezzük. Az őszi lemosó permetezés ideje lombhullás után, fagymentes időben.

Amennyiben kártevő vagy kórokozó ütné fel a fejét, növényvédőszeres kezelés alkalmazható betegség specifikusan áprilistól júliusig.

Ültetési idő: a szabadgyökerű gyümölcsfa március-áprilisban, valamint október-novemberben, a konténeres márciustól novemberig, ill. ha nem fagyott a talaj, akár télen is ültethető.

Alany: a mandula (Amygdalus communis) alany a meszes, kötöttebb, száraz, köves, meleg talajokra való, ellenben a laza, nyirkos, savanyú, mészben szegény homok- vagy vályogtalajokat nem bírja, az alany elmézgásodik, alig terem. A vadőszibaracknál fagyérzékenyebb. A ráoltott fa középerős növekedésű.

Fontos tudni!

Kifejlett magasság: 3,5-4,5 m (kordonos nevelés esetén: 1,8-2,5 m)
Sor- és tőtávolság: 6x4 m
Termésérés: augusztus eleje
Fény- és hőigény: nagy
Vízigény: közepes

Termés felhasználhatósága: friss fogyasztás, konyhai feldolgozás

Védett tartalom

Öntermékeny fajta, pollenadó nem szükséges.